Luke 9

Sísaga we kéró ke arambehriraq eqmaq suo ehwehne.

(Mátíyu 10.5-15, Máhka 6.7-13)

Sísaga we kéró ke airápété téhranítéyábé síáhrabéna sega owainawamarí kaqsuera awahre ke kaweraritageheéna págege aritena mi arámbéhrí miraoro aritowe. Miraoro aritena sensabé, Manikánka wahnah wahnahnirabeqte éhwéh síwáhnoréq awahre ke kawerarítáhro aritowe. Wega mó mahraréna, Ah nogoneheéq mewe nógó náneq íre meyáhro. Pegiqnáh karamé unahmé táhutahuqme mónewe mó siotíwé íre meyáhro. Itega Manikáne ehweh síwáhnoroneheéq mó ke suwahpeq kirataq peh morá áníné nahupeq kaegaeéq arambehri parabaruéhrataqmé mitaq sueq mó ke suwahpeq pokigehe. Mó kehiná suwahpeqte kégá íre mehweh aitéhrataq sega íre kaweq sansá miraonsabé ahtebageheéq sega tagehrataq igárátáq kahna tanáhúq poruarúáhro úwe. Úwara we kéró kega pokue mó kehiná suwahpeq mó kehiná suwahperue síwáhnoroneheéra poké aguwe. Sega moke mi kehíná kéhíná suwahpeq Manikáne kaweq ehwéh teri terinéra awahre ke kawerarítówe.

Érótiga Sísa éhweh irena we insebo ue kasenú ehwehne.

(Mátíyu 14.1-2, Máhka 6.14-16)

Anotah wahnáh ání Érótiga Sísa éhweh irena áhnte iwíáhúwe. Áhnte iwíáhúwara mó kegá Sísansabé, We wání meri merini aní Sónie. Sóni pukéna oga úkéna amahnága míéhre uwara mó kegá, We Éráísae. Éráísa amahnága ábóraragire uwara mó kegá, We Manikáne ehweh irarú anine. We naho pukú aní iriwe oganúkuraire uwe. Uwana Érótiga sene ehweh irena wega mahraréna, Sóni ínéga ayahqno kiraq áwátáu aní aiq pukuraire. Minayabe amahnága sega mó arámbéhri mó arámbéhríue miraire e anímé insebo úwe. Insebo éna Sísa taganie íwíáhúwe.

Sísaga 5 táhúséni (5,000) weh kiraboú ehwehne.

(Mátíyu 14.13-21, Máhka 6.30-44, Sóni 6.1-13)

10 Sísa kéró kega weba kouwekéra moke mirau arámbéhrí teawúwe. Teawúwana Sísaga Pétásáíra suwahpeq sebataq míaneheéna se meriqmena pokúwe. 11 Áhnte mó kegá, Sísa Pétásáíra suwahpeq pokire uwara irera we anehe kaqmera pokuwe. Pokéra weba suwana Sísaga se mehweh aritena Manikánka wahnah wahnahnirabeqte éhwéh teriena awahre ke kaweraritowe.

12 Íó tupekinaútaq Sísa kéró kega weba séra wensabé, Mahtaq abatapi púah mah ke kaweqtapéq kogaera táhutahuq meyageheé wahtotaq kehiná suwahpeq eqmaq suo uwe. 13 Uwana Sísaga sensabé, Itewe mi ke kirabooro úwe. Kirabooro úwara wensabé, Ite peh moberíáh párétíákáq téhtaré páhnkákáq mationa puaq moke mah kegá nehransabé táhutahuq kobaiqmaranéhnkono uwe. 14 Áhnte 5 táhúséni (5,000) weh míónsabe sega mi ehwéh iraruwe.

Sísaga we kéró keyabé, Saime mó ke mópi tútuue míehrara mó ke mópi tútuue míáhro arítáhro úwara
15 sega mirauwara moke míó kega tútuue míówe. 16 Sísaga mi mobéríáh párétíákáq téhtaré páhnkákáq mewena íópeq tagéna Manikánsabe, Kaweróne atena mi tahutáhúq keqme we kéró kega kiraboigeheéna náriuwe. 17 Náríúwara ómiga nowana siyahbankirowe. Siyahbankirowara arahqmé airápété téhtaré páhsíkéti úsawe obenkíq márówe.

Pítaga Sísansabé, Are Karáhé wóne ú ehwehne.

(Mátíyu 16.13-19, Máhka 8.27-29)

18 Mó tanáhráq Sísaga webataq púrerúwara we kéró kega weba suwana wega sensabé kasenéna, Mó kegá ínénsabe inse aintaho úwe. 19 Úwara, Arensabé mó kegá, Sóni wání meri merini aní míre ewe. Mó kegá arensabé, Éráísa wire ewe. Mó kegá arensabé, Manikáne ehweh naho iraré oga úkurona aní móne ewe uwe. 20 Uwana Sísaga sensabé, Itega ínénsabe inse aintaho úwana Pítaga wensabé, Arewe Manikánka ite meirena kaweraitankeheéna omaq ato aní móne úwe.

Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge ú ehwehne.

(Mátíyu 16.20-28, Máhka 8.30—9.1)

21 Sísaga we kéró keyabé, Ínéwé Manikánka omaq ato aní míre mó ke teríyeho úwe. 22 Teríyeho éna mó mahraréna, Íné wehukení úku aní níwíoqnaneherawoe. Asiu kené aboawah wehreq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka ínénsabe, Iuwahriehre éra nubiq suaneherawoe. Nubiq suehrana íné pukéna apahtáró wéhékáhtáq iriwe oga úkinauge úwe.

23 Sísaga mó ite we kérahwána keyábé mahraréna, Íné sénireyabe awahbeh aníno, arerene awahbeh iwíáh suo. Manikáne arambehri mira aruqarurunsabé sega íné awankátaq táhparagéhe. Ínéga miraunserah miraue séniro. 24 Wewensabé arutaboiréna peh wewene awahbeh iwíáh mira aruqaruri anímé oga mérapeq íre awaq miahráhire. Néne sánsá sehginieéna wewe awahbeh iwíáh susuri anímé oga mérapeq awaq miankéhe. 25 Wehukenínká moke mah marákóípéqté ménsáméhnsá matíéhtáq tahirímé oga mérapeq íre awaq miahnaraqmé mi mensáméhnsánká árahue séhréh atéh iripo?

26 Ínénsabeakáq néne ehwehnsabéákáq ayehiteh aní íné wehukení úku anínká túónagake wensabé moq niyehitanawire. Íópeqté kéreq Nániboreq ínéreqne patahga tahnsa téhreh naneqkakáq túónagake mi anínsábé niyehitanawire. 27 Teiníboq írátíáhro. Táhmaro ite iriwe míona ke pehipi íre pukigehe. Ebeqme Manikánka wahnah wahnahní tagéq anehe pukigehe úwe.

Sísane auranabiah mó kugú agú ehwehne.

(Mátíyu 17.1-13, Máhka 9.2-13)

28 Sísaga síwáhnorúwana abapete morá wéhékáh parabagúwana wega sáwéhrapeq púrerinieéna Pítareh Sónireh Sémísireh meriqmena kiuwe. 29 Wega púrerútaq wene auranabiah mó kugú, kaweq kugú agúwana wene korósi téhreh naneq tahnsánue anotah tabérábé agúwe. 30 Anotah tabérábé agúwara Mósísireq Éráísareqka íópeqté tunse ábóraragéra Sísareq ehwehnuwe. 31 Mi anítégá Manikáne téhreh naneqtaté awahrirue méra Sísa Sarúsarama suwahpeq pukinaú ehwéh iraruye. 32 Iraruyara Pítarehga surahpeq méra irigéra Sísane patahga tahnsani naneq tagéra Sísareq míóya aníté tagowe. 33 Mi anítégá Sísa auwera pokoyeherauyataq Pítaga Sísansabé, Íwáhnoraníno, ite mahtaq míonayabé aiq kawerire. Apahtáró úqná pearanéhe. Arene morá Mósísine morá Éráísane moráue pearanéhe úwe. Pítaga mi ehwéhnsábé íre iwíáhia pehipi irarúwe.

34 Irarútaq írábúyánka seúbítáwéna Sísa kéró anító akariuriowara sega áhreuwe. 35 Áhreuwana írábúyápipeqté éhwéhnká mahraréna,

  • Mah anímé nénahni míre. We omaq atóge. Wene ehweh íráhro úwe.
36 Wene ehweh íráhro úwana Sísa webataq míowara tagowe. Sísa kéró anítógá minayabe ehiya méra mi tanáhráq se tago naneq mó ke íre teríúwe.

Sísaga owainawa kaqauwena animai kawerato ehwehne.

(Mátíyu 17.14-21, Máhka 9.14-29)

37 Ahbiah tahnsá sega sáwéhrapeq suera túwara áhnte kegá Sísareq piehgíúwe. 38 Se míórabeqte wéhgá anotah ehwéhnue mahraréna, Íwáhnoraníno, nénahnimé peh morá ání míéhre. We tagáhno. 39 Owainawanka we subiqmaréhtáq kare aruqarurire. Owainawanka áwíoqneh puana iransá iransánéna wene áwéhipeqté arehya kíobi aruqarurire. Wega áhnte subiqmaq subiqmaréna íre apubúue soraq áúwéhre. 40 Are kéráh kéyábé, Kaqauwáhro éna pagu pagunugarawe sega íre miraorahowe úwe.

