Luke 5

Sísaga sípiipéq tútuue síwáhnorú ehwehne.

Sísaga Kénésáréti kawéhú
Kehrari kawéhúmé mó awíq Kénésáréti kawéhúne.
áhnopeq iriwe ména síwáhnorútaq su kegá Manikáne ehweh iraneheéra weba kowíórabeq áhnte ke soruparíó puana mitaq kígíúwe.
Pahnsábátáhru kegá sene sípiraré áhnopeq marera arahwéraq sene kahwewarí pabeq paberuwana Sísaga mi sipíráré tagówe. Su kegá pagu pagununsabé Sísaga Sáímónine sípiipéq kie irigue wensabé, Mahtaq sue móbeq móatiahno úwe. Úwara sípiipéqté kégá wene ehweh sehgíúwana wega mi sipíípéq tútuue ména áhnopeq míó keyabé síwáhnorúwe.

Pítarehga sene sípiakáq suera Sísa kéró ehwehne.

(Mátíyu 4.18-22, Máhka 1.16-20)

Síwáhnorú ehweh parabagútaq wega Sáímónirehyabe, Pah meyagéhboq púrúrúia káwéhútápéq pokue kahwe tuparuqme uwe tagahro úwe. Úwana Sáímóniga Sísansabé, Anotah aní móne. Itega inokáhpeq uwe taga tagaéwonana írakaunire. Peh arega tenienayabé mó uwe taganie úwe. Sega sene kahwewarí tuparuqme uwera áhnte pah maqmíówe. Peh íregáritaq pah maqmíówana sene kahwewarí surakinaúnsabe sega mó sipíípéq míó íyáhnábó ánímárínsábé siyah sahnupéra seséhréh aitáhro uwara sure mi sipíráréípéq pah márówana umehúnsabe sípiraré wánínkorahúwe. Sáímóniwe we mó awíq Pítae. Wega mina tagéna Sísane auranabiahtapeq arehunseraráq ména wensabé, Néne Wahnahno, ínéwé áhnte ahbábáq ání míó púah arega nue pokúno úwe. Se áhnte pah maqmíónsabe Pítareq wereq míó kereqka anotah ahténuwe. 10 Pítane iyahnabo aníté sensíwíq Sémísireq Sónireqme Sébérine ahninkáwáráré míóye. Pítarehga iwíáhunserah sega moq mira íwíáhuye. Sísaga Pítansabé, Íre áhreúno. Ibora arega kahweipéq pah maqmiahnanserah mókake wehuke ínéba meriqme sinkehe úwe. 11 Úwara sega sene sípi áhnopeq arahwéraq abariue marera moke suera Sísa kérówe.

Sísaga anotah naonkákáq ání kawerato ehwéhne.

(Mátíyu 8.1-4, Máhka 1.40-45)

12 Sísaga mó ke suwahpeq míotaq anotah naonkákáq ánínká we tagéna áhtenú púana arehunserarárue wene ayahqno káuqmunurawéna Sísansabé pagu pagunéna, Anotah aní móne. Are awahbáhnaraqmé kaweraintahráhóne úwe. 13 Úwana Sísaga ayahnkahkahrue wenaneq táhtorena wensabé, Aiq mirauge. Are awaho ani míahno atowana mina irarútaq wene náonaba apubúue wagúwana kaweragúwe. 14 Kaweragúwana Sísaga wensabé, Are kaweratónsábé mó ke teríneho. Írakaumo. Manikáne ehweh mibeq mahbeq aitéh ánípá pokue arene anonka móreawo. Are awaho ani úkire igehboq Mósísiga irarúnserahnue Manikánsabe titirúno úwe. 15 Úwara Sísaga miraú ehweh mitaq teri mahtaq terinuwara áhnte kegá wene ehweh iraneheéra suwe. Awahre kegá, Sísaga kaweraitankéhe íwíáhéra weba suwe. Áhnte kegá weba suwana 16 wega ahriahri miraúnserahnéna púrerinieéna abatapi pokúwe.

Sísaga aiayah pukia ání kawerato ehwehne.

(Mátíyu 9.1-8, Máhka 2.1-12)

17 Sísaga síwáhnorútaq Péhrasi
Aigárápéqté éhwéh Mátíyu 3.7 tagáhno.
kereq Mósísine ehweh síwáhnoru kereqka mitaq tútuue méra írówe. Sega sensuwahpeqme Sarúsarama suwahpeqkakáq moke Kehrari marákórápéqté ké suwahpeqkakáq Súría marákórápéqté ké suwahpeqkakáq sensuwahpeq suera Sísane ehweh iraneheéra suwe. Manikánka Sísa págege atena séhréh atowana wega awahre ke kaweraritowe.
18 Mó kegá aiayah pukia ání wene sehitaq Sísaba móataneheéra sehgiwera suwe. Sísa míéh náhtápéq móatanehe íwíáhéra 19 áhnte wehekéq nahupeq kígíunsabe sega íre kioráhuwe. Íre kioráhéra nahnsorapéq kire abogéh piruqmarera abahrabahrútaq aiayah pukia ání wene máhriqkakáq sehitaqmaqme wehuke míópi Sísane auranabiahtapeq márunátówe. 20 Sega iwíáhéra, Sísaga kaweratanawire íwíáhuwana Sísaga sene iwíáh tagéna aiayah pukia ánínsábé, Náníbáq móne. Arene ahbabáq aiq kaweratóge úwe.

