Matthew 26

Wahnah kegá Sísa subiq suaneheéra moráénu ehwéhne.

(Máhka 14.1-2, Árúka 22.1-2, Sóni 11.45-53)

Sísaga moke mah ehwéh síwáhnoraruena ite we kérahwána keyábé, Téhtaré wéhékáh sótaikúwana apahtáróráq sótaikú iahreraq ko tánáhráq
Sótaikú siahreraq ko tanáhráqsábé éhwéhmé púku anehepeqte séhíráméManikáne Púkuipéq Kéh Áwahe Éhwéhne ue kéhrabeq tagáhno.
sinae. Minayabe ahtebahwe. Mi tanáhráq íné wehukení úku aní awankátaq táhparageheéra móintagéhe úwe.

Mi tanáhráq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Asiu kené aboawah wehreqka wahnah aní wenáwíq Káíyápásane nahtapeq momiwíuwe. Káíyápásawe Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahne. Mi kegá sío síoéra, Sísawe árahue epéq táhtoqme mósubiq suanéhnkono íwíáhuwe. Mira íwíáhéra, Áhnte wehekéqká táhutahurirataq ehwehéra tobehiyehboq Sísa pehraganehe uwe.

Peh morá ínínká Sísane ayahqnopeq wéri abaq ato ehwéhne.

(Máhka 14.3-9, Sóni 12.1-8)

Pétáni suwahpeqte ání Sáímóniwe anotah nao wagú anine. Minayabe mó kegá, Náonkakaq Sáímónie ue wéhuwehu áwíratówe. Sísaga Pétáni suwahpeq ména mi aníné nahtapeq táhutahurúwana peh morá ínínká áhnte moné tahnsa wérí ano antéhyá mewe sure Sísane ayahqnotaq antiatowe. Antiatowara ite Sísa kérahwána kegá mina tagéq abiahnsanéq iteite náhenéq, Aneqsabé pehipi antiatehro? Íre pehipi antiatéhtáq tahirímé mi werí paiqme áhnte moné mewena tabonah ke nárí irino ewane.

10 Ewanana Sísaga itene ehweh irena itensabé, Aneqsabé mi inínsábé awehgu ataho? Wega mira aintéh sánsámé kaweq sansáne. 11 Tabonah kewe ahriahri iteba mía míowe. Ínéwé ahriahri iteba íre mía míainie. 12 Íné maisarageheéna mi inínká ninonkataq wéri anti aintena kaweraintéhre. 13 Teiníboq írátíáhro. Kaweq ehwéh mah marákó márákó teri terinirataq wega amahnága mirai naneq ehwehnkákáq terigéhe. Terírataq íréhra kegá wéri abaq intéh ínínsábé iwíáhigehe úwe.

Súrásaga wahnah keyábé, Ite meiqmena Sísaba móitaníe ú ehwehne.

(Máhka 14.10-11, Árúka 22.3-6)

14 Ite Sísa kérahwána ke airápété téhraníté míahwane. Itebaté ání wenáwíqtare Súrása Ísíkáríótie. Wega Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kébá pokue 15 sensabé, Sísa iteba méáúwáhnaraqmé aneq nánianéhbo úwara wega mirainkeheéra sega 30 ebáh móné we náwúwe.
Mi 30 ebáh mónéwé árahue monébómo. Itega íre tagarione. Wehukega iwíáhéra ákáhtaq áhnte monée íwíáhowe.
16 Náwúwana wega se Sísaba mórite tanahráqsábé iwíáhue kabarúwe.

Sísareq we kéró kereqka moráráq táhutahuru ehwéhne.

(Máhka 14.12-21, Árúka 22.7-14,21-23, Sóni 13.21-30)

17 Íre múí párétí né tanahráq súwe. Mi tanáhráq ebeqte wéhékáh ite we kérahwána kegá Sísaba séq wensabé, Sótaikú tanahráq iahreraq kéh táhútáhúq nankehboq eheq kogaweratanéhnkono ue kasenowane. 18 Kasenowanana wega peh morá ánínsábé iwíáhéna itensabé, Sarúsarama suwahpeq teiátáu anípá pokue wensabé, Íwáhnori anínká mahraréna, Íné tanahráq aiq sire. Ínéreq íné séníráh kéreqka arene nahtapeq sótaikú tanahráq iahreraq kéh táhútáhúq nanehe ire koreawéro úwe. 19 Koreawéro úwaq itega mi ehwéh sehgieq mitaq sótaikú tanahráq iahreraq ko tahutáhúq kawerarahwáne.

