Hebrews 11

Ánutunasaa írirana rusímarunara qímaqoo úfafa.

Ánutunasaa írirana rusímarinausa misá innaarúnai kambíqaaninna ainainara asasamándee áfeesidaqa. Misá minára kúqaa ánoona máridanoo innaarúnai máraanauree qída áfeesida máridaqa. Misá sía qáfeemari ainainnara ánoonee qídaqa nifaaqa quqásee áfeesidaqa. Óoqa márusa miqímmi máriqau. Misá Ánutunasaa írirana rusíranannai Ánutuna eedóo qírafa misáki márinau.

Óoqai Ánutufa narí ufannái maqá faqa innaarúna faqa áuqusoofanoo máridanoo. Maasá Ánutunasaa írirana rusíranannai mi-ufánara kúqaa ánoonee qídaqa. Mifá sía akooqóo máru ainainna qumáreenoo maqee qáfee marunna ainaina áuqinau.

Kainafa Ánutuna tatúfi̱rana suqá ámiraree qímaseenoo uréeqarana suqá áminau. Abeerafa Ánutunasaa írirana rusí márunanoo narí áfasaana Kainana tatúfi̱rana úraaqáranau. Abeerafa Ánutuna saqáriki marúnara Ánutufa Abeeranara andeeqára fasiqafee qímaseenoo mifá ámu ainainara asasinau. Abeerafa óoqai kúqinoo máridanoo miná ufa fannoo káqi maasá qímaqimidanoo. Ínnee faqa miqíkai mándee Ánutuna saqárikiaqa. Miqí qídanoo Abeerafa naamúa qídanoo.

Faiqí moo áuqu Eenookafa Ánutuna saqárikiranannai kai sía kuqufufanoo káqi márufanoo Ánutufa mara múru narí unnái quqánau. Misá miqóoqaraasa Eenookana iríara randóosia minnísaqau. Ánutufa káqimma áfi̱qa quqánau. Ánutuna ákarakinaa ufa Eenookanara maaqí qínoo máridanoo. Eenookafa andeeqára fasiqa márunara qiní qíqaara rée marifaqa asasídaqa. Sía faiqí moó fannoo dapi marirana níranannai Ánutuna asasírana máraannoo, minára narí Ánutunasaa írirana rusíranannai kai miná asasírana máraannoo. Faiqí ánaasee moó fannoo fáasa Ánutunara kúqaa máridanoommifoo qímarinafa, Ánutufa narí andeeqára óosanara randéemarisa ámiqira ainaina innaarúnai nímiannoómmifoo qímarínafa mi-ufaqandá qímaria fasiqá ánaaseesá kai Ánutufi̱nnai fi̱fáranoo.

Ánutufa kásooqaqee kambíqaaninna ainainara Nooafa sía qáfee marunara aaquqímasoofanoo Nooafa narí írirana Ánutunasaa rusímarunara irisée eedóo qímaseenoo fi̱raa sipa áuquseenoo narí faqa narí áiku ásauku faqa minakímma asumu márinau. Áuquseenoo Nooafa minánnai aiqámausa maa-maqánasaaqaraasa aiqáma niqiséenoo rafáaqafunnimaqanau. Noofa Ánutuna mandaaqáranannai kai Ánutufunnaindaraa andeeqarana maraséenoo asumu márinau.

Abarahaamafa faqa Ánutunasaa írirana rusí marúfa márinau. Ánutufa Abarahaamana áaramaseenoo qímaminau. Anée aniráinaqa fúka maqa maaqa aníndi kíanínnana uqafi̱qaanaura, anée miqóo fúa. Miqí qufanoo Abarahaamafa iriséenoo narí írirana Ánutunasaa rusíranannai eedóo qímasee narí maqa máaqa minnísee sía qáfee máru máqa máaqanaki káqimbinau. Abarahaamafa miqóoqari ánaamuruara foora Ánutufa qíma afeekaikámmaqoo maqa maaqanaki óonu márinau, Ánutunasaa írirana rusíranannai kai miqínau. Narí máaqa uqanna óoqai máruna máaqa uqannaki márinau. Mi-maqa maaqána minnísee fúka maqasaa narí faqa Yakooboona faqa Isakeena faqa úqiqaana máaqakí kai marusa máriqau. Aandáu apatannái áuqira uqiqaana maqaki máriqau. Miqandá faqa Ánutuna qíma afeekaikírana máree márusa máriqau. Miqandá faqa Ánutuna qíma afeekaikíra ufa irisée máriqau. 10 Ánutufa ámiqira máqusa náaruara márira maaqa túna rakíqasee áuqusee ámiraree qufanoo Abarahaamafa úqiqaana máaqaki máridanoo áfeesida márinau.

