Acts 27

Pol waŋgenöŋ algetka könahiba Rom anök.

Azi ipŋi yeŋön neŋgöra keu kewö jöhöget: Nini waŋgenöŋ öŋgöinga luhutnöŋ naŋgöi Itali kantrinöŋ anbin. Keu mewö jöhögetka Pol aka kösö miri azi tosatŋi mi suahö galöm kun qetŋi Julius yaŋgö böröŋe al eŋgiget. Julius yaŋön yarö kambu bahöŋi kun qetŋi “Rom sisa kiŋgö yarö kambu” qetkeri, miaŋgöreŋ yarö azi 100 yeŋgö galömŋina malök. Miri kun qetŋi Adramitium miaŋgöreŋök waŋge kun kaba Eisia prowinsgö köwet jitŋi mötöteiba waŋge döpŋi mohot mohot miaŋgöreŋ anmapkö aka jöjöröyöhi, miaŋgöreŋ öŋgöin. Öŋgöinga opo seri öröba möröreŋgögetka luhutnöŋ naŋgöi köwetnöŋ anin. Masedonia prowinsgö siti qetŋi Tesalonaika miaŋgöreŋök azi kun qetŋi Aristarkus yaŋön suŋgurumnini aiga mohotŋe anin.

Anda ahöm wahöta miaŋgöreŋ Saidon mire aŋgorin. Aŋgoringa Juliusnöŋ Pol ala ak waŋgiba jim teköiga waŋge mosöta alaurupŋi yeŋgöreŋ anda eŋgehiga wani yuaigöra osiyöhi, mi bauköm waŋgiget. Miaŋgöreŋök kunbuk köwetnöŋ aninga luhutnöŋ köna anbin jiini, miaŋgöreŋ görökenök qeba gilöhaŋgöra lömböriiga toroqeba gölme jölanŋi qetŋi Saiprus miaŋgö tölapŋe geba qöhöröŋgöba mötöteiba anin. Aninga luhutnöŋ naŋgöi köwet kutuba Silisia aka Pamfilia prowins yahöt mi etkoŋgita Lisia prowinsgö siti qetŋi Maira miaŋgöreŋ aŋgorin. Aŋgota miaŋgöreŋ suahö galömninan waŋge kun miwikŋaiyök. Waŋge miaŋön Ijiptkö siti qetŋi Aleksandria miaŋgöreŋök kaba Itali kantrinöŋ anmamgö aka jöjöröyök. Mi miwikŋaiba jim kutum neŋgiiga miaŋgöreŋ öŋgöin.

Öŋgöba köwetnöŋ aninga luhutnöŋ ölöp qahö naŋgöi wehön gwötpuk mi ösöŋösöŋ anda malin. Mewö malin teköiga miaŋgöreŋ kupuk-kapak aka köwet miaŋgöreŋ Nidas taon kösutŋe aŋgorin. Kösutŋe aŋgoringa luhut köhöikŋanök gila miaŋgöreŋ göröken toroqeba anbinaŋgö könaŋi jöhöyök. Jöhöiga lömböriiga Krit gölme jölanŋaŋgö jitŋi köröpŋi qetŋi Salmone mi oŋgita anda gölme jöhanŋaŋgö tölapŋe geba qöhöröŋgöba mötöteiba anin. Köwet jitŋi dowe mötöteiba osikosibuk anda mala Lasea taon kösutŋe miri qetŋi “Waŋge surusuruŋi eksihimŋambuk, Fair Hafens” qerakzei, miaŋgöreŋ aŋgorin.

Miaŋgöreŋ aŋgota nalö köröpŋi mösöhöba malin. Mewö malinga siŋgisöndok saŋgoŋsaŋgoŋgö kendonŋi qetŋi Yom Kippur
Yom Kippur sösöŋgai kendon mi Septembe teteköŋe me Oktobe könakönahiŋe alakze.
miaŋgö nalöŋan teköiga luhutqeqe nalöŋan lök kam kuŋgui aŋgorin. Luhutqeqe nalöŋe ambazip köwetnöŋ anda “Ayuhubinbuk,” jiba waŋgeŋini jöhözema. Miaŋgöra Polnöŋ galöm meme keu kun kewö jii mötket,
10 “Aziurup, nini köwet qakŋe toroqeba anbinbuk. Mönö kupuk-kapak qakŋe anda ayuayuhu miwikŋaibinbuk. Waŋgenini raidimbomnöŋ qei jömgöiga sukinapŋi geŋmororoŋ öŋgöŋgöŋi aiga naninak mewöyök kömumbinbuk. Miri tandökŋan mewö ahiga ekzal.”

