Luke 17

Yadakwa kapéredi muké dé Jisas kudi wakwek

Jisas dé déku duwat wak, “Wuné kutdéngék. Kukba du taakwa las Gotna kudi kulaknyénye kapéredi mu yaké de yo. Yénaa yakwa du las wakwedo Gotna kudi véknwukwa du taakwa deku kudi véknwute Gotké kuk kwayédaran apakélé kapéredi mu waga wakwen duké yaaké dé yo. Waga wakweké yaran duwat de taale deku kwaaléba apakélé matu gitakne derét yatjadado de géléguba dawuliye gu ke kiyaado mukatik wan kapéredi mu. De wakwedo Gotna kudi véknwukwa du taakwa deku kudi véknwute Gotké kuk kwayédaran Got waga wakweran duwat yadan kapéredi mu némaanba yakataké dé yo. Wan apakélé kapéredi mu. a Guné wani duké jérawu yaké guné yo.

“Du nak kapéredi mu yadéran guné dérét waatiké guné yo. Waatigunu dé yadén kapéredi mu kulaknyénydéran guné wani muké tépa sanévéknwumarék yaké guné yo.
Dé nakurak nyaa wupmalemu apu gunat kapéredi mu ye gunéké yae kéga wadéran, ‘Gunat yawurén kapéredi muké kélik ye bulaa wuné wani mu kulaknyényké wuné yo.’ Naate wadéran akwi apu guné waké guné yo, ‘Yaak. Yaménén kapéredi muké tépa sanévéknwumarék yaké naané yo.’ Naate waké guné yo.”

Gotké miték sanévéknwudaranké dé Jisas wakwek

b Jisasna du de dérét wak, “Némaan Ban, méné naanat kutkalé yaménu naané Gotké miték sanévéknwute ména jébaaké miték kutdéngké naané yo.” c Naate wadaka dé Némaan Ban Jisas dé wak, “Guné Gotké walkamu yéknwun mawulé yagunéran guné apa jébaa yaké guné yo. Kéba tékwa mi mé vé. Guné Gotké walkamu yéknwun mawulé yagunu, guna yéknwun mawulé makwali sék pulak makwali male tédu, kéni mi raapme ye kusba dawuliduké Gorét waatagunéran, kéni mi raapme ye kusba dawuliké dé yo.”

Jébaa yadaranké dé Jisas kudi wakwek

Wani kudi watakne dé Jisas derét wak, “Guna du nak déku jébaa yakwa du képmaa dé vao, kapu sipsipké dé téségu? Dé garabu jébaa yabutitakne déku némaan duna gat yédu sal déku némaan du dérét kéga waké dé yo? ‘Méné bari mé yae ra kadému katu.’ Waga wamarék yate kéga waké dé yo, ‘Méné wuna kadému mé kawu saakéra. Yatakne méné wuna kadému wunéké tiyaaké yo. Tiyaaménu wuné taale kawuru méné méné kukba kaké yo.’ Naate némaan du waké dé yo, déku jébaa yakwa dut. Wadu déku jébaa yakwa du waga yadu, wani némaan du wani muké déku jébaa yakwa duna yéba kevérékmarék yaké dé yo, dé déku jébaa male yadén bege. 10 Guné wani jébaa yakwa du pulak Gotna jébaa yaké guné yo. Gotna jébaa yate guné waké guné yo, ‘Naané bakna jébaa yakwa du naané ro. Got tiyaadén jébaa naané yo. Yanan jébaaké guné naana yéba kevérékmarék yaké guné yo.’ Waga waké guné yo.” Naate dé Jisas derét wak.

Jisas lepéro yan du taaba vétiknét dé kutnébulék

11 Jisas Jerusalemét yédakwa yaabuba dé yék. Yédéka Sameriana képmaa nak saknwuba tédéka Galilina képmaa nak saknwuba dé ték. 12 Jisas yaabuba ye gayé nak saabadéka de lepéro yan du taaba vétik waga de séknaaba téte dérét de yaabuba vék. 13 Véte de némaanba waak, “Némaan du, Jisas, naanéké mé mawulé lékménu.” 14  d Naate waadaka dé derét véte dé wak, “Guné ye guné Gotna gaba jébaa yakwa nyédé duwat guna sépé wakwatnyéké guné yo.” Naate wadéka de déku kudi véknwute yédaka dé deku sépé tépa yéknwun yak. 15 Yadéka dé wani du nak déku sépé yéknwun yadéka véte dé tépa yaak. Yae némaanba waate dé Gotna yéba kevéréknék. 16  e Kevérékne Jisasna maan wale kwati yaane waadé daate, dé Jisaské yéknwun mawulé yate dé déku yéba kevéréknék. Wani du wan Sameriaba yaan ban. 17 Yadéka Jisas dé wak, “Du taaba vétik deku sépé yéknwun dé yak. Du nak taaba sékét nak taababa kayék wan véti wan véti de yaba de? 18 Samuké dé nakurak du male, nak geba yaan du dé déku kapmu gwaamale yaak, Gotna yéba kevérékgé?” 19 Naate watakne dé wani dut wak, “Méné wunéké miték sanévéknwute, wuné ménat kutnébulké apa yawurékwaké waménék bulaa méné tépa yéknwun ménébu yak. Méné mé raapme méné yéké yo.” Naate dé Jisas wani dut wak.

