a10Jen 23.3-16
d33Hib 12.16

Genesis 25

Abrahamgö isiamböurup tosatŋi

1 Hist 1.32-33

Aisaknöŋ ambi meiga iwiŋi Abrahamnöŋ anömŋi kun qetŋi Ketura meyök. Meiga Keturanöŋ Abrahamgö moröurupŋi kewö eŋgömeyök: Zimran, Joksan, Medan, Midian, Isbak aka Sua. Joksanöŋ nahönyahötŋi qetŋiri Seba aka Dedan yetkö iwiŋira ahök. Dedan yaŋön Asur könagesö, Letus könagesö aka Leum könagesö yeŋgö bömönŋini ahök. Midiangö nahönurupŋi mi Efa, Efer, Hanok, Abida aka Elda. Mi pakpak Keturagö isiurupŋi aka malget. Mewö.

Abrahamnöŋ sukinapŋi pakpak mi nahönŋi Aisak buŋa qem waŋgiyök. Mi waŋgiyökmö, anömurupŋi bohonŋini qahö memeŋi yeŋgö nahönurupŋini yeŋgöra kalem yuai toto qeba mendeŋda eŋgiyök. Mendeŋ eŋgiba jebuk mala melaim eŋgiiga datŋini Aisak mosöta gölme wehön kotkotŋe göröken miaŋgöreŋ anget. Mewö.

Abrahamnöŋ kömuiga löm kölget.

Abrahamnöŋ mala koriga yambuŋi mindiriba 175 aiga kömuyök. Malmal yambuŋaŋgö qötöŋan öŋgöŋgöŋi aka dop köliga öliba azi namŋi aka söŋgörö ösum kondikŋi öröba nöŋ qeba kömuiga Anutunöŋ waŋgiri tinitosolomurupŋan kömugeri, yeŋgöreŋ anda toroqeyök. Kömuiga nahönyahötŋi Aisak aka Ismael yetkön iwiŋiraŋgö qamötŋi memba anda Makpela baŋetnöŋ löm kölohot. Baŋet mi Hit azi Efron Zohargö nahönŋi yaŋgö gölme köröŋe Mamre miri gölmenöhök wehön kotkotŋe göröken ahöza. 10 Abrahamnöŋ gölme köröŋi mi Hit könagesö yeŋgöreŋök bohonŋi meyöhi, miaŋgöreŋ i aka anömŋi Sara mi löm köl etkiget. 11 Abrahamnöŋ kömuiga Anutunöŋ nahönŋi Aisak kötuetköm waŋgiba malök. Yaŋön Negew gölmenöŋ o löm qetŋi Ber Lahai Roi (Malmalŋambuk mala nehakzawaŋgö o lömŋi) miaŋgö kösutŋe tata malök. Mewö. a 

Ismaelgö könagesöurupŋi

1 Hist 1.28-31

12 Ijipt ambi Hagar yaŋön Saragö welen ambia maliga Abrahamnöŋ meiga gölöm ala nahönŋi Ismael meyök. Ismaelgö nahönurupŋi yeŋgö qet areŋini kewö: 13 Ismaelgö nahönurupŋi yeŋgö qetŋini aka asuhugeraŋgö areŋini mi kewö: Nahönŋi mutukŋi qetŋi Nebaiot. Yaŋgö könaŋe Kedar, Adbel, Mibsam, 14 toroqeba Misma, Duma aka Masa, 15 Hadad, Tema, Jetur, Nafis aka Kedema. 16 Ismaelgö nahönurupŋan mewö asuhuba kambuŋinaŋgö dop pomŋini 12 aka mala kotket. Pomŋini qetkeri, miaŋgö dop opo koum tamböŋini aka jike miriŋini mewöyök qeta memba mala kotket.

17 Ismaelnöŋ mala koriga yambuŋi mindiriba 137 aiga kömuyök. Mewö azi namŋi aka söŋgörö ösum kondikŋi öröba nöŋ qeba kömuiga Anutunöŋ waŋgiri tinitosolomurupŋan kömugeri, yeŋgöreŋ anda toroqeyök. 18 Ismaelgö gwölönarökurupŋi yeŋön köröpken köröpken deŋda anda mala gölme qetŋiri Hawila aka Sur mietkö sutŋire gölme memba malget. Gölmeŋini mi Ijipt kantrigö jaböŋeyök könahiba wehön kotkotŋe Asiria göröken angeri, köna miaŋgö kösutŋe miaŋgöreŋ ahöza. Ismaelgö gwölönarökurupŋi yeŋön Abrahamgö gwölönarökurupŋi tosatŋi pakpak mi kerök-kerök ak eŋgiba malget. Mewö.

Iso aka Jeikob yetkön asuhuyohot.

