a1-5Kol 2.13
b15Kol 2.14;
c16Kol 1.20;
d17Ais 57.19

Ephesians 2

Köhömuŋeyök guliba Kraistpuk köhöiba maljin.

Mutuhök köna oŋgita siŋgisöndokŋi siŋgisöndokŋi akeraŋgöra malmal köhömuŋi mala kotket. Iŋini nalö miaŋgöreŋ gölmegö ahakmeme bölöŋi wuataŋgöget. Ömewöröme yeŋgö Kembuŋinan nalö kewöŋe Suep gölme sutŋire mala qeqetal ambazip uruŋini sölölöhöba galöm köl eŋgimakzawi, mönö yaŋgöreŋ qekötahöba tem köl waŋgiba malget.

Neŋön körek mewöŋanök mutuk yeŋgö sutŋine silebile aka laŋ malin. Uru silegö sihim kömbönaŋnini bölöŋi wuataŋgöba nanine imbi-imbi malin. Mewö laŋ malinga Anutunöŋ neŋgehi qahö dop köliga irimsesewölŋi qaknine ali malin. Qeqetal ambazip tosatŋi yeŋgö dowök Anutugö irimsesewölŋaŋgö buŋaya aka malin.

Mewö malinmö, nalö kewöŋe mewö qahö. Anutunöŋ ak-kömukömuŋi teteköŋi qahö miaŋön mönö jöpaköm neŋgiyök. Köna oŋgita Anutu qetala miaŋgöra köhömuŋi aka malinmö, Anutunöŋ Kraist mem guliyöhi, nini mewöyök mönö mewöŋanök mem gulim neŋgiiga köhöiba maljin. Yaŋgö kalem möriamŋan mönö amöt qem eŋgiiga kunbuk letotket.

Kraistnöŋ wahöröhi, nini mewöyök mönö mewöŋanök neŋgömindiiga köhömuŋeyök wahörin. Anutunöŋ Kraist Jisös waŋgiriga Suep mire öŋgöyöhi, nini mewöyök mönö mewöŋanök Suep malmalgö jake ahözei, mönö miaŋgöreŋ al neŋgiiga yambuk tosatŋi galöm köl eŋgiba maljin.

Anutunöŋ kewögöra mewö al neŋgiyök: Anutunöŋ kalem möriamŋaŋgö köweŋi teteköŋi qahö miaŋön aukŋe asuhui möt asaribingöra mörök. Möt asariba könaŋgep nalöŋi nalöŋi qainŋi kun asuhugetka teteköŋi qahö mal öŋgöbini, nalö miaŋgöreŋ mi neŋgim qarimapköra mörök. Anutunöŋ Kraist Jisös melaiiga kaba urukalemŋi mewö kondel neŋgiyök. Anutu möt narim waŋgigetka kalem möriamŋan mönö amöt qem eŋgiiga kunbuk letotket. Nanŋini nam köl aŋguba mewö miaŋön qahö letotketmö, Anutunöŋ mi kalemŋa ak eŋgiyök. Nanŋinak yuai kun ak sorokögeraŋgöra aka qahö letotket. Kunöŋ kun nanŋi sileŋi memba öŋgöbapuköra mönö kalem möriamŋaŋgörök aka mewö ak eŋgiyök.

10 Nini Anutugö börösöwöya maljin. Kraist Jisösbuk qekötahöinga Anutunöŋ uru dölökŋi miwikŋaiba al neŋgiyök. Anutunöŋ qeljiŋe nup ölöpŋi ölöpŋi möwölöhöba mözözömgöyöhi, neŋön mi memba malbingöra mewö miwikŋaim neŋgiiga maljin. Mewö. a 

Kraistpuk qekötahöba ölŋi mohot akzin.