11 Galöm meme keu mewö jiyökmö, suahö galömninan Polgöreŋ keu mi qetala waŋge toŋi aka stia (möŋaqöŋai lökuat) galömŋi yetkön “Ölöp anbin,” jiyohori, suahö galömninan keuŋiri mi möt nariyök. 12 Miri qetŋi “Waŋge surusuruŋi eksihimŋambuk” miaŋgö waŋge döpŋi mi luhutqeqe nalö tatatkö dop qahö ahök. Miaŋgöra aka azi gwötpukŋan anbingö keu kötöngöba kewö jiget, “Ki tatpingö ölan neŋgöhöza. Ölöp opo seri öröba möröreŋgögetka köwetnöŋ anbin. Anda kapaŋ köla mala köna ahuiga Finiks waŋge döpnöŋ aŋgotpinak. Miaŋgöreŋ aŋgota luhutqeqe nalö ki ölöp tata malin teköma.” Waŋge döp qetŋi Finiks mi Krit gölme jölanŋi miaŋgö jitŋe wehön gegeŋi göröken ahöza. Mewö.

Raidimbomnöŋ köwet meiga böliyök.

13 Anbingö keu mewö jigetka luhutnöŋ ösöŋösöŋ könahiba Saut görökenök gilök. Giliga “Ölöp anda areŋnini wuataŋgöba Finiks ekin,” jiba mötmöriba kinda waŋgegö kösö mendanŋi musulgetka korök. Koriga waŋgenöŋ lolohoiga luhutnöŋ naŋgöi ösöŋ neŋguaŋgiriga Krit gölme jölanŋaŋgö jitŋi mötöteiba dowe anin. 14 Mewö aninmö, nalö kude köriiga luhut ösumŋi köhöikŋi qetŋi mura (yoware, Not Istkö raidimbom (piwi)lilililikŋi) miaŋön mönö gölme jölanŋi miaŋgö qakŋeyök qeba gila neŋguba kayök.

15 Neŋguba kaiga waŋgenini galöm köl waŋgibingö mem bibihigetka luhut qeba kayöhaŋgöreŋ göröken anmamgö osiyök. Osiiga mosötketka luhutnöhök waŋge kuŋguba memba waŋgiriga nanŋak öne ani utuköm neŋgiiga laŋ malin. 16 Utuköm neŋgiiga mala gölme jölanŋi moröŋi kun qetŋi Kauda miaŋgö tölapŋe Saut göröken anin. Miaŋgöreŋ anda gomba kösönöŋ jöhögetka waŋge andöŋe o kutuba kayöhi, mi aum-möriba köwetnöhök öröinga gwötpuk lömböriiga töndup kapaŋ köla öröinga korök.

17 Gomba mi öröin koriga waŋge ketaŋe alin. Waŋgenöŋ utuköba jömgöbapuköra möringa kösö memba waŋge köpeiba jöhöm köhöiget. Mewö anda mala sak qetŋi Sirtis
Sirtis mi Afrika kantri qetŋi Libia miaŋgöreŋ göröken ahöza. Sirtis miaŋgöreŋ köwet dutŋe sak kukundu ahöza.
miaŋgöreŋ köwet röndumŋi köröpŋi qahö ahözawaŋgöreŋ kuŋguba qaköbinbuköra keŋgötŋini mörin. Mewö mörinaŋgöra aka waŋgegö opo seri yuaiŋi mi meköba eta ala waŋge galömkölköl mosötket. Mi mosötketka luhutnöŋ waŋge kuŋguba neŋgömisiiga öne laŋ anin.
18 Öne laŋ aninmö, raidimbom miaŋön mönö könöpŋambuk toroqeba gila utuköm neŋgiyök. Mewö utuköm neŋgiiga miri giaŋiiga miaŋgöreŋ könahiba waŋgegö sukinap tosatŋi memba köwetnöŋ gilget geyök. 19 Wehön karöbut aiga miaŋgöreŋ waŋgegö öröyuai aködamunŋambuk mi nanŋinak memba gilgetka köwetnöŋ geyök. 20 Mewö memenjaliba anda mala suŋgem silim gwötpuk miaŋgöreŋ wehön me seŋgelau kun qahö ehin. Raidimbom miaŋön mewöyök köhöikŋanök toroqeba gila ahöyök. Gilayök ahöiga lömböriiga “Mönö qahöwakin!” jiba malmal jöhöjöhögö möta uruninan eri tötbörömnini tali tarin.

