a2Hib 11.11; 4 Jen 17.12, Apo 7.8
b10Gal 4.29-30; 12 Rom 9.7, Hib 11.18
d22Jen 26.26

Genesis 21

Aisak asuhuyök.

1Kembunöŋ Sara kalem möriam waŋgimamgö keuŋi jim jöhöi ahöyöhi, miaŋgö dop i ek galöm ak waŋgii malök. Keu jiyöhi, miaŋgö dop i kewö ak waŋgiyök: 2Saranöŋ gölöm aliga Abrahamnöŋ azi namŋi aiga töndup yaŋgö morö nahönŋi meyök. Anutunöŋ morö nahön asuhumapkö keuŋi qeljiŋe jim jöhöyöhaŋgö dop mi mönö nalö miaŋgöreŋök asuhuyök. 3Saranöŋ Abrahamgö morö nahönŋi meiga qetŋi Aisak (gön kölja) qerök. 4Qeriga Aisaknöŋ wehönŋi 8 aiga nalö miaŋgöreŋ Anutugö aiwesökŋi sileŋe yandiyök. Anutunöŋ keu jim kutui ahöyöhaŋgö dop mi yandiyök. 5Abrahamnöŋ yambuŋi 100 aiga nahönŋi Aisak asuhuyök. 6Asuhuiga Saranöŋ keu kewö jiyök: “Anutunöŋ gönkölköl miwikŋaim niŋgiyök. Miaŋgöra denike yeŋön nöŋgö kösohotni mötmei, yeŋön mönö nömbuk gön kölme.” 7Mewö jiba toroqeba kewö jiyök: “Saranöŋ morö galömkölkölŋa akŋawi, daŋön keu mi qeljiŋe möta Abrahamgöra jibawak? Mewö qahöpmö, nalö kewöŋe yaŋön azi namŋi aiga nöŋön töndup yaŋgö nahönŋi meal. “Mewö. 8Aisaknöŋ qariba juzu mosöriga wehön miaŋgöreŋök Abrahamnöŋ nene lömbuaŋ ketaŋi alök. a 

Saranöŋ Hagar aka Ismael közöl etkiyök.

9Ijipt ambi Hagarnöŋ Abrahamgö morö nahönŋi Ismael meyöhi, yaŋön nalö kunöŋ munŋi Aisak ilita mepaiköba gönawöt ak waŋgiiga Saranöŋ mi ehök.

10Mewö eka Abrahamgöra kewö jiyök: “Welen ambigö nahönŋan mönö nöŋgö nahöni Aisakpuk göhöreŋ öröyuai mi qahö mendeŋda buŋa qem aŋgumahot. Welen ambi mi aka nahönŋi mi mönö közölnöŋga anmahot.” 11Saranöŋ keu mi jiyöhi, miaŋön Abrahamgö uruŋi qeiga Ismael mi nahönŋi ahöhaŋgöra aka urueret möriga uruŋi mötökömbuk ahök.

12Mewö ahiga Anutunöŋ yaŋgöra keu kewö jiyök: “Nahöngi aka welen ambigi Hagar yetköra mönö urugoro ketaŋi kude mötman. Aisakö gwölönarökurupŋi yeŋönök mönö göhö qetbuŋagi bisiba malme. Miaŋgöra Saranöŋ keu göhöra jizawi, mi pakpak mönö möta tem kölman. 13Welen ambigahö nahönŋan göhö gwölönaröki akzawaŋgöra nöŋön i mewöŋanök ahumsehip waŋgibiga gwölönarökurupŋan könagesö ketaŋi akŋe.”

14Mewö jii möta Abrahamnöŋ ahöba söŋan kötökŋe wahöta nene tosatŋi memba o uu (ou huhu) lama sileŋan memeŋi miaŋön o uba kaba Hagargö qamböŋe ala mindiŋgöba nahönŋambuk melaim etkiiga mosöta anohot. Anda Berseba gölme qararaŋkölkölŋe aŋgota liliköba malohot. 15Malohotka lama sileŋe o memba anöhi, miaŋön qahöwahiga nahönŋi mi böŋbaŋ ip köhösöŋi kungö bapŋe ali ahöyök. 16Ali ahöiga kinda kewö mötmöriyök: “Nahönan jeni qakŋe kömumawi, mi ekŋamgö osiba jemörön akzal. “Mewö mötmöriba pokom mulget anakzawaŋgö dop tikep anda tata silata sahöt gigilahöyök.

