Genesis 47

Jákób és fiai Fáraó előtt

1József bement, tudtára adta Fáraónak és mondta: Atyám és testvéreim, meg juhaik és marháik és mindenük, amijük van, eljöttek Kánaán országából; és íme, ők Gósen földjén vannak. 2Testvérei közül pedig vett öt embert és odaállította Fáraó elé. 3És mondta Fáraó (József) testvéreinek: Mi a foglalkozásotok? És ők mondták Fáraónak: Juhpásztorok a te szolgáid, mi is, atyáink is. 4És mondták Fáraónak: Hogy az országban tartózkodjunk, azért jöttünk, mert nincs legelő a juhok számára; melyek szolgáidé; mert nyomasztó az éhség Kánaán országában; és most hadd lakjanak szolgáid Gósen földjén. 5És szólt Fáraó Józsefhez, mondván: Atyád és testvéreid eljöttek hozzád; 6Egyiptom országa előtted van, az ország legjavában telepítsd le atyádat és testvéreidet: lakjanak Gósen földjén. Ha pedig tudod, hogy vannak közöttük derék emberek, hát tedd őket nyájfelügyelőkké a fölé, ami az enyém.

József bemutatja apját a királynak

7És elhozta József Jákobot, az ő atyját, odaállította őt Fáraó elé és Jákob megáldotta Fáraót. 8És mondta Fáraó Jákobnak: Mennyi a te életed éveinek napja? 9És mondta Jákob Fáraónak: Földi tartózkodásom éveinek napjai: százharminc év; kevesek és rosszak voltak életem éveinek napjai és nem érték el atyáim életéveinek napjait az ő földi tartózkodásuk napjaiban. 10És megáldotta Jákob Fáraót és elment Fáraó elől. 11József pedig letelepítette atyját és testvéreit és adott nekik birtokot Egyiptom országában, az ország legjavában, Rámszész földjén, amint megparancsolta Fáraó. 12És eltartotta József az ő atyját és testvéreit és atyjának egész házát kenyérrel a gyermekek száma szerint.

Éhínség Egyiptomban

13Kenyér pedig nem volt az egész országban, mert nyomasztó volt, az éhség nagyon; és elepedt Egyiptom országa és Kánaán országa az éhség miatt. 14És összeszedte József mind a pénzt, ami találtatott Egyiptom országában és Kánaán országában, a gabonáért, melyet azok vettek; és bevitte József a pénzt Fáraó házába. 15Midőn elfogyott a pénz Egyiptom országában és Kánaán országában, akkor eljött egész Egyiptom Józsefhez, mondván: Adj nekünk kenyeret, miért haljunk meg előtted, mert elfogyott a pénz. 16És mondta József: Adjátok ide marháitokat és én adok nektek marháitokért, ha elfogyott a pénz. 17És elhozták marháikat Józsefhez és adott nekik József kenyeret a lovakért, a juhnyájakért, a marhanyájakért és a szamarakért; és ellátta őket kenyérrel mind az ő marháikért abban az évben. 18De elmúlt az év és jöttek hozzá a második évben és mondták neki: Nem titkolhatjuk el urunk előtt, hogy elfogyott a pénz és a marhanyáj uramhoz jutott; nem maradt uram előtt semmi, csupán csak testünk és földünk. 19Miért vesszünk el szemed előtt mi is, földünk is? Vegyél meg minket és földünket kenyérért; és leszünk mi és földünk szolgái Fáraónak, és adj magot, hogy éljünk és meg ne haljunk, a föld pedig el ne pusztuljon. 20És megvette József Egyiptom egész földjét Fáraó számára, mert eladták az egyiptomiak mindegyik az ő mezejét, mert erőt vett rajtuk az éhség; így lett az ország Fáraóé. 21A népet pedig, áthelyezte azt városok szerint, Egyiptom határának egyik szélétől a másik széléig. 22Csak a papok földjét nem vette meg, mert kiszabott részük volt a papoknak Fáraótól és ők élvezték törvényes részüket, melyet Fáraó adott nekik, azért nem adták el földjüket. 23És mondta József a népnek; Íme; én megvettelek benneteket ma és földeteket Fáraó számára; ímhol nektek mag, vessétek be a földet. 24És lesz, a termésből adjatok egy ötödöt Fáraónak, négy rész pedig legyen a tietek a mező vetőmagjául és eledeletekre, meg azoknak, kik házaitokban vannak és hogy ennivalója legyen gyermekeiteknek. 25És ők mondták: Életben tartottál bennünket! Hadd találjunk kegyet uram szemeiben és mi szolgái leszünk Fáraónak! 26És ezt tette József törvénnyé e napig Egyiptom földjére nézve, hogy Fáraóé az ötöd; csak a papok földje egyedül nem lett Fáraóé. 27És lakott Izrael Egyiptom országában, Gósen földjén; birtokot szereztek abban, szaporodtak és megsokasodtak nagyon. 28És élt Jákob Egyiptom országában tizenhét évig; és voltak Jákob napjai, életének évei: száznegyvenhét év. 29Midőn közeledtek Izrael napjai a halálhoz, akkor hivatta fiát, Józsefet és mondta neki: Ha ugyan kegyet találtam szemeidben, tedd, kérlek, kezedet csípőm alá, hogy cselekszel velem szeretetet és hűséget: ne temess el kérlek, Egyiptomban. 30Ha majd elnyugszom atyáimmal, akkor vigyél el engem Egyiptomból és temess el az ő temetőhelyükön. És ő mondta: Én szavad szerint fogok cselekedni. 31És ő mondta: Esküdj meg nekem! És megesküdött neki. És leborult Izrael az ágy fejére.
Copyright information for HunIMIT