21 Úwara Péhrasi kereq Mósísine ehweh síwáhnoru kereqka seye náhenéra, Mah anímé Manikánsabe íre kaweq ehwéh atéhre. Ahbabáqsabe insega kaweraritahráhiro? Manikánka webataq wehukene ahbabáq kaweraritahráhire uwe. 22 Uwana Sísaga sene iwíáh irena sensabé, Itene irupipeqmé aneqsabé mira íwíáho? 23 Aiayah pukia ánínsábé aneq ehwéh teawinínkono? Arene ahbabáqsabe kaweratóge teawinínkono? Are irigue ah nogo teawinínkono? Íre págege ehwéhmé ahnabo? 24 Íné wehukení úku anínká mah marákó márákó wehukene ahbabáq kaweraritahráhuge. Sokigi ainíboq tagaríáhro éna aiayah pukia ánínsábé, Teawiníboq iro. Irigue arene máhriq mewe arene nahtapeq pokúno úwe. 25 Úwana ómi ke míótaq mi anínká apubúue irigéna wene máhriq mewena Manikánsabe anotahtaq iwíáh íwíáh atena wene nahtapeq pokúwe. 26 Pokúwara tago kegá anotahtaq áhtenéra Manikánsabe iwíáh íwíáh atera seye náhenéra, Iboramé ótaq sansá tagóne uwe.

Sísaga Mátíyunsabé, Íné séniro ú ehwehne.

(Mátíyu 9.9-13, Máhka 2.13-17)

27 Sísaga tuekúwana táhkísi moné meyo ani wenáwíq Áríwái
Mátíyuwe mó awíq Áríwáie. Mátíyu 9.9 tagáhno.
tagówana wega táhkísi moné meyorabeq tútuue míowana tagéna Sísaga wensabé, Íné séniro úwana
28 wega irigue moke mitaq ko naneq suena Sísa kérowe.

29 Áríwáiga wene nahtapeq Sísa kiraboúwara áhnte táhkísi moné meyó kereq mó kereqka Sísarehreq táhutahuruwe. 30 Táhutahuruwara Péhrasi kereq Mósísine ehweh síwáhnoru kereqka mina tagéra Sísa kéró keyabé kasenéra, Táhkísi moné meyáh kéreq mó ahbábáq kéreqme itewe aneqsabé moráráq naho éra abiahnsa arítówe. 31 Sísaga sene ehweh irena sensabé, Sótehga awaho ke máráhsíni íre náriasa peh morá awahre ke náríre. 32 Mina inserah ínéwé kaweqtaq míáh ké séhréh aritanieéna íre suge. Peh ahbabáq ke kaweraritanieéna suge úwe.

Sísaga táhutahuq awehrio sansánsábé síwáhnorú ehwehne.

(Mátíyu 9.14-17, Máhka 2.18-22)

33 Wehukega Sísansabé, Sóni kéráh kégá mó wehekáh mó wehekáhnue kawerue púreroneheéra táhutahuq awehriowe. Awehriowara Péhrasi ke kéríráh kégá moq mira aruqarurowe. Peh are kéráh kégá íre awehriéra pehipi nahwe uwana 34 Sísaga pabeqme ehwéh teriena, Pahuwirotaqmé o menáhwé míéhtáqmé itega wene iyahnaboyabé, Táhutahuq awehrioro terieráho? Írakaumo. 35 Mókake o menáhwé seba íre míahnaraqmé mi tanáhráq wene iyahnaboga táhutahuq awehrigehe úwe.
Mi ehwéh áwahewé aigárápéqté éhwéh Mátíyu 9.15 tagáhno.


36 Sísaga mó pabeqme ehwéh mahraréna, Wehukenínká nahonáh sáhkétí kawerinieéna o sahkétí subansuqmaqme mi subánsátáté párúwe nahonáh sáhkétí kawerinabo? Írakaumo. Miraitaq tahirímé nahonáh sáhkétí mó subanki irino. 37 Wehukenínká o nahníáq sera ano naho naho méméné áúyahwa antéhyápípéq íre ahkíre. Miraitaq tahirímé sera anonka muinaraq nahonáh ántéhyá tapoagirana sera ano marakóraq antigi irino. 38 Wehukenínká o será ano o antéhyápípéq ahkíre. Wehukega ahkírataq mi tehtáré náneqme kawerue kanae. O será anome kawerue kanae. Antehyamé moq kawerue kanae úwe.
Mi ehwéh áwahewé aigárápéqté éhwéh Mátíyu 9.17 tagáhno.
39 Naho sérá ano neh anínká iwíáhime, Naho sérá ano áhnte tei puana mi anónká o será ano kiotaikire íwíáhire úwe.

Copyright information for `AWB