John 7

Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög. ^a1Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül. 2

Krisztus beszél sátoros ünnepen az ő tudományáról, Atyjához meneteléről és a Szentlélekről. A népnek és a farizeusoknak felőle való vélekedése

3És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy őt megöljék. 4Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep. ^b 5Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel. ^c 6Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak. ^d 7Mert az ő atyjafiai sem hivének benne. ^e 8Monda azért nékik Jézus: Az én időm még nincs itt; a ti időtök pedig mindig készen van. ^f 9Titeket nem gyűlölhet a világ, de engem gyűlöl; mert én bizonyságot teszek felőle, hogy az ő cselekedetei gonoszak. ^g 10Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be. ^h 11Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában. ⁱ 12A mint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon. ^j 13A zsidók azért keresik vala őt az ünnepen, és mondának: Hol van ő? ^k 14És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetője. ^l 15Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan ő felőle a zsidóktól való félelem miatt. ^m 16Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. ⁿ 17És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?! ^o 18Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. ^p 19Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok? 20A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság. ^q 21Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni? ^r 22Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni? ^s 23Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok. ^t 24Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestől való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert. ^u 25Ha körülmetélhető az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton? ^v 26Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek! ^w 27Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni? 28És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a főemberek, hogy bizony ez a Krisztus? ^x 29De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljő a Krisztus, senki sem tudja, honnan való. ^y 30Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek. ^z 31Én azonban ismerem őt, mert ő tőle vagyok, és ő küldött engem. ^aa 32Akarják vala azért őt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az ő órája. ^ab 33A sokaság közül pedig sokan hivének ő benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljő, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett? ^ac 34Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felőle; és szolgákat küldének a farizeusok és a főpapok, hogy fogják meg őt. ^ad 35Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem. ^ae 36Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda. ^af 37Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg őt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani? ^ag 38Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda? 39Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jőjjön én hozzám, és igyék. ^ah 40A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. ^ai 41Ezt pedig mondja vala a Lélekről, a melyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg. ^aj 42Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta. ^ak 43Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? ^al 44Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehemből, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala? ^am 45Hasonlás lőn azért ő miatta a sokaságban. ^an 46Némelyek pedig közűlök akarják vala őt megfogni, de senki sem veté reá a kezét. ^ao 47Elmenének azért a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok ő nékik: Miért nem hoztátok el őt? ^ap 48Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember! ^aq 49Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve? ^ar 50Vajjon a főemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki? ^as 51De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott! ^at 52Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala ő hozzá, a ki egy vala azok közül: ^au 53Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha előbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik? ^av