a1Ind 12.9, 20.2; 13 2 Kor 11.3, 1 Tim 2.14
c15Ind 12.17; 17-18 Hib 6.8
d22Ind 22.14

Genesis 3

Adam aka Iw Anutugö keuŋi qetala et etkuyök.

Kembu Anutunöŋ gölmegö sömbup malmalŋinambuk pakpak miwikŋaim eŋgiyöhi, mieŋgö sutŋine mokoleŋnöŋ isimkakalek mötmötnöŋ sömbup pakpak mi eŋgoŋgita öŋgöyök. Mewö öŋgöba ambigöra kewö jiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ mire ip pakpak kin anjei, mieŋgö ölŋini kun kude nemahotköra Anutunöŋ ölŋa jim kutum etkiyök me qahö?”

Mewö jiiga ambinöŋ meleŋda mokoleŋgöra kewö jiyök: “Oyaeŋkoyaeŋ mire ip tosatŋi kin anjei, mieŋgö ölŋini mi ölöp nembitköra jiyök. Mimö, miri bibiŋe ip kun kinjawi, miaŋgö ölŋi mi nemba kömumbitpuköra mönö kewö jiyök: ‘Mi mönö kude nemahot. Mia kude misirimahot.’ Mewö jim kutum netkii maljit.”

Mewö meleŋda jiiga mokoleŋnöŋ ambigöra kewö jiyök: “Mi saumbaŋ! Iŋiri kude kömumahot. Mimö, ip miaŋgö ölŋi mi neyohotka wehön miaŋgöreŋök mönö jeŋiran tohoiga Anutu ewö aka ölöpŋaŋgö könaŋi aka bölöŋaŋgö könaŋi möt tekömahot. Anutunöŋ keu mi möta mewö asuhubapuköra keuŋi mewö jiyök.”

Mewö jiiga ambinöŋ ip mi uba ehiiga ölŋi ölöpŋi neneŋaŋgö dop ahök. “Mi eksihimŋambuk kiniga mötkutukutu ketaŋi awamŋanök niŋgima,” mewö mötmöriba ölŋi kun meköba neyök. Nemba apŋi yambuk malöhi, i tok waŋgiiga neyök. Neiga jeŋiran mönö miaŋgöreŋök tohoiga sileŋiri aukŋe malohori, mi aŋgek kutuyohot. Mewö aŋgek kutuba kinda fig ipkö sinŋi mumburatiba opo söröŋiri uba lata malohot.

Malohotka wehön jeŋi geiga miri löwöriiga Kembu Anutunöŋ oyaeŋkoyaeŋ mire tiba kaiga köna ötöŋi mörohot. Mi möta awanöm yetkön Kembu Anutugö jemesoholŋeyök mömölaköba oyaeŋkoyaeŋ mirigö ip uruŋine anda asambörohot. Asambörohotmö, Kembu Anutunöŋ azigö qeta kewö jiyök, “Gi mönö denike maljane?”

10 Mewö qeta jiiga kewö meleŋnök: “Gi oyaeŋkoyaeŋ miri uruŋe tiba kanöŋga köna ötöŋgi möta sileni aukŋe maljalaŋgöra keŋgötni mötzal. Miaŋgöra mömölaköba asamböta maljal.”

11 Mewö meleŋniga kewö jiyök: “Gi sile aukŋe maljani, mi mönö daŋön jii mötzan? Nöŋön ip kungö kötŋi nembanbukö soŋgo al gihiali, göŋön miaŋgöreŋök kun nezan me?”

12 Mewö jiiga azinöŋ kewö jiyök: “Ambi nömbuk malmapköra niŋginöŋi, yanöŋ mönö ip miaŋgö kötŋi niŋgiiga nezal.”

13 Mewö jiiga Kembu Anutunöŋ ambi kewö qesim waŋgiyök: “Göŋön wuanöŋgöra mewö akzane?” Qesim waŋgiiga kewö meleŋnök: “Mokoleŋnöŋ mönö tilipköm niŋgiiga nezal.” a 

Anutunöŋ likepŋi meleŋda lömböt eŋgimapkö jiyök.