11 Abarahaamafa narí ánaaqa Saraqanandiri asooqá náuaraiqi máriqau. Saraqana faiqi máqara kámu dóo taikáfufaqa faiqi síaiqanda máriqau. Mi-kamúqoo Ánutunasaa írirana rusímarunannai kai óoqa faiqi Isakeena máqaqau. Óoqai Ánutuna mandaaqée marúnnannai kai faiqi máqaqau. Óoqai Ánutufa faiqi ámianauree qufaqa iriséeqa eedóo qímaseeqa nifaaqa quqásee kísaaqasaa máriuna máqaqau. 12 Abarahaamafa kúqinoora foora ínoo márufaqa miná faiqi námu kambíqeeqa fásau núkuda miqírausa kambíqaqau.

13 Abarahaamáfa narí faiqi námu moómoosa faqa Ánutuna mandaaqáranaki máriufaqa kúqiqau. Misá sía Ánutuna qíma afeekaikirana ánoona qáfaqau. Níanaindariara foora náaqoo kai irisée asasammásee kásooqaqee kúqiqau. Náriaraa óo maasá maa-maqánasaa ánaamuruara foora iqá máriafaqa asaqíraafaikiqa máridaqee qiqau. 14 Miqíra ufa qímariasa moo máqara náriara márarara randáidaqa kooroo ídaqa miqí qídaqa. 15 Misá írirafa siá nári óoqeenaa maqa maaqai ubeekáidaqa. Miqínaqau kafáa miqóo fuaqíni. 16 Misá úriqarara máqara innaarúnai máqara randáidaqa aní asaqíraafaira foora máridaqa. Miqí marúnara maasá Ánutu fee qímasoofanoo sía mifá asaurínau. Fáasai innaarúna maqusa miqímariana ákiaqara nímirara deedaqinóo máridanoo.

17 Ánutufa Abarahaamana amanamándee qáfaanee qufanoo Abarahaamafa Ánutunasaa írirana rusírafa márunara Ánutuna ufa iriséenoo eedóo kai qímaseenoo narí moodáa faiqi narí ámuqusuqanna Isakeena káqi rumbáseenoo qaindásaa quqásee árírarufanoo qáoo qinau. Ánutufa faiqi aní áiku ásauku moó ámiraree qíma afeekaikámaqoonara Abarahaamana ámuna. Sía minára Abarahaamafa ámuqusufanoo narí ámaaku rafáaqa finau. Káqi eedóo kai qímasee narí faiqi áfi̱qeenoo árirarinau. 18 Ánutufa óoqai Abarahaamana qímamu úfafa maaqímminoo máridanoo. Aní ámaaku Isakeenasáaqari ani aruakínausa moómoo qinée qíma afeekaikíranara kambíqeefaranoo. 19 Abarahaamafa sía minára iriséenoo narí faiqiara ámuqusinau. Mifá kuqufi̱nanoo Ánutufa uqéeraannoommifoo qímaseenoo Ánutuna ufamau árírarinau. Dóo kúqaa Abarahaamafa narí faiqi Isakeena kúqiranakinaanara foora máranau.

20 Abarahaamana ámaaku Isakeefa innooqáfi̱noo Ánutuna ufa iriséenoo miná saqáriki marúnara quándaki Yakooboosa Eesausa náaru kambíqaaninnanara ámiqi ámiqira ainainara nifaaqóoqa qímannimaqanau.

21 Isakeena ámaaku Yakooboofa innooqéenoo Ánutuna saqáriki marunara quándaki Isipa máqa maaqaki kísaaqasaa márinoo kúqiraridanoo narí ámaaku Yooseefaana faiqiqára nifaaqóoqa qímannimaqanau. Narí sáunusaa áqini mundúseenoo Ánutunara innaaru qinau.

22 Yakooboona ámaaku Yooseefaafa faqa Ánutuna saqáriki marúnara kúqiraridanoo Isaraee máqannasa Isipa máqasaaqari moosáa fi̱fándinnanara qímannimidanoo qímanniminau. Moosáa fi̱qa qiní qimudaani faqa máree fuaqa.

