a23-252 Kor 11.32-33

Acts 9

Kembunöŋ Sol asuhum waŋgiiga uruŋi meleŋnök.

Apo 22.6-16, 26.12-18

Nalö sutŋe miaŋgöreŋ Solnöŋ urukönöp qakŋe kinda uru sileŋi bölam tepköiga Kembugö gwarekurupŋi eŋgum ureim eŋgiba malök. Mewö mala jike nup galöm bohonŋi yaŋgöreŋ anök. Yaŋgöreŋ anda kewö kuŋguba qesiyök, “Köna dölökŋi wuataŋgöba maljei, yeŋgöreŋök tosatŋan Damaskus sitinöŋ köröwen malje. Miaŋgöra nöŋön ölöp endu anda jarum eŋgiba kun miwikŋaimami, i mönö jöhöba waŋgita Jerusalem sitinöŋ kamam. Damaskus sitinöŋ Juda neŋgö köuluk miri galöm kölakzei, yeŋön i aŋgön köl eŋgibepuköra mönö jimtekötekö kimbi ohoba niŋginöŋga memba anda kondel eŋgimam.” Mewö jii ohoi memba anök.

Könanöŋ anda mala Damaskus siti dopdowimamgö aiga yuai kun wölaŋ kewö asuhuyök: Asakmararaŋ kun Suepnöhök wölbilik ewö asuhuba eta liliköm waŋgiyök. Liliköm waŋgii tala gölmenöŋ geba ahöba kouruk kun möriga keu kewö jii mörök, “Sol Sol, gi mönö wuanöŋgöra sesewerowero qakŋe al niŋgizan?”

Mewö jiiga Solnöŋ qesiba jiyök, “Kembu, gi daŋön?” Mewö jiiga meleŋnök, “Ni Jisös sesewerowero qakŋe al niŋgimakzani, ni mönö mi. Mi akzalmö, ölöp wahöta sitinöŋ anman. Miaŋgöreŋ anda wani yuai akŋani, kunŋan miaŋgö buzupŋi jii mötman.”

Azi yambuk köna anda malgeri, yeŋön keuŋini qahöwahiga tömtömimba kinget. Yeŋön keu kouruk ölŋa mötketmö, azi kun qahö eket. Keu meleŋniga Solnöŋ gölmenöhök wahörökmö, jeŋi uba yuai kun qahö eka jipjap kinök. Mewö kiniga böröŋe memba Damaskus sitinöŋ waŋgita anget. Angetka wehön karöbut miaŋgö dop jipjap mala o me nene kun qahö nemba öne malök. Mewö.

Ananaiasnöŋ Sol o melun mem waŋgiyök.

10 Damaskus sitinöŋ Jisösgö gwarekŋi kun qetŋi Ananaias malök. Kembunöŋ kutum wasöriga imut ehiga “Ananaias!” qerök. Qetŋi qeriga jiyök, “O Kembu, ni ki maljal.”

11 Mewö jiiga jii mörök, “Gi mönö wahöta köna qetŋi Köna Diŋdiŋi jimakzei, miaŋgöreŋ anman. Miaŋgöreŋ anda Judasgö mire öŋgöba Tarsus azi qetŋi Solgöra qesiman. Mötnöŋ, yaŋön ni köuluköm niŋgiba tatza. 12 Köuluköba tata uruŋan imut kun kewö ehök: Azi qetŋi Ananaiasnöŋ miriŋi uruŋe kaŋgota jeŋi kunbuk tohomapköra böröŋi nöröpŋe alma.”

13 Kembunöŋ keu mewö jii möta meleŋnök, “O Kembu, ambazip gwötpukŋan azi miaŋgö kösohotŋi lök jiget möral. Yaŋön Jerusalem sitinöŋ göhöreŋ könagesöurup sarakŋi mi gwötpuk eŋgum ureim ak eŋgiba malök. 14 Jike nup galöm bohonŋi yeŋön nam köla kukösum waŋgigetka Damaskus siti kiaŋgöreŋ mewöyök nup miyök memamgöra kayök. Ambazip göhö qetki qeta köulukömakzini, yaŋön mönö nini körek pakpak neŋgömemba jöhöm neŋgimamgö mötza.”

15 Mewö meleŋnökmö, Kembunöŋ jii mörök, “Nöŋön azi mi meköm waŋgibiga qetni bisiba nöŋgöra bim qeba malma. Mewö mala gölmeŋi gölmeŋi liliköba Buŋani jim sehiiga Israel aka kian kantri ambazipnöŋ mötme. Keu jakeŋi jakeŋi miaŋgöreŋ örögetka azi kembu gwötpuk yeŋgö jeŋine aŋgota Buŋani jii mötme. Miaŋgöra mönö töndup anöŋ. 16 Yaŋön qetni bisiba miaŋgöra sihimbölö gwötpuk mötma. Nöŋön miaŋgö areŋi kondel waŋgimamgö mötzal.”