20 Íó tupekútaq Sísareq ite airápété téhraníté we kérahwána kereqka tútuue táhutahurowane. 21 Táhutahurowanaraq Sísaga itensabé, Teiníboq írátíáhro. Ite míáhrabeqte ánínká néne naruo kowerirankéhe úwaq 22 ite we kérahwána kegá ireq irupipeq umeh agúwe. Umeh agúwaq ite morání moránínkáue Sísansabé, Néne Wahnahno, arega ínénsabe irareno ue kasenowane. 23 Kasenowanana Sísaga itensabé, Ínéreq moráráq páréti wahba parétáhípéq pámbáhúya anínká néne naruo kowerirankéhe. 24 Kowerirahnaraq Manikáne ehwehnka aiq irarinserah íné wehukení úku aní pukinie. Néne naruo kowerirahna aní anotahtaq kamah awinawire. Wenanoga we íre maqmiotaq tahirímé aiq kaweri irino úwana 25 Súrása Sísane naruo koweriranaú anínká wensabé, Íwáhnoraníno, arega ínénsabe irareno úwana Sísaga wensabé, Arerega aiq iraréne úwe.

Sísaga párétiakáq sera ano ko kahpúákáq náriu ehwéhne.

(Máhka 14.22-26, Árúka 22.15-20, I Kórína 11.23-25)

26 Itega táhutahurowanaraq Sísaga páréti mewena Manikánsabe kaweróne atena keqme ite we kérahwána ke náiena itensabé, Mahnawé niwaq mire. Nahro úwaq nahwane. 27 Nahwanana náhníáq sera ano ko kahpú mewena Manikánsabe kaweróne atena náiena itensabé, Itega ómiga moke nahro. 28 Néne korahq mire. Néne korahq tuinaga itereq áhnte mó kereq Manikánka insahwé aitena itene ahbabáq kaweraitankéhe. 29 Teiníboq írátíáhro. Náhníáq sera ano mahtaq mó íre nanie. Mókake Nániboga wahnah wahnahnirabeq itereq o será ano nanehe úwe.

30 Itega Manikánsabe iwíáh íwíáh igonkónéq máhpeq tueyokéq Óríwi sawéhrápéq pokowane.

Sísaga Pítansabé, Íné nuwaniewóne ú ehwehne.

(Máhka 14.27-31, Árúka 22.31-34, Sóni 13.36-38)

31 Sísaga itensabé, Manikáne ehwehnka mahraréna,

Ínéga sipisípiq Wahnáh subiq súáhnaraqmé moke sipisípiqmarínká kobeq séberigehe ire.
(Sekaraia 13.7)

Mi ehwéhnká irarinserah ibora ínókáhpéq ite ómiga íné nueq kobeq séberigehe.
32 Manikánka íné oganúq intahnaraq Kehrari marákórápéq ebeq konaq inehe sigehe úwe. 33 Úwana Pítaga Sísansabé, Ómiga are áúwéhrataqmé ínéga íre auwanauge úwana 34 Sísaga wensabé, Teawiníboq írátíahno. Ibora ínókáhpéq kokórega ehwehnina ínaraq arega íné íre tagaríóge apahtáróráq irariniewóne úwe. 35 Úwana Pítaga wensabé, Mó kegá arereq ínéreq iubiq íúwéhrataqmé ínéga, Are aiq tagaríóge atanauge úwaq moke ite Sísa kérahwána kegá Pítaga irarú serahnowane.

Sísaga Késémáni matábúráq kobúrerú ehwehne.

(Máhka 14.32-42, Árúka 22.39-46)

36 Sísareq ite we kérahwána kereqka mitaq sueq Késémáni matábúráq pokowane. Sísaga itensabé, Ite mahtaq tútuue míehrana íné móbeq kobúrerono éna 37 Pítareq Sébérine ahninkáwáráréreq móbeq móritowe. Móritena wene arupipeq anotah uméhue págege agúwana 38 wega sensabé, Nirupipeq anotah uméhinka pukorahuge. Mahtaq tótuqméq tagaríáhro éna 39 se suena wahtotaq móbeq pokéna marakóraq káuqmunue ména púrerúwe. Púrerue mahraréna, Nániboo, are awahbáhnaraqmé nirupipeq umehi naneq menuwahráhóne. Íre íné nuwahbeh sansá peh are awahbeh sansánúno ue púrerúwe.