23 Mooseena ánaukoo misá faqa Ánutuna saqáriki márusa máridaqa sía Faraoonara rufi̱asee miná ufa rukíasee Mooseena maqasée káaqa idaaqíra faiqi anaaqimmifoo qímasee qaaramoo qúqoonasaa kukéeqaqoofanoo márinoo nammári áfainni kukéeqasoofanoo Faraoona áraamuna paqúrimaseenoo narí faiqiara foora fi̱rinau.

24 Mooseefa faqa innooqéenoo Ánutuna mandaaqára fasiqa márinau. Minára mifá faiqí kámmambinoo Faraoona áraamuna faiqikíranara ákooqoofanoo Isipa máqusanaasa minnísanau. 25 Mifá Faraoona máaqaki máriasa nári óosana óosana adíafaaira írira ainainee qímarunara mandáinainee qímasee minnísee Ánutuna faiqi námu Isaraee máqannaasa faqa aupúraanauree qímasee misá faqa fi̱nau. 26 Mooseena áfu fannoo innaarúnai qumíasana aináinasaa áfu mundúseenoo minára kai rímarufa márufanoo Isipa máqannaasa munnimma aináina óosana óosana minnímmasanau. Mooseefa Isipa máqannaasa faqa nári áaqara adíafaairanaki kéeqarara ákooqoofanoo misá minnísee ásauku mundírana kásooqaqee kambíqaaninnanara irisée mi-aupuráranaki kéeqeera foo máfinau Isararee máqannaasa misá aupúraranaki dadaaqínoo kéeqanau.

27 Mooseefa Ánutuna mandaaqárafa marunara náneeka fooqáa saqári amanee maramáree sipsípa fi̱díkaki raaraammá qumáree máaqa kooqímau akusoofanoo qangiroouqa faiqi nárimarufa qumuréenoo miná qáfamaseenoo Isaraee máqannaa faiqi nífauamáseenoo sía nárinau. Isipa máqannaa faiqiuqa kai nárinau. Moosefa narí Ánutuna mandaaqáranannai minára iriséenoo áinnaaqarara óosana kúradanau. Mooseefa Ánutuna mandaaqárafa máridanoo miqínau. Minára kai Mooseefa Faraoona áanooqiranara sía rufianau paasóosamandee Isaraee máqannaa Isipa máqasaa márusakinaana nífiqee finau. Nífiqee fímarufaqa misá dapi ufa qímarufanoo Mooseefa kafáa oónurandee ániranara qáoo qímasee nífiqee fímarinau, Ánutufa miná óorinni akooqóo máridanoora foora qufanoo andeeqásee nífiqee fímarinau.

29 Isaraee máqannaasa Ánutuna mandaaqáranannai Taatuqée námmari fannoo qámbaana rainéenoo aadánusufufaqa aadána máqasaara foora táqaqau. Isipa máqannaasa misá náruannee qímasee misá nínaaqiana nammári qámbaana aadána maqasaa óonu roofanoo nammári fannoo óonu máree ani máree máseenoo aiqáma narutaikánau.

30 Isaraee máqannaa Ánutuna mandaaqáranannai Yeerikoo máqusa óoni faandaamura rakéemasee óoru raméeqáqee áqufiqa náriqau. Misá qísauku dínni taikásee dínni ani qaara marasée fáasaana mi-faandaamurána fíqu fíqu másoofanoo mi-faandaamurána rapéemasoofaqa óorureeqa áqufiqa náríqau. 31 Yeerikoo máqusaindaraa ánaasee dapi máraqanu ánaaseefa miná áuqu Raqaba námmarifa mifá faqa Ánutuna mandaaqáranannai sía narí máqannaasa faqa kúqinau. Mi-anaaseefá Isaraee máqannaa nipuráraa fasiqaqara ámiqimmandee nárana aina níminoo narí máaqa ataufakaaqá kukéeqannisanau. Maanára mi-anaaseefá nárana aina níminoo, nári máqannaasa nárídaqa qiní faqa dári foo qímasee kukéeqannisanau. Minára mi-anaaseefá sía Ánutuna ufa rukíee marúsa faqa kúqinau. Káqi asumu márinau.