17 Mewö jii möta Ananaiasnöŋ anda miri miaŋgö uruŋe öŋgöba böröyahötŋi Solgö nöröpŋe ala jiyök, “Sol alani, köna namŋe kanöŋga Jisösnöŋ asuhum gihiyöhi, Kembu miaŋön mönö melaim niŋgiiga kazal. Göhö jegan kunbuk tohoiga Uŋa Töröŋan urugi kokolak qemawaŋgöra jiiga kazal.” 18 Mewö jiiga miaŋgöreŋök yuai sönuetŋambuk tandök miaŋön jeŋeyök tala et teköi jeŋi tohoyök. Jeŋi tohoiga ui asariiga wahörök. Wahöta jiiga o melun mem waŋgiyök. 19 O melun mem waŋgiiga nene nemba köhöiyök. Solnöŋ köhöiba gwarek yeŋgö sutŋine Damaskus sitinöŋ wehön tosatŋi malök. Mewö.

Solnöŋ Damaskus sitinöŋ Buŋa nup meyök.

20 Mala miaŋgöreŋök wahöta Juda yeŋgö köuluk miriŋi miriŋi miaŋgöreŋ öŋgöba Jisösgö könaŋi jim asariba ambazip uruŋini kuŋguba kewö jiyök, “Jisösnöŋ mönö Anutugö nahönŋi akza.”

21 Mewö jii möta körek yeŋön auruba welipköba jiget, “Jerusalem sitinöŋ qet mia qet köulukögeri, azi kiaŋön mi eŋgum ureiba malök me qahö? Mewöŋanök kiaŋgöreŋ kayöhi, mi mönö nini jöhöba neŋguaŋgita jike nup galöm bohonŋi yeŋgö böröŋine al neŋgimamgöra kayök. Miaŋgöra mönö denöwö letota nanŋak Anutugö keu miyök naŋgöba jiza?”

22 Mewö jigetmö, Anutunöŋ Sol ösum-mumu waŋgii kunbuk köhöiba malök. Köhöiba mala Juda ambazip Damaskus sitinöŋ malgeri, yeŋgö uruŋini kuŋguba kewö jiba malök, “Jisösnöŋ ölŋa Anutugöreŋ Amötqeqe Toŋi Kraist akza.” Keu mi jim köhöiba könaŋi kondela maliga yeŋön köŋkuŋ aka keu mi qeapköbingö osiba malget.

23 Silim gwötpuk teköiga miaŋgöreŋ Juda yeŋön tokoba keu nup memba Sol qeget kömumapkö aŋgönaŋi alget. 24 Aŋgönaŋi algetmö, miaŋgö buzupŋi mi Solgö kezapŋe gei mörök. Solnöŋ Damaskus siti mosötmamgö aiga miaŋgöreŋ qeget kömumapköra siti kiripo naŋguŋe yaŋgöra suŋgem asak je galöm memba malget. 25 Mewö memba malgetmö, gwarekurupŋan suŋgem kunöŋ sakap (misak) ketaŋi memba kösönöŋ jöhöba Sol sakapnöŋ ala siti selgö kinimŋeyök alget geba anök. Mewö. a 

Solnöŋ Jerusalem kusukŋanök anda malök.

26 Solnöŋ anda Jerusalem sitinöŋ aŋgota Jisösgö gwarekurup yembuk esapköba toroqeyökmö, körek yeŋön Sol gwarek aka malöhi, mi qahö möt narigeraŋgöra aka yaŋgöra keŋgötŋini mötket. 27 Keŋgötŋini mötketmö, azi qetŋi Barnabas yaŋön ala ak waŋgiba köyan köla waŋgita aposol yeŋgöreŋ anda kondela kösohotŋi kewö jim asarim eŋgiyök, “Sol azi kiaŋön könanöŋ kaiga Kembunöŋ asuhum waŋgii ehiga keuŋi jii mörök aka könaŋgep Jisösgö qetŋi mi Damaskus sitinöŋ jim asariba köhöikŋanök uru kuŋgum eŋgiba malök.”

