a9Jaŋ 24.9, Ind 5.5
b30Jen 23.3-20; 31 Jen 25.9-10, 35.29; 33 Apo 7.15

Genesis 49

Jeikobnöŋ nahönurupŋi kötuetköm eŋgiyök.

Miaŋgö andöŋe Jeikobnöŋ nahönurupŋi eŋgoholi kagetka keu kewö jiyök: “Iŋini mönö öröm tokogetka nöŋön malmalŋine könaŋgep denöwö asuhumawi, miaŋgö kezapqetok keuŋi indela jibi mötme.

Jeikobkö nahönurupŋi, iŋini mönö kaba tokoba iwiŋini Israelgöreŋ keu kezap ala mötket.
O Ruben, göŋön nani nahöni mutukŋi akzan.
Göŋön nöŋgö ösum-mumuni aka ambi membiga ösumnaŋgö ölŋi mutukŋi asuhunöŋ.
Qetbuŋagahö aködamunŋi aka kukösumŋi miaŋön mönö munurupki yeŋgöreŋ eŋgoŋgitza.
Luhutnöŋ köwet siri kunduriga kalöpmalöp anda kamakzawi, göhö urugan mönö miaŋgö dop wahöri kalöpköba laŋ anda kamakzan.
Göŋön iwigi nöŋgö ahöahö dumne öŋgöba qömböŋne qeba anömnambuk ahönöŋga dum miaŋön mönö aŋgöjörakŋambuk aka tölohoyök.
Miaŋgöra göhö qetbuŋagahö aködamunŋan mönö munurupki qahö toroqeba eŋgoŋgita ahöma.
Simeon aka Liwai yetkön darumuna akzahot.
Yetkö timbi liŋgip nupŋiran mönö kegwek kahasililiŋ kondorakza.
Yetkön irimsesewöl qakŋe azi eŋguyohot kömugetka öne töhön sihimŋaŋgöra bulmakau aziŋi mieŋgö köna börö yuaiŋini laŋ eŋgum yandiyohotka poriŋ aket.
Miaŋgöra yetkön keu goro jöhömakzahori, nöŋön miambuk urumohot qahö ahakzal.
Totoko almahori, nöŋön miaŋgöreŋ yetpuk qahö toroqeba tatmam.
Urukazikŋiran könöpŋambuk akzawaŋgöra i jim qesuahöm etkizal.
Urusiŋgokŋiran kanjamŋambuk akzawaŋgöra i jim jörahöm etkizal.
Nöŋön könagesöŋiri köndeŋ eŋgibiga yeŋön Jeikobkö gölme dop köla anme.
Nöŋön mendeŋ eŋgibiga yeŋön Israel sutŋine laŋ lalöpköba malme.
O Juda, göhö darumunurupkan gi möpöseim gihiba malme.
Göhö börögan mönö kerökurupki yeŋgö imbi jölŋine tatma.
Iwigahö nahönurupŋi yeŋön mönö göhöra geba simin köla malme.
O Juda, göŋön laion gwaböŋi ewö maljan.
O nahöni, gi böröjaŋ suhuba sömbup qem nemala miaŋgöreŋök liliŋgöba kazan.
Yaŋön laion ewö sileŋi al kötöteiba laion ambiŋi ewö eta köla ahömakza.
Körekŋan i suahö aka utuba möndöbingö keŋgötŋini mörakze.
10 Kukösumgö aiwesökŋi mi kunŋan Juda yeŋgö böröŋineyök qahö eŋguaŋgitma.
Azi kembugö öröpŋan könaŋi sutŋire kiniga kunŋan mi qahö qeköma.
Nanŋi aka gwölönarökurupŋan jakömbuak dumŋe tata mal öŋgögetka könaŋgep kunöŋ asuhuiga könagesö kambuŋi kambuŋi yeŋön yaŋgö jitŋi tem köla malme.
11 Yaŋön doŋkiŋi wain ip kembaŋe jöhöi kinma.
Doŋkiŋi moröŋi mi wain kösö sutŋire gwaröhöiga ahöma.
Yaŋön opoŋi mi wain oŋan saŋgoŋma.
Malukuŋi mi wain kötŋaŋgö sepŋe kusahöla közöhölma.
12 Wain o neiga jeŋan wain oŋi ewö pisihiba injaŋ kölma.
Juzu oŋi neiga jitŋan juzu oŋi ewö tuarima.
13 Zebulun könagesö yeŋön köwet jitŋe malme.
Yeŋgö gölmenöŋ waŋgeŋi waŋgeŋi surumakŋe.
Gölmeŋinaŋgö jaböŋi miaŋön mönö Saidon taonöŋ göröken anda ahöma.
14 Isakar mi doŋki sihitŋi kotkotŋi miaŋgö dop akza.
Doŋki qakŋe dum tatatkö gösöŋi yahöt mietkö sutŋire al kötöteiba lokoliba söloŋda ahömakza.
15 Lokoliba söloŋda luhut memba ahöiga dum miriŋi mi ölöp dop köliga gölmeŋan sihim kötökŋi akŋa.
Mi eka andöŋi yuai lömbötŋi aŋgumamgöra sipköba geiga tosatŋan welenqeqe nup memapköra kuŋguba jöhöm waŋgime.
16 Tosatŋan Dangö könagesöurupŋi mulumgöm eŋgigetka Dan yaŋön mönö awörök aka keu diŋdiŋaŋgöra bim qeba malma.
Dan kambu yeŋön Israelgö kambu tosatŋi i ewö aka malme.
17 Dan yaŋön qatö mokoleŋ ewö könanöŋ ahöba hosgö gwakötŋe yöhöiga töwöratiba giliga qakŋe tatmawaŋön mönö tala andöandö gölmenöŋ gema.
18 O Kembu, göŋön ni kösö gwarönöhök meköba aŋgön köl niŋgimangöra uba mambörakzal.
19 Kegwek kahasililiŋ kambu yeŋön Gad könagesö eŋgum ohoba malmemö,
Gad yeŋön mönö meleŋda könaŋine eŋguataŋgöba nanŋini eŋgum ohoba malme.
20 Asergö gölmenöŋ nene möriam gwötpuk asuhumakŋa.
Kiŋ yeŋön nene nahömŋinambuk nemakzei,
yaŋön mönö nene mewöŋi mi gölmeŋe kömöt sehiba miaŋön tosatŋi bauköm eŋgiba malma.
21 Teunöŋ sihimŋaŋgö dop ösumŋan laŋ lalöpkömakzawi,
Naftalinöŋ mönö miaŋgö dop aka moröurupŋi eŋgeksihimŋinambuk eŋgömemba malma.
22 Wain ip o jeŋaŋgö kösutŋe kömötketka kötŋi gwötpuk kuŋguba böröŋi giliga anda sel qösököba yaigep anakzawi,
Josefnöŋ mönö miaŋgö dop akza.
23 Yaŋgö kerökurupŋan timbi jaugemŋini memba urukönöp qakŋe Josefkö kambu mi eŋguataŋgöba eŋgeriba eŋgum ohoba malme.
24 Mewö malmemö, Jeikobkö bemŋi Anutu kukösumŋambuk yaŋgö böröŋan mönö mem köhöim waŋgiiga
yaŋön timbi töhötŋi qahö mosöta börö sihitŋi kakŋi qahö qeiga malma.
Anutu yaŋön mönö urugö lama galömŋi aka Israelgö aŋgönkölköl Toŋi akza.
25 Iwigahö Anutuŋan mönö bauköm gihiba malma.
Bem kukösum pakpakö Toŋan mönö kewö kötuetköm gihiiga malman:
Kiegö kötumötuetŋan mönö könakembayök göhöreŋ eriga gölme dutŋi emuyaŋgö oŋan göhöreŋ koriga nahönbörat aka sömbup gwötpuk miwikŋaim eŋgiba malman.
26 Kunduŋi kunduŋi mieŋgö kötumötuetŋinan nalöŋi nalöŋi ambazip dop köl eŋgii mala kotket.
Kunduŋaŋgö sörökŋe yambu dop nene nupŋini memba malgetka nene möriam asuhui mala kotketmö,
göhö iwigahö kötumötuetŋan mönö mi pakpak oŋgitza.
Kötumötuet mieŋön mönö Josefkö nöröp qakŋe öŋgöme.
Darumun sutŋine pom jembon tök-kutukutuŋi akzawaŋgö malmalŋe mi pakpak mönö ahöm öŋgöme.
27 Benjamin mi kiam kalŋi ewö akza.
Söŋan dop böröjaŋ suhuba sömbup eŋguba nem gwahöt eŋgimakza.
Silimnöŋ yuai kiom qemakzawi, mi suŋgem dop mendeŋmakza. “Mewö.
28 Israelgö kambu pakpak jaŋgöŋini 12 mi mewö. Iwiŋinan kötuetköm eŋgiba keu mewö mewö jiiga mötket. Kötumötuetŋini murutŋi murutŋi mi nanŋök nanŋök mendeŋda körek kötuetköm eŋgiyök. Mewö. a 