Got némaan ban rate du taakwaké miték védéranké dé wakwek

20  f Parisina du las de Jisasnyét waatak, Got némaan ban rate du taakwaké miték védéran tulé yaaranké. Waatadaka dé derét wak, “Got némaan ban rate du taakwaké miték védéran tulé yaadu guné vémarék yaké guné yo. 21 Yagunu du las kéga wamarék yaké de yo, ‘Mé vé. Got deku némaan ban rate, kéba dé ro.’ Naate wamarék yado nak du kéga wamarék yaké de yo, ‘Mé vé. Got deku némaan ban rate, wani taaléba dé ro.’ Naate wamarék yaké de yo, Got némaan ban rate guna mawuléba radékwa bege.”

22  g Wani kudi watakne dé Jisas déku duwat kéga wakwek, “Kukba guné Akwi Du Taakwana Nyaan wunat véké mawulé yaké guné yo. Yate guné wunat vémarék yaké guné yo. 23 Wani tulé du las gunat kéga waké de yo, ‘Wani dut mé vé. Akwi Du Taakwana Nyaan kéba dé ro.’ Naate wado las waké de yo, ‘Kaapuk. Waba dé ro.’ Naate wado guné deku kudi véknwumarék yaké guné yo. De yénaa de yo. 24 Wuné Akwi Du Taakwana Nyaan gwaamale giyaawuru akwi du taakwa véké de yo. Nyét kulabidéka akwi du taakwa védakwa pulak, guné akwi wuné giyaawuru véké guné yo. Waga végunéranké sanévéknwute, guné deku yénaa kudi véknwumarék yaké guné yo. 25 Taale bulaa rakwa du taakwa wunat kapéredi mu yate, wunéké kuk tiyaaké de yo.

26 “Déknyényba Noa ran tulé du taakwa yadan pulak, Akwi Du Taakwana Nyaan wuné gwaamale yaawuréran tulé du taakwa waga male yaké de yo. 27 Noa ran tulé du taakwa de Gotké sanévéknwumarék yate, kéni képmaana muké male de sanévéknwuk. Sanévéknwute kadému kadan, gu kadan, taakwa yadan, waga yadaka dé Noa apakélé sip yatakne dé wani sipba wulaak. Wulaadéka apakélé kwayé kwaléka de akwi gu ke kiyaasadak. 28 Déknyényba Ebrayamna wayékna déku nyaan Lot ran tulé Sodomba ran du taakwa waga male yate de rak. De Gotké sanévéknwumarék yate kéni képmaana muké male de sanévéknwuk. Sanévéknwute, kadému kadan, gu kadan, gwalmu kéraadan, gwalmu kwayédan, kadému yaanandan, ga kaadan, waga de yak. 29 Yadaka dé Lot Sodom kulaknyénytakne yédéka dé apakélé yaa matu wale maas viyaakwa pulak akére dé akwi du taakwat yaalébaanék. 30 Wani du taakwa yadan pulak, wuné Akwi Du Taakwana Nyaan giyaawuréran tulé du taakwa waga male yaké de yo. De wunéké sanévéknwumarék yate, deku muké male sanévéknwudo wuné giyaaké wuné yo. Giyaawuru de véké de yo.

31  h “Wani tulé kaapaba rakwa du taakwa bari yaage yéké de yo. Deku gwalmu kéraaké deku gat tépa wulaamarék yaké de yo. Bakna yaage yéké de yo. Yaawiba tékwa du taakwa gayét gwaamale ye baapmu wut las wawo kéraamarék yaké de yo. Bari yaage yéké de yo. 32 Guné Lotna taakwaké sanévéknwuké guné yo. Déknyényba lé léku gayét véké walaakwe lé kiyaak. Guné walaakumarék yate, bakna yaage yéké guné yo. 33 Du taakwa wuna jébaa yado wuna maama derét viyaapérekdaran de miték rasaakuké de yo apuba apuba. Du taakwa wuna jébaa yamarék yate, deku sépéké male sanévéknwute, deku jébaa male yadaran de kiyae yalakgé de yo. Miték rasaakumarék yaké de yo. 34 Gunat wuné wakweyo. Gwaamale yaawuréran tulé du vétik nakurak jaabéba kwaabéru Gotna kudi kure giyaakwa du naknét kéraate naknét kulaknyényké de yo. 35 Wani tulé taakwa vétik kadému kawu saakérabéru Gotna kudi kure giyaakwa du naknét kéraate naknét kulaknyényké de yo. 36 [Wani tulé du vétik yaawiba jébaa yabéru Gotna kudi kure giyaakwa du naknét kéraate naknét kulaknyényké de yo.]” 37 Wani kudi wadéka véknwute déku du de wak, “Némaan Ban, wani mu yaba yaké dé yo?” Naate wadaka dé Jisas derét wak, “Kwarékadi yaate jawudaka véte guné kiyaan kwaami nak radékwaké kutdéngék. Wani muké kutdénggunékwa pulak, guné wakwewurén mu véte, kutdéngké guné yo, wuné yaawuréranké.” Waga dé Jisas derét wak.

Copyright information for ABTMAPRIK