28 Kösohotŋi mewö jim asarim eŋgiiga yembuk toroqeba Jerusalem siti uruŋe liliköba awösamkakak kinda Kembugö qetŋi aukŋe qeta ambazip urukuŋgukuŋgu köhöikŋi al eŋgiba malök. 29 Mi al eŋgiba mala Juda ambazip Grik keu möta malgeri, yembuk eraum möta möndömkösök keu meleŋqeleŋ ahökmö, yeŋön Sol kapaŋ köla qeget kömumapkö mötket. 30 Mi esapkögetka alaurupŋan Sol miwikŋaiba waŋgita Sisaria taonöŋ anda kinda melaigetka nanŋök toroqeba ahuahu taonŋi qetŋi Tarsus miaŋgöreŋ anök. Mewö.

Urumeleŋ kambu yeŋön luainöŋ malget.

31 Solnöŋ uruŋi meleŋniga miaŋgö andöŋe urumeleŋ könagesö pakpak Judia, Galili aka Samaria prowins dop köla malgeri, yeŋön luai miwikŋaigetka Uŋa Töröŋan i mem köhöiba naŋgöm eŋgiiga malget. Mewö mutulaŋgöba Kembugö keuŋi oŋgitpinbuköra keŋgötŋini möta nup megetka urumeleŋ könagesöŋinan qarim sehiiga malget. Mewö.

Pitönöŋ Lida azi kun mem ölöwahök.

32 Pitönöŋ miriŋi miriŋi liliköba Jisösgö könagesö sarakŋi eŋgeka anda mala nalö kunöŋ taon qetŋi Lida miaŋgöreŋ aŋgorök. 33 Aŋgota miaŋgöreŋ azi kun qetŋi Ainias miwikŋaiyök. Likepŋi kömukömuŋi aiga dumnöhök ahöba mali (yara) yambu 8 teköyök. 34 Pitönöŋ i miwikŋaiba kewö jiyök, “Ainias, Jisös Kraistnöŋ gi mem ölöwak gihiza. Miaŋgöra mönö wahöta tumbulahöpki qezaköman.” Mewö jiiga miaŋgöreŋök wahörök. 35 Mewö asuhuiga Lida aka Saron ambazip pakpak yeŋön i eka uruŋini meleŋda Kembugöreŋ qekötahöget. Mewö.

Pitönöŋ Jopa anda Tabita mem guliyök.

36 Jopa taonöŋ gwarek ambi kun qetŋi Tabita malök. (Qet mi Grik keunöŋ Dorkas, nanine keunöŋ teu, Iŋklis keunöŋ deer.) Yaŋön nalö dop nup ölöpŋi ölöpŋi memba kalem sehisehiŋi mendeŋda ambazip etqeqeŋi bauköm eŋgiba malök. 37 Pitönöŋ gölme miaŋgöreŋ mali Tabitanöŋ nalö miaŋgöreŋ kawöl asuhum waŋgii kömuyök. Kömui qamötŋi saŋgoŋda memba miri uruŋi kunöŋ öŋgöba alget.

38 Lida mi Jopa taon kösutŋe tarök. Miaŋgöra Pitönöŋ Lida malöhi, gwarek yeŋön mi möta azi yahöt melaim etkigetka anda Pitö kewö qesim waŋgiyohot, “Gi mönö zilaŋ kanöŋga netpuk Jopa taonöŋ anbin.” 39 Qesim waŋgiyohotka miaŋgöreŋök amqeba yetpuk anget. Anda aŋgotketka qamöt miri uruŋe ahöyöhaŋgöreŋ waŋgita öŋgöget. Öŋgögetka ambi malö pakpak Pitö liliköba sahöta Dorkasnöŋ yembuk mala opo maluku uhum memba eŋgiyöhi, mi kondel waŋgiget. 40 Kondel waŋgigetmö, Pitönöŋ jii körek yeŋön gem tekögetka simin köla köuluköyök. Köuluköm teköba qamöt mesohol köla kewö jiyök, “Tabita, mönö wahötnöŋ.” Mewö jiiga jeŋi uba Pitö eka wahöta tarök.

41 Tariga Pitönöŋ böröŋe memba kököbihiiga wahöta kinök. Kiniga urumeleŋ alaurupŋi aka ambi malö eŋgoholi öŋgöget. Öŋgögetka kömupnöhök guliba wahöröhi, ambi mi jemesoholŋine ali eket. 42 Miaŋgö keu buzupŋi mi Jopa uruŋe miri dop ani möta ambazip gwötpukŋan könahiba Kembu möt narim waŋgiget. 43 Pitönöŋ Jopa miaŋgöreŋ sömaŋi tosatŋi toroqeba mala Saimongö mire tata ahöyök. Azi mi köna esu memegöra bulmakau sileŋi urasiba saŋgoŋda möhamgöba malök. Mewö.

Copyright information for `BMU