Jeikobnöŋ kömuyök.

29 Kötuetköm eŋgiba kinda keu kewö jim kutum eŋgiyök: “Anutunöŋ mönö noaŋgiri nöŋön isik alaurupnan kömugeri, yembuk toroqemamgö akzal. Nöŋgö qamötni mi mönö iwiurupni yeŋgö qöhöröŋine baŋet Hit azi Efrongö gölme köröŋe ahözawi, miaŋgöreŋ löm köl niŋgime. 30 Baŋet mi Keinan gölmenöŋ Makpela gölme köröŋe Mamre kösutŋe ahöza. Abrahamnöŋ gölme köröŋi baŋetŋambuk mi isikninaŋgö qaksiriŋi ahömapköra Hit azi qetŋi Efron yaŋgöreŋök söŋgöröŋi meyök.

31 Abraham aka anömŋi Sara mi baŋet miaŋgöreŋ löm köl etkiget. Mewöyök Aisak aka anömŋi Rebeka mi miaŋgöreŋ löm köl etkiget. Nöŋön toroqeba Lea miaŋgöreŋ löm köl waŋgial. 32 Abrahamnöŋ gölme köröŋi baŋetŋambuk mi mutuk Hit yeŋgöreŋök bohonŋi meiga ahöza.” 33 Jeikobnöŋ nahönurupŋi keu mewö jim kutum eŋgim teköba könayahötŋi öröi ahöahö dumnöŋ öŋgöiga nöŋ qeba kömuiga Anutunöŋ waŋgiri isik alaurupŋi yeŋgöreŋ toroqeyök. Mewö. b 

Copyright information for `BMU