Mark 9

Sísaga mó mahraréna, Teiníboq írátíáhro. Táhmaro iriwe míona ke pehipi íre pukigehe. Ebeqme Manikánka págegeue wahnah wahnahnínaq tagéq anehe pukigehe úwe.

Sísane auranabiah mó kugú agú ehwehne.

(Mátíyu 17.1-13, Árúka 9.28-36)

Sísaga síwáhnorúwana abapete morá wéhékáh parabagútaq wega Pítareh Sémísireh Sónireh sebataq meriqmena anotah sawéhrápéq kiuwe. Kiuwara mó kegá íre míowara sega tagotaq Sísane auranabiah mó kugú kaweq kugú agúwe. Wene korósi patahga tahnsanue anotah tabérábé agúwe. Mina tahnsa tabérábéwé mah marákóípéqté ambanta pabeq paberi anínká íre miraorahire. Éráísareq Mósísireqka íópeqté tunse ábóraragéra Sísareq ehwehnuwe.

Ehwehnuwana Pítaga Sísansabé, Íwáhnoraníno, ite mahtaq míonayabé aiq kawerire. Apahtáró úqná pearanéhe. Arene morá, Mósísine morá, Éráísane moráue pearanéhe úwe. Se anotah ahréu puana Pítaga íre iwíáhia pehipi irarúwe.

Irarútaq írábúyánka seubítíowana mipéqté éhwéhnká mahraréna,

Mah anímé niruní nénáhní míre. Wene ehweh íráhro úwe.
Úwara Sísa kéró kega apubúue aurankahnkaue tagowara mi aníté íre míóyana peh morá Sísa webataq sereq míowara tagowe.

Sáwéhrapeqté tuegutaq Sísaga sensabé, Itega tagéq irewáh éhwéh amahnága mó ke teríyeho. Íné wehukení úku anínká pukéna oga úkonaraq terigéhe úwe. 10 Únsabe sega mó ke íre teriasa peh oga úkona ehwéhnsábé seyega iwíáhue kasenuwe.

11 Kasenéra, Mósísine ehweh síwáhnoro kegá, Éráísa ebeq sinaraq anehe Manikánka omaq ato aní anehe sinae eme aneqsabé irareo uwe. 12 Uwana Sísaga sensabé, Éráísaga moke kawerinieéna ebeq suraire. Mó kegá íné wehukení úku aní níwíoqnéra niwiréh aintagéhe. Minayabe Manikáne púkuipéqté séhíránká aiq teí mino? 13 Ínéga teiníboq írátíáhro. Éráísa aiq suraire. Púkuipéqté séhíránká aiq irarinserah mó kegá seye suwahbarai sansánéra we íre kaweratárówe úwe.
Éráísa suraime pabeqme ehwéhne. Mátíyu 17.12-13 tagáhno.


Sísaga owainawa kaqauwena animai kawerato ehwehne.

(Mátíyu 17.14-21, Árúka 9.37-43)

14 Sísareq apahranító we kéró kereqka mó Sísa tagaríáh kébá túwara áhnte mó kegá seba sáhuríówara Mósísine ehweh síwáhnoro kereqka se ehwehuwe. 15 Ómi mitaq sáhuríó kega Sísa tagotaq áhtenéra pehbeheráh weba séra mehwehuwe. 16 Mehwehuwana Sísaga sensabé kasenéna, Itereq sereq aneq ehwéhnoo úwe. 17 Se míórabeqte wéhgá Sísansabé, Íwáhnoraníno, nénahni areba meqme suge. Owainawanka we subiqmaq subiqmarinsabé wega ehweh íre irahráhire. 18 Owainawanka we subiqmaq subiqmaritaq marakóraq tontehriparéhrana arehya kiobinue áwéhraq nankiq nánkírirana wene anonka tawiróbana atia atiaire. Are kéráh kéyábé, Owainawa kaqauwáhro ugarawe sega íre miraorahowe úwe.

19 Íre miraorahowana Sísaga míó keyabé, Ite íre aiq pútare ainteq saiyo ke wóe. Iteba mía míaume ahkake awehraq kanabo? Itega miraonsabé nirupipeq umehime ahkake parabaginabo? Mi anímáí ínéba meqme sero úwara 20 meqmera móátówe. Meqmera móátówana owainawanka Sísa tagótaq mi anímáí kúrugúru atowana we marakóraq márunsurahéna tabenoráhbénoue arehya kiobinúwe.

21 Sísaga mi aníné abowánsábé kasenéna, Arenahnimé téhwe ahkake miraurairo úwe. Úwana abowágá, Pehgáriq aní míaraitaq mirauraire. 22 Owainawanka we subiq suanieéna iraipéq áhntetaq susuréna wánípipeq áhntetaq susurire. Arega miraorahónawe arutaboiraite miraúno úwana 23 Sísaga wensabé, Arega miraorahónawe ono? Manikánsabe aiq pútare atéh ánínká moke miraorahire úwe. 24 Úwana abowágá apubúue mahraréna, Aiq pútare atóge. Arensabé aiq pútare atómé íre awehraq kéhnsábé séhréh ainto úwe.