21 Raidimbom uruŋe nalö köröpŋi kaba mala nene kun qahö nein. Miaŋgöra aka Polnöŋ sutŋine wahöta kinda kewö jiyök, “Aziurup, nöŋön Krit gölme jölanŋi qahö mosötpingö goro jiali, iŋini nöŋgöreŋ keu mi wuataŋgögetka dop kölbawak. Mewö ahinga geŋmororoŋ aka ayuayuhu kiaŋön mönö qaknine qahö öŋgöbawak. 22 Goroni mosötketmö, dölki qambaŋ keu kewö eŋgizal: Eŋgöreŋök kunŋan kun malmalŋi qahö ayuhuma. Mi qahöpmö, waŋgeyök ayuhuma. Miaŋgöra iŋini mönö ewebibiŋini möta tatme.

23 “Nöŋön bem qetŋi Anutu yaŋgö buŋaya aka welenŋi qeba maljal. Suŋgem gaun ahöbiga yaŋön Suep garataŋi kun melaiiga nöŋgö kösutne kaba kinja. 24 Kinda kewö jiza, ‘Pol, gi keŋgötki kude mötman! Gi ölöp Rom sisa kiŋgö jemesoholŋe anöŋga kewöt gihima. Mötnöŋ! Anutunöŋ körö ölöwakŋi kondel gihiba ambazip pakpak göbuk waŋgenöŋ mohotŋe maljei, yeŋgö malmalŋini mönö göhö böröge ali göbuk kinda kunŋan qahö kömuma.’ 25 Suep garatanöŋ nöŋgöra keu jizawi, mönö miaŋgö dop asuhuma. Nöŋön Anutu mewö möt narim waŋgizal. Miaŋgöra aziurup, iŋini mönö eweŋini möta tatme. 26 Mewö asuhumapmö, luhutnöŋ gila muwutapköm neŋgiiga gölme jöhanŋi kungö jitŋe aŋgotpinaŋgö dop akza.” Mewö.

Suŋgem 14 aiga gölme dopdowiget.

27 Waŋgeninan Gölme Sutŋire Köwetkö (Mediterranean Sea) bahöŋi qetŋi Adria Köwet miaŋgöreŋ öne laŋ aniga suŋgem 14 ahök. Mi aiga suŋgem bibiŋe miaŋgöreŋ waŋge nup meme azi yeŋön “Mönö gölme kun dopdowizin,” jiba uruŋinan mewö mötket. 28 Mewö möta kinda kösö kun lömbötŋambuk jöhöba gilgetka geba köwet dutŋi misiriyök. Misiriiga köwet röndumgö qötöŋi ahuyöhi, mi 40 mita (120 fit) miaŋgö dop ahök. Borom kun toroqeba anda tandök mohot miyök aketka qötöŋi miaŋön 30 mita (90 fit) miaŋgö dop aiga miwikŋaiget. 29 Mi miwikŋaiba waŋgeninan köt törom kembaŋe kuŋgubapuköra keŋgötŋini mötket. Mewö möta waŋgegö kösö mendanŋi 4 mi waŋge andöŋeyök pösata ösöŋ memba eta alget aka asarimapkö miri qeba mamböta köuluköba tatket.

30 Mewö tatketmö, waŋgegö nup meme azi yeŋön kewö möndöba jiget, “Nini mönö waŋge numbuŋe göröken waŋgegö kösö mendanŋi tosatŋi gilinga gema.” Mewö möndöba jiba waŋge moröŋi gomba kun waŋgenöhök meköba mem et algetka köwetnöŋ eri waŋge mosöta esapköba tölapŋe ölöŋ köla anbingö aket. 31 Mewö aketmö, Polnöŋ suahö galöm aka yarö azi yeŋgöra kewö jiyök, “Yeŋön waŋgenöŋ qahö mösölatiba kinme ewö, eŋgö malmal jöhöjöhögö könaŋi kun qahö ahuma.” 32 Mewö jiiga yarö azi yeŋön anda gombagö kösöŋi yandigetka nanŋök aniga nup meme azi yeŋön ölöŋ köla anbingö osiget.

