Luke 6

Sísaga ahrena ahrena wehekáh arambehriéyabe irarú ehwehne.

(Mátíyu 12.1-8, Máhka 2.23-28)

Ahrena ahrena wehekáh Sísareq we kéró kereqka páréti mirao naneq será sotápéq kótaikutaq we kéró kega mi será késabaríqme késabaríqmeue kure ayahnue ái poruwe nowe. Nowara Péhrasi kegá sensabé, Ahrena ahrena wehekáh íre mirao naneq sansá míre. Aneqsabé miraoo uwe. Uwana Sísaga sensabé, Itewe Manikáne púkuipéqté séhírámé Tébítireq we kéró kereqka sirupibiútaq mirau sansámé íre sáhnsahwe ahtebaho? Wega Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhúpéq kibekue Manikánka tagankeheéra máró parétí mewe néna we kéró ke náriuwara sega moq nowe. Mósísine ehweh irarunka mi parétíwé pehipéqté kégá íre nah nanere. Peh morá Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kégá nahrahowe ire.

(1 Samuel 21.1-6)

Sísaga sensabé, Íné wehukení úku anínká ahrena ahrena wehekáh wahnah wahnahnuge úwe.

Sísaga ahrena ahrena wehekáh sawenkahnia áyáhnkákáq ání kawerato ehwehne.

(Mátíyu 12.9-14, Máhka 3.1-6)

Mó ahrena ahrena wehekáh Sísaga Asiu kené momiwí nahtápéq kibekue síwáhnorúwana mitaq sawenkahnia áyáhnkákáq ání míowe. Mósísine ehweh síwáhnoro kereq Péhrasi kereqka mitaq méra Sísa ehweh ataneheéra ahrena ahrena wehekáh wehukení kaweratanabiramo éra ebitíówe. Ebitíówana Sísaga sene sirupipeqté íwíáh aiq tagéna ómi kegá tagotaq sawenkahnia áyáhnkákáq ánínsábé, Iriwe míahno úwana we irigue míowe. Irigue míowana Sísaga míó keyabé, Itensabé kaseninie. Mósísine ehwehnkawé ahrena ahrena wehekáhnsábé anere teiro? Kaweq sansá miraonéhnkono? Íre kaweq sansá miraonehnkono? Wehuke kaweraritaneheéq séhréh aritanéhnkono? Íre kaweratanéhnkono éna 10 míó ke aurankaue tagéna sawenkahnia áyáhnkákáq ánínsábé, Arene ayahnkara obariro úwana wene ayah obarirowana kaweragúwe. 11 Kaweragúwara mi kegá tagéra anotah abíáhnsánéra sío síoéra, Sísawe aneronehnkono uwe.

Sísaga we kéró ke omaq sito ehwehne.

(Mátíyu 10.1-4, Máhka 3.13-19)

12 Mitaqkake Sísaga púrerinieéna sáwéhrapeq kiwéna moke mi inókáhpéq mitaq púrerúwe. 13 Púreréna ahbiahipeq we kéró ke síáhrabéna airápété téhraníté omaq sitowe. Sensabé eqmaro kee ue síwíraritowe. 14 Omaq sito ke síwíqmarimé mahraue Sáímóninsabé Pítae atowe. Pítane ábákawawé Ehntarue. Mó anímárí síwíqmarimé mahraue Sémísi, Sóni, Pírípi, Pátórómíyu, 15 Mátíyu, Tómáhsi, Ápíásane ahninkáwá Sémísi, Sáímóni Séróti kahnáh ání, 16 mó Sémísine ani Súrása, mó aní téhtaré áwíqkákáq ání Súrása Ísíkáríóti miraue omaq sitowe. Súrása Ísíkáríótiwe anehe Sísane naruo koweriro aníne.

Sísaga áhnte awáhré ké kawerarito ehwehne.