11 Miaŋgöra aka Efesus iŋini mutuk Juda ambazip qahö ahuba Anutugö könagesö qahö malgeri, mönö mi mötmöriba malme. Tosatŋan eŋgöra kewö jiba jim eŋgimalget, “Nini Anutugö aiwesökninambuk maljinmö, kantri tosatŋi iŋini ambazip omaŋi aiwesökŋini qahö!” Qet mi azi börönöŋ aiwesök silenine yandimakzei, mönö mi mötmöriba jimalget. 12 Iŋini nalö miaŋgöreŋ uruŋini Kraistpuk qahö jöhöba öne yaigep malget. Kian kantri iŋini Juda könagesö neŋgö kau likepurupnina malget. Anutunöŋ ambazip nanŋaŋgöra möwölöhöm neŋgii maljini, iŋini neŋgö sutnine qetŋini qahö malget. Anutunöŋ Buŋaŋi alaurupŋi eŋgimamgö jiba keu jöhöyöhi, iŋini mi qahöpmahöp möt kutuba tönpin malget. Oyaeŋkoyaeŋ akingö jörömqörömŋini qahö. Anutuŋini qahö tandök gölmenöŋ önewat laŋ malget. Mönö mia mötmöriba malme.

13 Iŋini mutuk tikep malgetmö, Kraist Jisösbuk qekötahögetka sepŋan saŋgoŋ eŋgiiga nalö kewöŋe amqeba Anutugö kösutŋe kaba malje. 14 Kraistnöŋ nanŋak luai Tonini akza. Yaŋön Juda könagesö aka kian kantri ambazip kambu yahöt nini mindirim neŋgiiga kutulaŋgömakzin. Sutnine kerök ahöba sel paset köhöikŋi ewö mendeŋ neŋgiyöhi, yaŋön mönö soŋgo mi tumbaköba luluŋniga urumeleŋ könagesö mohot akzin. 15 Jisösnöŋ nanŋi gölme sileŋan kömuiga mewö miaŋön Juda neŋgöreŋ Köna keu aka miaŋgö jöjöpaŋ keuŋi aka jimkutukutu tosatŋi mi köndeŋnök. Sile kambu yahöt mindirim neŋgiba könagesö dölökŋi mohot akingöra mi köndeŋnök. Miaŋgöra uru dölökŋi miwikŋaiba al neŋgiiga Kraistpuk qekötahöinga sutnine luai qei asuhum neŋgiyök.

16 Kraistnöŋ kömumba keröknini maripomnöŋ qem kömui erök. Sileŋi mohot miaŋgö sepŋan mönö ambazip kambu yahöt neŋguaŋgiriga ölöp liliŋgöba Anutugö kösutŋe kabin. Mewö mindirim neŋgiiga ölöp böröqeqe akin. Mi ak teköba Kraistkö ölŋi mohot aka maljin. 17 Kraistnöŋ kaba luai asuhumapkö Buŋaŋi mi kian kantri ambazip Anutu andö qeba tikep malgeri, eŋgöra jim asarim eŋgiyök aka Juda ambazip Anutugö kösutŋe malini, mönö neŋgöra mohot jim asarim neŋgiba malök. 18 Kraistnöŋ Juda aka kian kantri ambazip nini körek nam köl neŋgiiga Uŋa Töröŋi mohotŋan köna kondel neŋgiiga ölöp amqeba Iwigö jemesoholŋe aŋgotpin.

19 Miaŋgöra iŋini Juda ambazip qahöpmö, töndup kian ambazip qandakŋi mi qahö toroqeba malje. Anutugö miri gölme toŋi sarakŋi aketka nembuk mohotŋe Anutugö urumeleŋ könagesö akzin.

20 Kezapqetok ambazip yeŋön mutuhök Anutugö keunöŋ tandö esim kuŋgugetka Kraist Jisösnöŋ nanŋak kaba tandö kömbönaŋnini aka aposol melaim neŋgiba bohonini kiniga Anutugö urumeleŋ jikeya akzin. Iŋini mewöyök tandö miaŋgöreŋ aŋgota naŋgönaŋgö ak aŋguba köhököhöi miwikŋaimakze. 21 Yaŋön mönö miri mi jömukŋanök mindirim jöhöiga kinakza. Nini Kembubuk qekötahöba kinda kutulaŋgöinga mötnaripninan köhöim qariiga Anutugö urumeleŋ jike kömbukŋi akzin. aka 22 Iŋini mewöyök Kembugöreŋ qekötahöba urumeleŋ alaurup tosatŋi yembuk kutulaŋgöba mohotŋe kinda uruŋini naŋgöm aŋguba köhököhöi miwikŋaimakze. Mewö kinda Anutugö urumeleŋ jike aketka Uŋa Töröŋi uruŋine ala miaŋön nanŋak jikeŋi miaŋgö uruŋe malja. Mewö. b, c, d 

Copyright information for `BMU