41 Íre miraorahowe úwana Sísaga míó keyabé, Ite íre aiq pútare ainteq saiyo ke wóe. Iteba mía míaume ahkake awehraq kanabo? Itega miraonsabé nirupipeq umehime ahkake parabaginabo éna abowansabé, Arenahni ínéba meqme súno úwe. 42 Úwana abowágá wenahni meqme sútaq owainawanka we subiqmarena kúrugúru atowana Sísaga owainawansabé, Auwe pokúno atena mi aní kaweratena wenaboba atowe. 43 Manikánka Sísa págegeue séhréh atowara tago kegá minayabe áhtenuwe.

Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge mónkakáq irarú ehwehne.

(Mátíyu 17.22-23, Máhka 9.30-32)

Sísaga moke miraú naneqsabé tago kegá áhtenutaq wega we kéró keyabé,
44 Ínéga teiéna ehwéh iwíáhue tagahro. Íné wehukení úku aní móintagéhe úwara 45 sega mi ehwéh íre ahtebowe. Mi tanáhráq mi ehwéh áwahewé sirupipeq íre iwíáhuwe. Minayabe se íre ahtebéra kasenéyabe áhreuwe.

Anotah anímé insebo i ehwéhne.

(Mátíyu 18.1-5, Máhka 9.33-37)

46 Sísa kéró kega mó anínká mó anínkáue, Íné anotah aní ite kiotaiqme aní múge iraréra ehwehuwe. 47 Sísawe sene sirupipeqté íwíáh tagéna káriq aní meqmena we míorabeq iriwe atena 48 sensabé, Ínénsabe arutaboiraintena mahna tahnsa káríq ání séhréh atéh ánínká íné moq séhréh aintéhre. Íné séhréh aintéh ánínká íné eqmaq núwéh ánínseq séhréh atéhre. Íné pehgáriq aní múge íwíáhi anínká anotah aní ména mó ke kiotaikire úwe.

Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre ú ehwehne.

(Máhka 9.38-40)

49 Sóniga Sísansabé, Íwáhnoraníno, mó anínká arenáwírue owainawamarí kaqsúéhraq tagéq ahqáho atone. Wega ite íre séíréhnsábé ahqáho atone úwe. 50 Úwana Sísaga wensabé, Íre ahqáho atáhro. Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre úwe.

Sámáría kegá Sísansabé ahqáho ató ehwehne.

51 Manikánka Sísa íópeq tumeranaína tanáhráq wahtonúnsabe Sísaga, Sarúsarama suwahpeq pokinauge íwíáhúwe. 52 Sega káénarabeq kaweraitageheéna Sísaga wehuke Sámáría suwahpeq eqmaq suowara sega kaweraritaneheéra mibeq pokuwe. 53 Mibeqté kégá, Sísa Sarúsarama suwahpeq pokinawire u író púara wensabé íre mehweh atówe. 54 Íre mehweh atówara Sémísireq Sónireqka minayabe irera Sísansabé, Itene Wahnahno, íópeqté sokaeqsuahnaga mah ke tabipáhrue anehinsagigeheéq tabipáhraruo irareyehnkoyo uye. 55 Uyana Sísaga ebeq kéna pabeqme se tagéna, Ahqáho. Íre kaweq ehwéhnóye úwe. 56 Sega mitaq suera mó kehíná suwahpeq pokuwe.

Sísaga we kéreyabe irarú ehwehne.

(Mátíyu 8.19-22)

57 Sega ahtapeq pokue mó anínká Sísansabé, Are pokónarabeq kéraníe úwana 58 Sísaga wensabé, Úrinsi iáné nahme ebahnarahpipeq kéhre. Kabarane nahme sehwerapeq kéhre. Íné wehukení úku anímé néne nahme íre kéhre úwe.

59 Sísaga mó anínsábé, Séniro úwana, Ebeqme nánibo pukinana komaisarena anehe kéraníe úwe. 60 Úwana Sísaga wensabé, Pusa kégá pukira ke maisaragéhboq arewe Manikánka wahnah wahnahnirabeqte éhwéh kosíwáhnorúno úwe.
Sísaga pusa kéyábé irarúmé áwahewé sene sirupipeqté síwá pusa ké tahnsa míáh kéyábé irarúwe.


61 Mó anínká Sísansabé, Anotah aníno, íné are kéraníe éna téhwe nánuwahrahyabé iroro koaritanínkono úwana 62 Sísaga wensabé, Soberi anínká anehepeq pabeqme taga tagaínaraqmé Manikánka wahnah wahnahnirabeqte árámbéhrí íre miraorahire úwe.

Copyright information for `AWB