(Mátíyu 4.24-25, Máhka 3.7-12)

17 Sega sáwéhrapeqté tútaq ukisatáq míówara áhnte we kéró kereq mó kereq míówe. Súría marákórápéqté kéreq Sarúsarama suwahpeqte kéreq nahmbísi marákórápéq Táíya suwahpeq Sáíróna suwahpeq mibeqté kéreq suwe. 18 Mi kegá Sísane ehweh iraneheéra séra sene awahre kaweraitankeheéra weba suwe. Owainawanka subiqmaq subiqmarú kega moq weba suwana Sísaga kaweraritowe. 19 Sísane anepeqte págege arítéh náneqka wereq wahtotaq míó ke kaweraritonsabe ómiga we táhtoqnaneheéra suwe.

Sísaga iwíáh íwíáhoro ú ehwehne.

(Mátíyu 5.1-12)

20 Sísaga we kéró ke tagéna síwáhnoréna, Tabonah keo, Manikánka wahnah wahnahnirabeq awaq miahráhonsabé iwíáh íwíáhoro.

21 Amahnága irupibii keo, mókake iyahbankiranae. Minayabe iwíáh íwíáhoro.

Amahnága umehiraq ibisah keo, mókake wíréh wíréhigehe. Minayabe iwíáh íwíáhoro.

22 Íné wehukení úku aní séníráhnsábé mó kegá itensabé suwahrianae. Ite kaqiuwaneherawoe. Ite íéhruruoneherawoe. Ite íre kaweq anímárí móe aitaneherawoe. Íné séníráhnsábé mina tahnsa sánsámárí mirairataq iwíáh íwíáhoro.

23 Sega mirairanka íópeq itene ápeq anotah úkinae. Minayabe sega mirairataq ábáhrue iru eyoyóéq iwíáh íwíáhoro. Sega ite íwíoqnehranserah sene sigaqnaréhga Manikáne ehweh iraru ke moq naho síwíoqnowe.

24 Amahnága áhnte mensáméhnsá matíáh kéo, kamah ainawire. Itega iuwahbeh naneq aiq merowe. 25 Amahnága iyahbankiréh kéo, mókake irupi kamah ainawire. Amahnága wíréh wírého keo, mókake ibitunatúnánue ibisagehe. 26 Ómi kegá ite kaweq ke wóe irataq iwíáhue kawerurero. Irare kené sigaqnaréhga mina unserahnéra péhe éhwéh teríú keyabé kaweq ke wóe arítówe úwe.

Itene naruoyabé irutaboiroro ú ehwehne.

(Mátíyu 5.38-48)

27 Sísaga mó mahraréna, Néne ehweh íráh kéo, teiníboq írátíáhro. Itene naruoyabé irutaboiroro. Itensabé suwahrieh ke kawerarítáhro. 28 Íéhruruo keyábé Manikánsabe teaweq, Mi ke kawerarito ue teawéro. Íwíoqnah keyábé púrerarítáhro. 29 Mó anínká are ahsuehinahwe éberiopéq pabeq suehnana ahsuehino. Arene sáhkéti meyahnaraq síóti meyaníe ínaraq íre ahqáho ato. 30 Mó anínká arensabé aneqpopoq nánio ínahwe náwo. Mó anínká arene ménsámehnsá meyehtaq wensabé, Néne meyahna naneq apubúue menio íre irarúno. 31 Mó kegá ite iuwahbeh sansánue ite kaweraitáhnserah itega moq mina tahnsanue se kawerarítáhro úwe.

32 Sísaga mó mahraréna, Itega peh morá itensabé sirutaboiro keyábé irutaboirirataqmé inseréhga, Ite kaweq ke wóe íwíáhigehbo? Írakaumo. Ahbabáq kega moq sensabé sirutaboiro keyábé sirutaboiro mino. 33 Itega peh morá ite kaweraitáh ké kawerarítáh sánsánirataq inseréhga, Ite kaweq ke wóe íwíáhigehbo? Írakaumo. Ahbabáq kega moq mina tahnsa mirao mino. 34 Itega peh morá ite náieráho ke nárírataq inseréhga, Ite kaweq ke wóe íwíáhigehbo? Írakaumo. Ahbabáq kega iwíáhéra, Meyáh kégá mókake ite moq náigéhe éra sene ahbabáq iyahnabo nárieráho mino?