32 Moómoosara sía qianáura ákara kísaaqáikiandoora. Akaqáusa maaqímasee máriafaqa Kideeoonafa faqa Barakafa faqa Samasoonafa faqa Yeefataafa faqa Dafidifa faqa Samueerafa faqa Ánutuna tamummáqara fasiqauqa moómoosa faqa misára minníseeqa misá ufara sía ufa qianáura. 33 Ánutuna saqárikiranannai akaqáusa akaqá máqannaasa maqúsa maqúsa nárú taikáseeqa úriqaraqa máriqau. Akaqáusa Ánutuna saqárikiranannai kai andeeqára qóo fiqa Ánutuna qíma afeekaikíra asumu márirana faqa innaarúnaindaraa qúmiasana kúqiqa óoru máraqau. Faiqí akaqáusa káasau kusinara foora firaafá miná áuqu raióona misá márunaki namuqáauqa náruani fee qímasee rafúseeqee maramaaqínni raióona márunaki áqufufanoo Ánutufa mi-aandauná óori rafáaqafusoofaqa sía náriqau. Misá mi-kaasau kusinára áuqu raióonee qímariqau. 34 Faiqí akaqáusa Ánutuna ufa íri maríasa namuqáa nísaukuki soofaqa misá maréeqee idá firaaná arasée minakí áqunnisoofaqa misá Ánutuna saqárikiranannoo mi-idána imbásee sía kúqiqau. Namuqáa fannoo aseemannái akaqáusa náruaneerufaqa Ánutuna saqárikiranannai quqásee sandáqau.

Faiqí akaqáusa sía afeekaíkusa Ánutuna saqárikiranannai afeekaikámasee moómoo máqannaa rákira fasiqauqa aiqáma nárú taikásee náriaraa káqi máriqau.
35 Ánaasee akaqáusa nári faiqi námu kuqufufaqa Ánutuna saqárikiranannai Ánutuna tamummáqara fasiqauqa mara findifumásoofaqa máriqau. Faiqí akaqáusara namuqáa ínnee Ánutunara minnísaifaqa maasá sía ínni nárúanaura, sía ínni ataasá átaasa qímasaida nifaaqa rakée ianáuranoo fee qufaqa Ánutuna saqárikiqa miná minnísaranara qáoo qufaqa ataasá átaasa ídaqa nárímariqau. Kúqu fasiqausa maaqí qiqau Ánutufa maasá qumáreeqeenoo úriqarara máriranaki quqáanifeera márida sáina kúqua. 36 Faiqí akaqáusa Ánutuna ufamau fimaríasa minásaara ataasá átaasa ufa qímaruna máree maríqau. Mandóosana máree maríasa akaqáusa qumáraseeqa nári sánda qáinnainaina átisa rumbáqoo sándasamu kaifáa kaifaa náridaqa nifaaqa ateekaatéekamma ummooqukí maríqau. Akaqáusa sáinandannai rumbámaree karabúsaki quqéemariqau.

37 Misá akaqáusa Ánutuna ufasáara maramáree oónisamu kuqá náriqau. Misá akaqáusa qumáree kéedainnai qámbaana tuqú raqáqau. Misá akaqáusa qumáree aseemannái nárí maríqau. Ánutuna ufamau fimarusa minásaara nárímariafaqa akaqáusa rufiasee nári máaqa minnísee qamunnara randéeqa mimmí apata fee sipsípa apata fee mináuqa afisúsaidaqa munnimma aináina síaisa náriranara rufiasee káqi dapi nímariqau. Faiqí ánaasee fifau narusáida mandóosana mandóosana nímimariqau.

38 Maa-maqánasaaqaraa írirana faqaasa marirafa mandáikámminoo máridanoo óorudupinoo máridanoo Ánutuna ufa írimarusa nárúnnifaqaa úfaqa misá sandóosa misá írirafa úrinaaqaranoo máridanoo. Innaarúnai fifandinnanara úrinaaqaraqa máriasa máridaqa. Minára misá kukéeqaqa nídaqa mandá maqa maaqaki áaqana maqa maaqaki óoni áamaraki maqá áamaraki kéeqafi rafúdamáki iqá nídaqa maaqóoqaraasa náríranara rufiaidaqa.

39 Mi-fasiqa anaaseesá moodáanaki suqúfi máridara foora iqá máridaqa ufa qídaqa. Misá aiqámausa Ánutuna saqáriki márianannai núqufaqasaa máridaqa, misá maa-maqánasaa máridaqa sía Ánutuna qíma afeekaikíra ainaina afeeka ainaina máreeqa. 40 Ánutufa maasára moo fíraa irirana íridanoo. Indaarúqaasa maasá qífeesammidaqa. Sía misá náriara ánoonaikifaranoo. Misá faqa maasá faqa moodáa kari innaarúnai máreefandía foo qídanoo.

Copyright information for `BJR