2Ch 26 | HunIMIT | STEP | Erre vette Jehúda egész népe Uzzijáhút, ő pedig tizenhat éves volt, s királlyá tették őt, atyja, Amacjáhú helyett.

2 Chronicles 26

Uzzijáhú pedig tizenhat éves volt

1 Erre vette Jehúda egész népe Uzzijáhút, ő pedig tizenhat éves volt, s királlyá tették őt, atyja, Amacjáhú helyett. 2 Ő fölépítette Élótot s visszaszerezte Jehúdának, azután hogy ősei mellé feküdt a király. 3 Tizenhat éves volt Uzzijáhú, midőn király lett s ötvenkét évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Jekhalja Jeruzsálemből. 4 És tette azt, ami helyes az Örökkévaló szemeiben, egészen aszerint, amint tett atyja, Amacjáhú. 5 És azon volt, hogy Istent keresse Zekharjáhú napjaiban, aki értett az isteni látomáshoz; s ameddig kereste az Örökkévalót, szerencséssé tette őt az Isten. 6 És kivonult s harcolt a filiszteusok ellen s rést tört Gát falán s Jabné falán és Asdód falán; s épített városokat Asdódban s a filiszteusok között. 7 És megsegítette őt az Isten a filiszteusok és az arabok ellen, akik laktak Gúr-Báalban és a Máónbeliek ellen. 8 És adtak az Ammónbeliek ajándékot Uzzijáhúnak, s terjedt a híre Egyiptom tájáig, mert felette erőssé lett. 9 És épített Uzzijáhú tornyokat Jeruzsálemben a sarokkapu fölött és a völgy kapuja fölött és a szöglet fölött, s megerősítette azokat. 10 És épített tornyokat a pusztában és vájt számos vermet, mert sok jószága volt neki, mind az alföldön, mind a síkságon, földművesei s vincellérei a hegyekben és a termőföldön, mivel a földnek kedvelője volt. 11 És volt Uzzijáhúnak hadviselő serege, akik csapatban hadba vonultak, számlálásuk száma szerint, Jeíél, az író által és Máaszéjáhú, a tisztviselő által, a király nagyjai közül való Chananjáhú kezében. 12 Az atyai házak fejeinek egész száma, derék vitézekből: kétezerhatszáz 13 és kezük alatt hadseregül: háromszázhétezer s ötszáz, akik hadat viselnek a seregnek erejével, segítvén a királyt az ellenség ellen. 14 És készített nekik Uzzijáhú az egész sereg számára pajzsokat, lándzsákat, sisakokat, páncélokat, íjakat és parittyaköveket. 15 És készített Jeruzsálemben mesterséges műveket, mesterségesen kigondolva, hogy legyenek a tornyokon s a sarkokon, hogy lőhessen a nyilakkal s nagy kövekkel; és terjedt a híre messzire, mert csodásan segíttetett meg, úgy hogy erőssé lett. 16 S amint megerősödött, emelkedett a szíve a megromlásig s hűtlenkedett az Örökkévaló, az ő Istene ellen; s bement az Örökkévaló templomába, hogy füstölögtessen a füstölőszer oltárán. 17 És bement utána Azarjáhú pap s vele az Örökkévaló papjai, nyolcvan derék ember. 18 És eléálltak Uzzijáhú királynak s mondták neki: Nem téged illet, Uzzijáhú, az Örökkévalónak füstölögtetni, hanem a papokat, Áronnak fiait, akik füstölögtetni szentelvék; menj ki a szentségből, mert hűtlenkedtél, s nem lesz neked dicsőségül az Örökkévalótól az Istentől. 19 És fölháborodott Uzzijáhú, kezében pedig volt a füstölőedény a füstölésre; de midőn háborgott a papokkal, a bélpoklosság kiütött homlokán a papok előtt, az Örökkévaló házában, a füstölőszer oltára mellett. 20 És midőn feléfordult Azarjáhú a főpap s mind a papok s íme, ő bélpoklos volt a homlokán, akkor sietve elűzték őt onnan; és ő is sietve ment kifelé, mert sújtotta őt az Örökkévaló. 21 És Uzzijáhú király bélpoklos volt halála napjáig s mint bélpoklos lakott az elzárás házában, mivel kizáratott az Örökkévaló házából; fia Jótám pedig a király háza fölött volt, törvényt szolgáltatva az ország népének. 22 Uzzijáhúnak egyéb dolgait pedig, az előbbieket s az utóbbiakat, megírta Jesájáhú, Ámóc fia, a próféta. 23 És feküdt Uzzijáhú az ősei mellé s eltemették őt ősei mellé a királyok temetési mezején, mert azt mondták: bélpoklos ő. És király lett helyette fia Jótám.