35 Itene naruoyabé irutaboirue kawerarítáhro. Nárírataqmé mókake náigéhe íwíáhiyehboq pehipi náríéro. Mirairataqmé Maniká Iteriboga anotah apéq inkéhe. Itega wene animárí míagehe. Maniká Iteribo anotah aní mía míaéna íre peh morá we kaweratáh kéyábé arutaboirarítéhre. Wensabé íre iwíáh íwíáhia peh ahbabáq keyabé moq arutaboirire. 36 Maniká Iteriboga ómi keyábé arutaboirinserah itega moq irutaboirarítáhro úwe.

Mó kené sánsá íre saraq sitáhro ú ehwehne.

(Mátíyu 7.1-5)

37 Sísaga mó mahraréna, Mó kené sánsá saraq siteq ahbabáq ke woe arítého. Mirairataq Manikánka moq itene sánsá saraq itena ahbabáq ke woe aitanawire. Mó kegá ahbabáraitó íwíáh íre iahreraq mareq súáhro. Súéhrataqmé Manikánka moq itene ahbabáq íre ahreraq marena suankéhe. 38 Nárírataq Maniká Iteriboga moq náinawire. Wega tasu tasue obenkíqme náinkéhe. Itega saraqme náríranserah wega moq mina tahnsanue náinkéhe úwe.

39 Sísaga mah pabéqmé éhwéh mahraréna, Aura pira ánínká mó aurá pírá ání ahmboqme ah sokigi atahráhiro? Írakaumo. Miraóyataq tahirímé mi anítégá mataipéq inahnsuboya irino. 40 Áwáhnorirana íréh ánínká we áwáhnori aní íre kiotaikorahire. Moke ahtebawiahnaraq we áwáhnori aní tahnsa míankehe úwe.

41 Sísaga mó pabéqmé éhwéh mahraréna, Arenawahrah aníné aurapi pehgáriq atútú tagé arerene aurapi anotah sehikárá kéhnsábé aneqsabé arerene auransabé íre iwíáhono? 42 Arene aurapi anotah sehikárá kéhrahwe arega íre tagahne. Minayabe aneqsabé arenawahrah anínsábé, Arene aurapite átútú meauwanínkono eno? Are ahbabáq kopéráhpéróna aní móne. Téhwe arerene aurapite séhíkárá merue anehemé arenawahrah aníné aurapite átútú kawerue tagé meauwahráhóne úwe.

Íre kaweq awánkánká abehq sérá iyanae i ehwéhne.

(Mátíyu 7.16-20, 12.33-35)

43 Sísaga mó mahraréna, Kaweq awánkánká abehq sérá íre íyéhre. Abehq áwánkánká kaweq será íre íyéhre. 44 Wehukenínká awanká sera tagéna mi awánká ahtebehre. Wehukenínká wisuraqte pópo íre isioráhéna káránkáránsáhtaqte kombahtóq íre isioráhire. 45 Kaweq anínká wene arupipeq kaweq iwíáh kéh púana kaweq sansánire. Ahbabáq aninká wene arupipeq ahbabáq iwiáh kéh púana ahbabáq sansanire. Wehukeníné arupipeq iwíáh obenkítíéh púana wene áwéhga mi iwíáh irarerahire úwe.

Nah piehya anítéyábé pabeqme ehwéhne.

(Mátíyu 7.24-27)

46 Sísaga mó mahraréna, Néne ehweh íre sehgironsabé aneqsabé néne Wahnah mone aintaho? 47 Ínéba séna néne ehweh irena sehgí ánímé aneq tahnsa anípo? Teiníe. 48 Néne ehweh irena sehgí ánímé nah píéh ánínká marakó íre wahto ubuqme nahwiahnsanse págege marákóráq pearéh ání tahnsane. Págege marákóráq kawerue pearéh púana anotah ibónsirana wání píéhtáq wene nah íre kúrugúruue sokogia peh págegeue kéhre. 49 Néne ehweh irena íre sehgí ánímé aneq tahnsá ánípo? Teiníe. Néne ehweh irena íre sehgí ánímé págege marákó íre ubuqme pehipi wene nah pearéh ání tahnsane. Anotah ibónsirana wání píéhtáq mi nah kúrugúruue sokogire. Sokogirana moke íre kaweragire úwe.

Copyright information for `AWB