33 Waŋgaraŋ suruiga miaŋgöreŋ Polnöŋ körek pakpak nene nemegö qambaŋ keu jim kutum eŋgiba kewö jiyök, “Iŋini lök nalö köröpŋi uruyahöt mamböta nene kun qahö yöhösöröba malgetka merak wehön 14:ŋi akza. 34 Miaŋgöra kewö jim kutum eŋgizal: Nini malmal jöhöbingö aum-möribini, miaŋgöreŋ ösumnini etpapuköra mönö köhöiba kinda ölöwahinga dop kölma. Miaŋgöra iŋini mönö nene neme. Eŋgöreŋök kunŋan kun sileŋi qahö qema. Nöröp jupŋini moröŋa kun mi qahö kötökŋi sohoma.” 35 Mewö jiba Polnöŋ beret memba körek pakpak yeŋgö jemesoholŋine Anutugö saiwap jiba mindipköba könahiba neyök. 36 Mewö neiga eka körek yeŋön awösamŋini geiga mewöyök nene memba neget. 37 Nini waŋge uruŋe mindiriba jaŋgö 276 miaŋgö dop malin. 38 Yeŋön körek pakpak nene nemba nem timbireŋ aket. Mewö aka waŋgenöŋ amqemapköra wit padi toru memba gilgetka köwetnöŋ geyök. Mewö.

Waŋgenöŋ köwet töromnöŋ kuŋguba qaköba jömgöyök.

39 Miri giaŋiiga gölme eka mi qahö möt kutuget. Qahö möt kutugetmö, köwet waŋgömŋi (bay) kun sakŋambuk miwikŋaiba eket. Mi eka “Mönö waŋge meleŋda esapköba miaŋgöreŋ aŋgotpinak,” jiba keu jöhöget. 40 Keu mewö jöhöba kinda waŋgegö kösö mendanŋaŋgö kösöŋi yandigetka suliga mosötketka köwet dutŋe ahöyök. Mi yandiba miaŋgöreŋök likeplikep stia (möŋaqöŋai) lökuat yahöt ahöyöhi, mietkö kösöŋiri pösatketka lolohoyök. Mi pösata waŋge wösöŋaŋgö opo seriŋi öröba möröreŋgögetka luhutnöŋ naŋgöi waŋge möŋaigetka saknöŋ göröken anin. 41 Mewö aninmö, waŋgenöŋ köwet töromnöŋ anbapuköra jöhöbingö osiba mosöta gilgetka anda kuŋguyök. Miaŋgöreŋ kuŋguba waŋge giliŋan töromnöŋ qeba qaköba anda kamamgö osiba tarök. Mewö tariga köwet siriŋan waŋgegö andö likepŋi gila kinda ösum köhöikŋi miaŋön qeba qesiŋmesiŋnök.

42 Mewö ahiga jiget, “Kösö miri azi yeŋgöreŋök kunŋan o qeba kutuba ölöŋ köla anbapuk.” Mewö jigetka yarö azi yeŋön kösö azi nini körek neŋgubingö mötket. 43 Mewö jigetmö, suahö galömninan Polgö malmalŋi jöhömamgö möta yarö aziurupŋan mewö akepuköra aŋgön köl eŋgiyök. Aŋgön köl eŋgiba kewö jim kutum neŋgiyök, “Denike eŋön köwet qeba anangö könaŋi mötzei, iŋini mönö mutuk luhuba geba köwet qeba anda körökŋe öŋgöme. 44 Yeŋön mutuk angetka tosatŋan andöŋine katapa sahötŋi qelanjiba meme me waŋgegö kitipŋi könaŋi könaŋi miwikŋaiba miaŋgö qakŋe ahöba köwet qeba anme.” Mewö jim kutum neŋgiiga tandök mewö aka körekŋan malmalnini jöhöba köwet jitŋe aŋgot teköin. Mewö.

Copyright information for `BMU