25 Úwana áhnte mó ke weba peheráh sure mipi sewíówana Sísaga se tagéna owainawansabé awehgu atena wensabé, Íre ehwehnia ahre parosa owáínáwáno, mah aní auwe pokúno. Weba mó íre súno úwana 26 owainawanka ehwehnabaéna kúrugúru atena auwena pokúwe. Pokúwana mi anímáí pusa ání tahnsa míonsabe áhnte míó kega, We aiq putíéhre uwana 27 Sísaga wene ayahnkara táhtoqme iriatowana irigúwe. 28 Irigúwana Sísaga nahupeq kibekúwara we kéró kega wensabé, Itewe árahinsabé owainawa íre kaqsuahráhuno kasenuwe. 29 Kasenuwana Sísaga sensabé, Mina tahnsa pehipi íre kaqsuahráhowe. Peh púrerirataq kaqsuahráhowe úwe.

Sísaga, Íné pukéna oga úkinauge mónkakáq irarú ehwehne.

(Mátíyu 17.22-23, Árúka 9.43-45)

30 Sísareq we kéró kereqka mitaq suera Kehrari marákórápéq ákáhpi kíúwe. Kíúwana we kéró ke síwáhnorinieéna mó kegá íné míónsábé írého úwe. 31 We kéró ke síwáhnorú púana áhnte ke míórabeq íre pokúwe. We puké tanahráqsábé síwáhnoréna, Íné wehukení úku aní móintehrara nubiq suaneherawoe. Nubiq suehrana íné pukena apahtáró wéhékáhtáq oga úkinauge úwe. 32 Úwara sene sirupipeq wene ehweh íre irera kasenéyabe áhreuwe.

Anotah anímé insebo i ehwéhne.

(Mátíyu 18.1-5, Árúka 9.46-48)

33 Sega Kápénéáma suwahpeq kure nahupeq kibekuwe. Sísaga sensabé kasenéna, Ahtapeqmé aneq ehwéh sío síoéwaho úwara 34 sega ehiya míówe. Ahtapeq nogútaq mó anínká mó anínkáue, Íné anotah aní ite kiotaiqme aní múge iraréra ehwehu puara ehiya míówe. 35 Sísaga tútuue ména airápété téhraníté we kéró keyabé, Ínéba sewíáhro éna anotah aní míanie íwíáhi anínká pehgáriq aní tahnsa míankehe. Wega moke mó ke séhréh aritankéhe úwe. 36 Séhréh aritankéhe éna káriq aní meqme se ákáhpi iriatena sawiwena sensabé, 37 Ínénsabe arutaboiraintena mahna tahnsa káríq ání séhréh atéh ánínká íné moq séhréh aintéhre. Íné séhréh aintéh ánínká íre peh morá ínébataq séhréhire. Íné eqmaq núwéh ání moq séhréh atéhre úwe.

Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre ú ehwehne.

(Árúka 9.49-50)

38 Sóniga Sísansabé, Íwáhnoraníno, mó anínká arenáwírue owainawamarí kaqsúéhraq tagéq ahqáho atone. Wega ite íre séíréhnsábé ahqáho atone úwe. 39 Úwana Sísaga wensabé, Íre ahqáho atáhro. Néníwírue irarinsabé ótaq sansá mirai anínká abehq éhwéh íre apubúue irare intahráhire. 40 Íre itene naruo aní míéh ánímé itene iyahnabo aní míre. 41 Teiníboq írátíáhro. Ite Manikánka eqmaq núwéh áníné animárí míáhnsábé mó anínká ite né waní náinaraqmé mi aníné ápeqme íre tabanagia peh ahreraq kanawire úwe. Manikánka mi aníné náwéna apéqmé ahreraq kanawire úwe.

Ahbabáq sansanká aiq pútare atona sansá saiqnaruahráhi ehwéhne.

(Mátíyu 18.6-9, Árúka 17.1-2)

42 Sísaga mó mahraréna, Wehukenínká ínénsabe aiq pútare aintéh ání ahbabáq sansa áúgi ínaraqmé anotahtaq íre kawerire. Áúgi anínká káriq aní áúgi ínaraqmé wene anuopi anotah ebáh táhru táhruue púrúrúia káwéhúpípéq tuparuahnana wánípipeq tupekitaq tahirímé aiq kaweri irino.

43 Arene ayahnkaranká are ahbabáratana ínaraq mina kirasuo. Are peh morá áyáhnkáránkákáq oga mérapeq pokinaraq aiq kawerinae. Are téhtaré áyáhnkáránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwáhnaraqmé anotah íre kawerinawire. 44 [Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére.] 45 Arene aigáránká are ahbabáratana ínaraq mina kirasuo. Are peh morá áígáránkákáq oga mérapeq pokinaraq aiq kawerinae. Are téhtaré áígáránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwahnaraqmé anotah íre kawerinawire. 46 [Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére.] 47 Arene auranka are ahbabáratana ínaraq mina piruo. Peh morá áúránkákáq Manikánka wahnah wahnahnirabeq pokinaraq aiq kawerinae. Téhtaré áúránkákáq ahriahri iraipéq kaqauwahnaraqmé anotah íre kawerinawire. 48 Mitaq sene sinonka ahriahri ábe soinae. Mitaq íre puinkorahi iráípére úwe.

(Aisaia 66.24)

49 Sísaga mó mahraréna, Wehukenínká táhutahuqtaq sóreq ahbiorahnanserah Manikánka ómi irobinataté ahbioqmarankéhe. 50 Sóreq kaweq nanere. Sóreq auqmah naneq úkínaraqmé itega árahue kaweraranéhbo? Írakaumo. Sóreqka táhutahuq teorahi nanere. Mina inserah itene iyahnabo anímárí míáhrabeq pehwehrue méq kaweq soréq tahnsanue míáhro úwe.

Copyright information for `AWB