Ezekiel 38

1És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: 2Ember fia, fordítsd arczodat Góg ellen Mágóg országában, Mésekh és Túbál legfőbb fejedelme ellen és prófétálj róla. 3És szólj: így szól az Úr, az Örökkévaló, íme én ellened fordulok Góg, te Mésekh és Túbál legfőbb fejedelme. 4És eltérítlek és karikákat vetek állkapcsaidba és kivezetlek téged és egész hadseregedet, lovakat és lovasokat, teljes díszbe öltözve mindannyian, nagy gyülekezet vérttel és paizszsal, kardot fogók mindannyian. 5Párasz, Kús és Pút velük, valamennyien paizszsal és sisakkal. 6Gómer és mind a csapatjai, Tógarma háza az észak hátulján, mind a csapatjaival, sok népek veled. 7Készülj és készülődjél te és egész gyülekezeted, a hozzád gyülekezettek, és légy nekik őrizetül. 8Sok nap múlva ki fogsz rendeltetni, az évek végén bejössz egy kardtól visszatérített, sok nép közül összegyűjtött országba, Izraél hegyeire, amelyek mindig pusztulássá lettek; de ő kihozatott a népek közül és laknak biztonságban mindnyájan. 9Fel fogsz vonulni, mint a vihar jössz be, mint a felhő leszel, beborítva a földet, te és mind a csapatjaid és sok népek teveled. 10Így szól az Úr, az Örökkévaló: És lészen azon napon, dolgok jutnak eszedbe és rossz gondolatot fogsz gondolni; 11azt mondod; fölvonulok nyit helyek országa ellen, jövök a nyugodtakra, a biztonságban lakókra; mindnyájan fal nélkül laknak, reteszük és kapujuk nincsenek nekik. 12Hogy zsákmányolj zsákmányt és prédálj prédát, hogy ráfordítsad kezedet a lakottá lett romokra és a nemzetek közül egybegyűjtött népre, a mely jószágot és birtokot szerzett, a kik laknak a föld köldökén. 13Sába és Dedán és Tarsís kereskedői és mind az oroszlánjai azt mondják majd neked: Vajon zsákmányt zsákmányolni jössz-e, prédát prédálni gyülekeztetted-e egybe gyülekezetedet; hogy elvigyél ezüstöt és aranyat, hogy elvégy jószágot és birtokot, hogy nagy zsákmányt zsákmányolj? 14Azért prófétálj ember fia és mondjad Gógnak: Így szól az Úr, az Örökkévaló: Nemde ama napon, midőn biztonságban fog lakni Izraél népem, megtudod, 15eljössz helyedről, az észak hátuljáról, te és sok nép veled, lovon ülők mindnyájan, nagy gyülekezet és számos sereg. 16Felvonulsz Izraél népem ellen mint a felhő, beborítva a földet; a napok végén lesz az, hogy ráhozlak országomra, azért hogy megismerjenek engem a nemzetek, midőn szentnek bizonyulok rajtad szemeik láttára, oh Góg. 17Így szól az Úr, az Örőkkévaló: Te vagy-e az, kiről régi napokban beszéltem szolgáim, Izraél prófétái által, a kik ama napokban éveken át ptófétáltak, hogy elhozlak téged reájuk. 18És lészen ama napon, a mely napon eljön Góg Izraél földjére, úgymond az Úr, az Örökkévaló, föl fog szállani hevem orromban. 19És buzgalmamban, felindulásom tüzében beszéltem, bizony ama napon nagy földrengés lesz Izraél földjén. 20És megrendülnek előttem a tenger halai, az ég madara és a mező vadja és minden csúszó-mászó, mely a földön mászik, meg minden ember, ki a föld színén van; és leromboltatnak a hegyek és ledőlnek a fokozatos lejtők és minden fal a földre dől. 21És szólítok ellene minden hegyeimre kardot, úgymond az Úr, az Örökkévaló, kinek-kinek kardja testvére ellen lesz. 22És ítéletre szállok vele dögvésszel és vérrel, áradó esőt és jégeső köveit, tüzet és ként hullatok reá és csapatjaira és a vele levő sok népre. 23És nagynak és szentnek bizonyulok és megismertetem magamat sok nemzet szeme láttára; és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló.
Copyright information for HunIMIT