Hebrews 5

A ki képes együttérezni a tudatlanokkal és tévelygőkkel, mivelhogy maga is körül van véve gyarlósággal. ^a1És ezért köteles, miképen a népért, azonképen önmagáért is áldozni a bűnökért. ^b 2És senki sem veszi magának e tisztességet, hanem a kit Isten hív el, miként Áront is. ^c 3Hasonnlóképen Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, a ki így szólott hozzá: Én Fiam vagy te, ma szűltelek téged. ^d 4Miképen másutt is mondja: Te örökké való pap vagy, Melkisédek rendje szerint. ^e 5Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért, ^f 6Ámbár Fiú, megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet; ^g 7És tökéletességre jutván, örök idvesség szerzője lett mindazokra nézve, a kik neki engedelmeskednek, ^h 8Neveztetvén az Istentől Melkisédek rendje szerint való főpapnak. ⁱ 9A kiről nekünk sok és nehezen megmagyarázható mondani valónk van, mivel restek lettetek a hallásra. ^j 10Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, a kiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre. ^k 11Mert mindaz, a ki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú: 12Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre. ^l 13

Óvás a hittől való elszakadástól

14Annakokáért elhagyván a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk tökéletességre, nem rakosgatván le újra alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenben való hitnek, ^m