Job 5

Reggeltől estig gyötrődnek, s a nélkül, hogy észrevennék, elvesznek örökre.1Ha kiszakíttatik belőlök sátoruk kötele, nem halnak-é meg, és pedig bölcsesség nélkül? a 2

Folytatás: az istentelen elvész; aki Isten előtt meghajlik, az megszabadul

3Kiálts csak! Van-é, a ki felelne néked? A szentek közül melyikhez fordulsz? 4Mert a bolondot boszúság öli meg, az együgyűt pedig buzgóság veszti el. 5Láttam, hogy egy bolond gyökerezni kezdett, de nagy hamar megátkoztam szép hajlékát. b 6Fiai messze estek a szabadulástól: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse őket. 7A mit learatnak néki, az éhező eszi meg, a töviskerítésből is elviszi azt, kincseiket tőrvetők nyelik el. c 8Mert nem porból támad a veszedelem s nem földből sarjad a nyomorúság! 9Hanem nyomorúságra születik az ember, a mint felfelé szállnak a parázs szikrái. d 10Azért én a Mindenhatóhoz folyamodnám, az Istenre bíznám ügyemet. e 11A ki nagy, végére mehetetlen dolgokat művel, és csudákat, a miknek száma nincsen. f 12A ki esőt ad a földnek színére, és a mezőkre vizet bocsát. g 13Hogy az alázatosokat felmagasztalja, és a gyászolókat szabadulással vidámítsa. h 14A ki semmivé teszi a csalárdok gondolatait, hogy szándékukat kezeik véghez ne vihessék. i 15A ki megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban, és a hamisak tanácsát hiábavalóvá teszi. 16Nappal sötétségre bukkannak, és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka. j 17A ki megszabadítja a fegyvertől, az ő szájoktól, és az erősnek kezéből a szegényt; k 18Hogy legyen reménysége a szegénynek, és a hamisság befogja az ő száját. l 19Ímé, boldog ember az, a kit Isten megdorgál; azért a Mindenhatónak büntetését meg ne utáljad! m 20Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de kezei meg is gyógyítanak. n 21Hat bajodból megszabadít, és a hetedikben sem illet a veszedelem téged. o 22Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől. p 23A nyelvek ostora elől rejtve leszel, és nem kell félned, hogy a pusztulás rád következik. q 24A pusztulást és drágaságot neveted, és a fenevadaktól sem félsz. r 25Mert a mezőn való kövekkel is frigyed lesz, és a mezei vad is békességben lesz veled. s 26Majd megtudod, hogy békességben lesz a te sátorod, s ha megvizsgálod a te hajlékodat, nem találsz benne hiányt. 27Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, és a te sarjadékod, mint a mezőn a fű. t
Copyright information for HunKar