17Morö sahöröhi, mi Anutunöŋ möriga garataŋan suepnöhök Hagargö qeta kewö jiyök: “Hagar, gi wani lömbötkö uruŋe maljan? Keŋgötki kude mötnöŋ. Morönöŋ endu ahöba sahötzawi, Anutunöŋ sahötŋi mi lök mötza. 18Mönö wahöta morö nahöngi gölmenöhök kököbihinöŋ wahöriga böröŋe memba mökökölim waŋgiman. Nöŋön i könaŋgep ahumsehip waŋgibiga gwölönarökurupŋan sehiba könagesö ketaŋi qetbuŋaŋinambuk akŋe.” 19Suep garatanöŋ mewö jiiga Anutunöŋ jeŋi metohoiga uba o lömŋi kun ehök. Mi eka lama sileŋi memba anda miaŋön o uba kaba nahönŋi waŋgiiga neyök. 20Anutunöŋ Ismaelbuk kiniga qariba gölme qararaŋkölkölŋe mala erim nembi azia ahök. 21Gölme qararaŋkölkölŋi qetŋi Paran miaŋgöreŋ maliga namŋan Ijipt kantrinöhök ambi kun memba anömŋa waŋgiyök. Mewö. b 

Abraham aka Abimelek yetkön urujöhöjöhö ahot.

22Nalö miaŋgöreŋ Abimelek aka yaŋgö yarö kambuŋaŋgö suahö galömŋi qetŋi Fikol yetkön Abrahamgöra kewö jiyohot: “Göŋön öröyuai pakpak aka memakzani, Anutunöŋ mönö miaŋgöreŋ göbuk kinakza. 23Miaŋgöra göŋön mönö merak kiaŋgöreŋ Anutugö jeŋe jöjöpaŋ keu kewö jiba jim köhöiman: ‘Nöŋön gi, moröurupki aka gwölönarökurupki embuk isimkakalek kun kude aka malmam.’ Mewö jim köhöiba nöŋön ak kömum gihiba malali, miaŋgö dop göŋön mönö mewöŋanök gölme ki aka ni ak kömum netkiba malman. Gi gölme kiaŋgöreŋ kiana aka maljan.”

24Mewö jiyohotka Abrahamnöŋ kewö jiyök: “Nöŋön jöjöpaŋ keu mi ölöp jiba jim köhöimam.”

25Mewö jiyökmö, Abimelekö welenqeqeurupŋan o löm kun nanŋinaŋgöra aŋgön kölgeri, Abrahamnöŋ miaŋgöra Abimelek jim waŋgiyök. 26Jim waŋgiyökmö, Abimeleknöŋ kewö meleŋda jiyök: “Daŋön silik mi ahöhi, mi nöŋön qahö mötzal. Nangak miaŋgö keuŋi kun mutuk qahö jinöŋ möta mala merak-kun keu mi mötzal.”

27Mewö meleŋda jiiga Abrahamnöŋ anda lama aka bulmakau memba kaba Abimelek waŋgiiga nalö miaŋgöreŋök sutŋire jöhöjöhö aka alohot. 28Mi ala Abrahamnöŋ lama kambuŋineyöhök lama ambiŋi moröŋi 7 meköm eŋgiba al eŋgii nanŋinök kinget.

29Mewö kingetka Abimeleknöŋ Abraham kewö qesim waŋgiyök: “Lama ambiŋi moröŋi 7 kewöta endu al eŋginöŋga nanŋinök kinjei, mi könaŋi wuanöŋgöra?”

30Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Nöŋön o lömŋi ki esiali, keu mi jibiga mi möt narizan ewö, lama moröŋi 7 ki mönö nöŋgö böröneyök buŋa qem aŋgunöŋga nöŋgö keunaŋgö dangunuŋi akŋa.” 31Mewö meleŋda azi yahöt mi gölme miaŋgöreŋ kinda jöjöpaŋ keuŋiri jiba jim jöhöm aŋguyohot. Miaŋgöra miri miaŋgö qetŋi Berseba qerakze.
Berseba keu miaŋgö könaŋi yahöt: sewengö o lömŋi aka jöjöpaŋ keugö o lömŋi.


32Berseba mire jöhöjöhö mewö ahot teköiga Abimelek aka yaŋgö yarö kambuŋaŋgö suahö galömŋi Fikol yetkön wahöta liliŋgöba Filistin yeŋgö gölmenöŋ anohot. 33Anohotka Abrahamnöŋ berem ip kun Berseba miri miaŋgöreŋ kömöta Kembu Anutu bem koŋkoŋ yaŋgö qetŋi qeta köuluköyök. 34Köuluköba kinda Filistin yeŋgö gölmenöŋ nalö köröpŋi kiana aka malök. Mewö. d 

Copyright information for `BMU