40 Púreraruena we kéró anitóbá kouwekúwara sugówana tagówe. Wega Pítarehyabe, Pehgáriq tanáhráq árahinsabé íre tótuqméq tagariaho? 41 Iteiyuwanka kaweq sansánsábé suwahbehre. Peh itene inonka mareqmareréq íre miraorahowe. Owainawanka ahbabáq aitehnehboq tótuqméq púreroro úwe.

42 Púreroro éna mónkakáq se suena kobúrerúwe. Púreréna mahraréna, Nániboo, nirupipeq umehi naneq íre menuwahnayabé are awahbeh sansá sehginie úwe.

43 We kéró anitóbá mó kouwekúwara anotah mukúqmáhkúru puara se peh sugówe. Sugówana tagéna 44 Sísaga mónkakáq suena pokue apahtáróráq monseráhnue púrerúwe.

45 Púreraruena seba kouwekúwara sensabé, Ite peh ahrenaneheéq sugaho? Írátíáhro. Íné wehukení úku anípá ahbabáq ke kowerire tanahráq aiq sire. 46 Pokonehboq irigoro. Tagahro. Néne naruo koweriréh ánínká aiq sire úwe.

Súrásaga Sísane naruo koweriro ehwéhne.

(Máhka 14.43-50, Árúka 22.47-53, Sóni 18.3-12)

47 Sísaga ehwehnútaq Súrása we kéro anínká súwe. Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq Asiu kené aboawah wehreqka áhnte mó ke eqmaq súówara sega pokamarinkákáq sahmárínkákáq Súrásareq moráráq suwe. 48 Seneherautaq koweriro anínká su ke teriena, Ínéga nánkóqnahna anímé Sísa wire. We táhtoráhro úwe.

49 Minayabe Súrásaga Sísaba apubúue séna wensabé, Íwáhnoraníno, aiq míahno éna nánkóqnówe. 50 Nánkóqnówana Sísaga wensabé, Néne iyahnabo aníno, arega mirainie íwíáhóna naneq apubúue miraúno úwara wereq su kegá Sísa ambubuue táhtotíówe.

51 Táhtotíówana Sísareq mío anínká wene poka mewena Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítéh áníné arambehri aní apiwe wene ahre kiraq auwowe. 52 Kiraq auwowana Sísaga wensabé, Arene poka sabiruo. Itega ebeho naneq mewe ebehirataq mó kegá mi naneqtaté iubiq suagéhe. 53 Nánibonsabé, Séhréh ainto teawútáq tahirímé séhréh aintanieéna áhnte íópeqté ké ínéba eqmaq súéh irino. Minayabe íre ahtebaho? 54 Ínéga mina tahnsanutaq tahirímé íné pukonayabé Manikáne ehwehnka árahue aiq pútaragi iripo úwe.

55 Sísaga weba su keyábé mahraréna, Aneqsabé aebó ání táhtoráhnserah pokankakaq sahnkákáq íné meniraneheéq seo? Mó wehekáh mó wehekáhnue Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náhtápéq tútuue íwáhnorurautaq mi tanáhráq itega íné íre táhtotiarowe. 56 Manikáne ehweh iraru kegá sehiranu ehwéh aiq pútaraginkeheéq miraowe úwaq ite we kérahwána kegá Sísa auweq pehbeheráh pokowane.

Wahnah kegá Sísa ehweh ató ehwehne.

(Máhka 14.53-65, Árúka 22.54-55,63-71, Sóni 18.13-14,19-24)

57 Mi tanáhráq Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahme wenáwíq Káíyápásae. Mósísine ehweh síwáhnoro kereq Asiu kené aboawah wehreqka Káíyápásane nahtapeq momiwíue míówe. Momiwíue míówara Sísa táhtoró kega we meqmera Káíyápásane nahtapeq móátówe. 58 Se mótaq we mótarue Pítaga sinehe kaqme kure nahnoerápéqté mátábúráq párísiwarí máhpeq tútuue míórabeq kéna sega Sísa aneronehrabomo éna taganieéna tútuue míowe.

