Psalms 59

1A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. 2Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem! 3Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg! 4Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló! 5Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd! 6És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla. 7Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost. 8Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja! 9Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken. 10Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram. 11Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet. 12Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram. 13Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak. 14Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla. 15S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost. 16Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok. 17Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam. 18Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
Copyright information for HunIMIT