19 Abrahamgö nahönŋi Aisak yaŋgö gwölönarökurupŋi yeŋgö qet areŋini mi kewö: Abrahamgö nahönŋi Aisak. 20 Aisaknöŋ yambuŋi 40 aiga Mesopotemia (Padan Aram) kantrigö Aram azi qetŋi Betuel yaŋgö böratŋi Rebeka anömŋa meyök. Rebekagö nenŋi mi Aram azi qetŋi Laban. 21 Aisaknöŋ anömŋan köpin maliga yaŋgöra aka Kembu köuluköm waŋgiyök. Köuluköm waŋgiiga köulukŋi möriga Rebekanöŋ gölöm alök. 22 Gölöm aliga moröyahöt yetkön namŋiraŋgö körö uruŋe utal aŋguyohot. Mi möta kewö jiyök: “Yuai kewöŋi mi mönö wuanöŋgöra asuhum niŋgiza?” Mewö jiba anda miaŋgöra Kembugö qesim waŋgiyök.

23 Qesim waŋgiiga kewö jii mörök:

“Göhö körö uruge kambu yahöt mietkö bömönŋiri ahözahot.
Yetköreŋök könagesö yahöt asuhuba deŋda malme.
Ambazip kambu kunöŋ kambu alaŋi eŋgoŋgita ösum köhöikŋi akŋe.
Datŋan munŋi welen qem waŋgiba malma.”
24 Morö meme nalöŋan kam kuŋguiga köröŋi uruŋe morö nahön siwisiwi yahöt ahöyohot. 25 Mutuk köröŋeyök asuhuyöhi, yaŋgö sileŋan pisikpisik aiga sile jupŋan sileŋi körek dop köla ahöyök. Miaŋgöra qetŋi Iso (jupŋambuk) qetket. 26 Miaŋgö könaŋe munŋan Isogö köna gwakötŋe böröŋan memba asuhuyök. Miaŋgöra yaŋgö qetŋi Jeikob qetket. (Jeikob keu miaŋgö könaŋi yahöt: gwaköt aka tilipköza.) Aisaknöŋ yambuŋi 60 aiga nalö miaŋgöreŋ Rebekanöŋ moröyahötŋi yahöt mi etkömeyök. Mewö. b 

Isonöŋ börösamot memapkö qet keuŋi mi qeapköyök.

27 Morö nahön yahöt mietkön asuhuba qariba ketaŋi ahotka Isonöŋ böröjaŋ nupkö könaŋi törörök möt yaköba pöndaŋ jölömnöŋ malmamgö mörökmö, munŋan azi bönjöŋi aka kapaŋ köla mire malök. 28 Aisaknöŋ arökŋaŋgö sömbupŋi nemamgö möta malök. Miaŋgöra uruŋan Iso gwötpuk jöpaköm waŋgiba malökmö, Rebekanöŋ urukönömŋan Jeikob gwötpuk jöpaköm waŋgiba malök.

29 Nalö kunöŋ Jeikobnöŋ koziŋ memba nanŋaŋgöra nene kuluŋ ohoi tariga datŋan jölömnöhök kaba sileŋi lömbörii wösöŋi gwötpuk alök. 30 Mewö aiga Jeikobköra kewö jii mörök: “Sileni lömbörii wösöni gwötpuk aljawaŋgöra mönö zilaŋ koziŋ kuluŋi pisikpisik mi niŋginöŋga nembi. “Miaŋgöra qetŋi Edom (pisikpisik) qetket.

31 Mewö jii möta Jeikobnöŋ jiyök: “Datni, gi mutuk asuhunöŋga miaŋgö qetbuŋagi mi mönö mutuk tököm niŋginöŋga nene kuluŋ mi ölöp gihibi neman. “
Mutuk asuhuyöhi, yaŋön munurupŋi yeŋgö sutŋine bohonŋini aiga göda qeba qetbuŋa waŋgiba kalemŋi kalemŋi waŋgiba malget. Iwinamŋinan kömuyohotka buŋaŋiri mendeŋgeri, nalö miaŋgöreŋ mutuk asuhuyöhaŋgö börösamotŋi mi sömaŋi yahöt toroqeba waŋgiget.


32 Mewö jiiga keu kewö meleŋ waŋgiyök: “Muni mötnöŋ, ni mönö kömumamgö akzal. Miaŋgöra mutuk asuhuyalaŋgö qetbuŋanan mönö denöwö bauköm niŋgibawak?”

33 Mewö meleŋ waŋgiiga kewö jiyök: “Miaŋgö keuŋi mi mönö mutuk jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöinöŋga mötpi. “Mewö jiiga mi jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöim waŋgiba mutuk asuhuyöhaŋgö qetbuŋaŋi mi Jeikob tököm waŋgiiga nenenöŋ bohonŋi meyök. 34 Bohonŋi memba bered aka koziŋ kuluŋi Iso waŋgiiga nemba wahöta kinda mosöta anök. Isonöŋ mutuk asuhuyöhaŋgö qetbuŋaŋi mi miaŋgö dop möriga eretŋi ahök. Mewö. d 

Copyright information for `BMU