Job 26

1 Felelt Jób és mondta: 2 Mint gyámolítottad a tehetetlent, segítetted az erőtlennek karját! 3 Mit tanácsoltál a bölcsességtelennek s valódi tudást bőven ismertettél! 4 Kinek adtál tudtul szavakat s kinek szelleme fakadt belőled? 5 Az árnyak megreszketnek alul a vizeken és lakóikon. 6 Meztelen az alvilág ő előtte s takarója az enyészet neki. 7 Kiterjeszti az Északot az űr fölé, lebegteti a földet a semmiségen; 8 beköti a vizet felhőibe, s nem hasad meg felleg alatta; 9 befogja a trón felszínét, kiterítette reá fellegét. 10 Határt vont a vizek színén odáig, hol vége van a világosságnak a sötétség mellett. 11 Az ég oszlopai megrázkódnak s elámulnak dorgálásától. 12 Erejével felkavarta a tengert s értelmével összezúzta, Ráhábot. 13 Fuvallata által derültté válik az ég, átszúrta keze a futó kígyót. 14 Lám, ezek útjainak szélei, mily csekély nesz az, a mit róla hallunk, de hatalmának dörgését ki foghatja föl!