59 Sísa subiq suaneheéra Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéreq moke mó kaunsírí kéreqka Sísansabé péhe éhwéh atéhra keyábé kabaruwe. 60 Kabaruwara áhnte kegá iriwe méra péhe éhwéh teríúwe. Sega teríú ahbábáq Sísa íre subiq suahráhu ahbábáre. Sinehe mó anítégá iriwe méra mahraréra, 61 Mah anímé aiq mahraréna, Ínéga Manikánsabe iwíáh íwíáh atáh náh sokoruqme apahtáró wéhékáh mó pearahráhuge uraire uye.

62 Uyana Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahnka iriwe ména Sísansabé, Mi anítégá iraréya ehwéhmé arega íre terieráhono? Sene ehweh aiq pútaq ehwéhpo úwana 63 Sísaga íre iraria peh ehiya míowe. Peh ehiya míowana wega Sísansabé, Maniká oga mía míai anínká tagaríéhtáq pahsuqme teio. Manikánka ite Asiu ke meirena kaweraitankeheéna peh morá ání omaq atowe. Arewe mi anípo? Arewe Manikáne ahninkáwábo? Pahsuqme teio úwana 64 Sísaga wensabé, Arega aiq iraréne. Teiníboq írátíáhro. Íné wehukení úku aní Manikáne ayah púpeq tútuue ména íópeq írábúyápipeqté tuonaq tagagehe úwe. 65 Úwana Manikáne ehweh mibeq mahbeq arítáh kéné wahnahnka mi ehwéh irotaq abiahnsanú púana wene korósi subansuena mahraréna, Manikánsabe íre kaweq ehwéh atéhre. Minayabe mó keyábé móme íre kasenoro. Ahqáho. Wega Manikánsabe íre kaweq ehwéh atéhraq íráhwe. 66 Minayabe aneratanéhnkono úwara sega wensabé, Wega ahbabáq ehweh aiq irari puaq subiq suo atanéhe uwe. 67 Táhmaro kegá Sísane auranabiah tehqni atera siyahtate subiqmárówe. Táhmaro míó kega we siyahpóra subera wensabé, 68 Are Manikánka omaq ato aníninaraqmé are subiqmaréh ání insebo? Teio uwe.

Pítaga, Sísa íre tagaríóge ú ehwehne.

(Máhka 14.66-72, Árúka 22.56-62, Sóni 18.15-18,25-27)

69 Pítawe máhpeq mátaburapeq tútuue míowana arambehri ahrárígá weba séna wensabé, Are Kehrari marákórápéqté ání Sísareq míarone úwe. 70 Sísareq míarone úwana ómiga írátíótaq Pítaga ahqáho atena mi ahráríyábé, Arega iraréna ehwéhmé íre ahteboge éna 71 mitaq suena ogesáh ogesáhraq kowíowe.

Kowíowana mó arámbéhrí áhrárígá we tagéna wereq míó keyabé, Mah anímé Sísa Néhsara suwahpeqte ánínseq míaraire úwe.
72 Úwana Pítaga mó ahqáho atena, Pópoqnahga tagaríéhtáq aiq pútariahnsanuge éna, Arega iraréna anímé íre tagaríóge úwe.

73 Mótaq tahnsa mitaq míó kega Pítaba séra wensabé, Arereq wereqne ehweh peh morá éhwéh púah are wenawahrah aní móne uwana 74 Pítaga ehbonéna mahraréna, Pópoqnahga tagaríéhtáq itega irare anímé íné íre tagaríóge. Ínéga péhe éhwéh teawénaraqmé Manikánka íné nubiq suankéhe úwana kokórega ehwehnúwe.

75 Kokórega ehwehnúwana Sísaga teawu ehwéh Píta ahreraq konsabe iwíáhúwe. Mi ehwéhnúmé, Kokórega ehwehnina ínaraq arega íné íre tagaríóge apahtáróráq irariniewóne úwe. Kokórega ehwehnútaq Pítaga mi ehwéh iwíáhéna máhpeq tueagéna anotahtaq ibisówe.

Copyright information for `AWB