14 Mewö meleŋniga Kembu Anutunöŋ mokoleŋgöra kewö jim waŋgiyök: “Mewö akzanaŋgöra aka gi mönö mirigö sömbupŋi pakpak aka arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak yeŋgö sutŋiŋe kewö jim qesuahöm gihibiga malman: Göŋön mönö gölmenöŋ malmanaŋgö dop bapkan köla anda kaba sömsöm uruŋe mala nesak yuai nemakŋan. 15 Mewö nemba ambibuk sutŋire kerök al etkibiga mi möta malman. Kerök mi göhö gwölönarökurupki aka yaŋgö gwölönarökurupŋi yeŋgö sutŋine toroqeba ahöm öŋgöi kewö asuhuma: Yeŋgöreŋök azi kunöŋ mönö göhö nöröpki tölölahöiga göŋön yaŋgö köna gwakötŋi yöhösulmakŋan.”

16 Toroqeba ambi kewö jim waŋgiyök: “Göŋön gölömgabuk aka malnöŋga sihimbölöŋi ketaŋi al gihibiga masö ahum gihiiga möta morö mem eŋgimakŋan. Mi töndup sihimgan mönö apkahöra ahöm gihiiga yaŋön galömgi aka malma.”

17 Toroqeba azi kewö jim waŋgiyök: “Nöŋön ip kungö ölŋi nembanbuköra ‘Mia kude neman,’ jiba soŋgo al gihialmö, göŋön mi töndup anömgahö keuŋi wuataŋgöba nezan. Miaŋgöra nöŋön gölme mi göhöra aka saitköbiga ahöma. Mewö ahöiga göŋön gölmenöŋ malmanaŋgö dop mönö sileqeqe aka nup gwötpuk memba sihimbölö möta nenegi miwikŋaiba malman. 18 Nup memba malnöŋga göhö nene nupnöŋ nuŋgakal, koururuk (köwörörök) yuai mi asuhuiga arökŋaŋgö yöha yuai mi nemba malman. 19 Mewö mala mesoholge nöŋgöp ariba nup memba tup yakagi mewö nemba mala gölmenöŋ mem gihiali, gölme miaŋgöreŋ mönö kunbuk liliŋgöba geman. Silegi gwakömnöŋ mem gihibiga mala öŋgöbagun mönö kunbuk gwaköm akŋan. “Mewö jim waŋgiyök.

20 Azinöŋ anömŋi yuai pakpak malmalŋinambuk maljei, mieŋgö namŋini aiga azinöŋ qetŋi Iw (Ewa) qerök.
Iw keu miaŋgö könaŋi mi ‘Malmal maljei, mieŋgö namŋini.’
21 Kembu Anutunöŋ sömbup sileŋan opo sörö memba Adam anömŋet lat etkiiga malohot. c 

Anutunöŋ Adam aka Iw Eden miaŋgöreŋök közöl etkiyök.

22 Mewö malohotka Kembu Anutunöŋ kewö jiyök: “Yei! Ambazip mi neŋgöreŋök kungö dop aka ölöpŋi bölöŋi mietkö könaŋiri lök mendeŋ etkibitkö mötzahot. Mewö aiga malmal köhöikŋaŋgö ip kötŋi kude nemahotköra soŋgo alalmö, yetkön nalö kewöŋe toroqeba böröŋiri böraŋda mi mewöyök mem nemba mewö miaŋön qahö kömumba teteköŋi qahö köhöikŋanök mal öŋgöbahotpuk.” 23 Mewö jiba miaŋgöra oyaeŋkoyaeŋ nup Eden miaŋgöreŋök közöl etkiba gölmenöhök mem etkiyöhi, mönö gölme miaŋgöreŋök kölkömöt nup memahotköra melaim etkiiga yaigep geba anohot. 24 Ambazip mewö közöl etkiba oyaeŋkoyaeŋ miri Edengö likepŋe wehön kotkotŋe göröken zerubim garata tosatŋi al eŋgiiga malmal köhöikŋaŋgö ip miaŋgö könaŋi utuba galöm kölget. Yeŋgö böröŋine bimgö souŋi ketaŋi aliga miaŋön könöp bölam ewö gilikbilikŋambuk jeba andöŋe wösöŋe liliköba biliksikö dop aiga kinda galöm köla malget. Mewö. d 

Copyright information for `BMU