Ezekiel 29

1A tizedik évben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: 2Ember fia, fordítsd arczodat Fáraó, Egyiptom királya felé és prófétálj felőle és egész Egyiptom felől. 3Beszélj és mondjad: Így szól az Úr, az Örökkévaló: íme én ellened fordulok Fáraó, Egyiptom királya, nagy szörnyeteg te, mely folyói közepette heverész, a ki azt mondta: enyém a folyóm, én csináltam azt magamnak. 4Majd teszek karikákat állkapcsaidra és odatapasztom folyóidnak halait pikkelyeidhez; és felhozlak folyóid közepéből meg folyóid minden halát, mely pikkelyeidhez tapad. 5És kivetlek a pusztába, téged és folyóid minden halát; a mező színére hullasz, nem szednek össze és nem gyűjtenek egybe: a föld vadjának és az ég madarának adlak eledelül. 6És megtudják mind az Egyiptom lakói, hogy én vagyok az Örökkévaló, mivel nádpálczája voltak Izraél házának. 7Mikor megfognak téged a kézzel, elroppansz és elhasítod mindeniküknek vállát, s mikor reád támaszkodnak, eltörsz és megingatod mindeniküknek derekát. 8Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: íme én hozok reád kardot és kiirtok belőled embert és állatot. 9És Egyiptom országa pusztasággá és rommá lesz, és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló; mivel azt mondta: a folyó enyém, és én csináltam! 10Azért íme én ellened fordulok és folyóid ellen és teszem Egyiptom országát romokká, pusztaság romjává, sivataggá Migdóltól Szevénéig és Kús határáig. 11Nem fog rajta átvonulni ember lába, és állat lába nem fog rajta átvonulni és nem lesz lakva, negyven évig. 12És teszem Egyiptom országát pusztasággá elpusztult országok közepette, és városai lerombolt városok közepette pusztasággá lesznek negyven évig; és elszélesztem Egyiptomot a nemzetek közé és elszórom őket az országokba. 13Mert így szól az Úr, az Örökkévaló: Negyven év multán egybegyűjtöm Egyiptomot azon népek közül, ahová elszéledtek. 14És visszahozom Egyiptom foglyait, visszahozom őket Patrósz országába, eredetök földjére, és lesznek ott alacsony királysággá. 15A királyságoknál alacsonyabb lesz és nem emelkedik többé föléje a nemzeteknek; megfogyasztom őket, hogy ne uralkodjanak a nemzetek felett. 16És nem lesz többé Izraél háza számára bizalomnak, bűnre emlékeztetőnek, midőn feléjük fordulnak; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, az Örökkévaló. 17És volt a huszonhetedik évben, az első hónapban, a hónap elsején lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: 18Ember fia, Nebúkadrecczár, Bábel királya, munkáltatta hadseregét nagy munkával Czór ellen, minden fej megkopasztva és minden váll megtépve, de jutalma nem volt neki és hadseregének Czórtól, a munkáért, mellyel munkált ellene. 19Azért, így szól az Úr, az Örökkévaló, íme én odaadom Nebúkadrecczárnak, Bábel királyának, Egyiptom országát; és elviszi sokaságát és zsákmányolja zsákmányát és prédálja prédáját, és jutalmul lesz hadseregének. 20Béréül, a melyért munkált, odaadom neki Egyiptom országát, azért a mit számomra cselekedtek, úgymond az Úr, az Örökkévaló. 21Azon a napon szarvat sarjasztok Izraél házának, neked pedig adom szájnak megnyílását közepettük, és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Copyright information for HunIMIT