Genesis 8

Göulunöŋ öröba eriga gölmenöŋ öröniyök.

Wehön 150 mi teköiga miaŋgöreŋ Anutunöŋ Noagö aka arökŋaŋgö mirigö sömbupŋi aka yuai pakpak yambuk waŋgenöŋ malgeri, mi mötmörim eŋgiba luhut ketaŋi röja aliga gölme qakŋe qeiga onöŋ könahiba öröba erök. Anutunöŋ emune o diginŋinambuk yeŋgö jeŋini aka euyaŋgöreŋ könakembagö oŋi oŋi mieŋgö numbuŋini mi qaliba soŋgo aliga kienöŋ tiŋgita tömböriba suepnöhök kunbuk qahö erök. Qahö eriga o ketaŋan könahiba gölme qakŋe ahöahöŋeyök liliŋgöba öröba eta geyök. Wehön 150:gö dop o mieŋön öröba eta geba ahöget. Mewö ahögetka waŋgenöŋ köiŋ 7 miaŋgö silimŋi 17 miaŋgöreŋ kunduŋi qetŋi Ararat miaŋgö bohonŋi kunöŋ mekötahöba köhöiba tarök. Miaŋgöreŋ tariga o miaŋön toroqeba öröba eta eta anök. Anda köiŋ 10 miaŋgö silimŋi mutukŋi miaŋgöreŋ kunduŋi mieŋgö bohonŋini mi aukŋe asuhum tiŋgitket.

Tiŋgitketka wehön 40 teköiga Noanöŋ waŋgegö jeŋgenaŋi mutuk memeŋi mi metalök. Metala koekoe nei kun melaiiga könakemba laŋ bölbölgöba anda kaba qahö liliŋgöba maliga gölmegö oŋi miaŋön jöpköyök. Miaŋgö andöŋe Noanöŋ kembö kun melaiiga anök. Gölme qakŋe onöŋ öröba geyök me qahö, miaŋgö könaŋi mötmamgöra mi melaiiga anök. Kembönöŋ anda kaba onöŋ toroqeba gölme körekŋanök turuba ahöyöhaŋgöra luhut memeŋaŋgö tatatŋi qahö miwikŋaiba waŋgegöreŋ liliŋgöiga Noanöŋ böröŋi böraŋda waŋge uruŋe waŋgiriga öŋgöyök. 10 Öŋgöiga wehön 7:gö dop toroqeba mamböt mala miaŋgöreŋ kembö mi kunbuk waŋgenöhök melaiiga anök. 11 Anda mare miaŋgöreŋ liliŋgöba oil ipkö sinŋi gwölögwölö kun mi meteköba numbuŋan yöhösaŋda Noagöreŋ kayök. Mewö kaiga Noanöŋ mi eka kewö möt asariyök: Onöŋ mönö öröba eriga gölmenöŋ asuhum teköza. 12 Mi möt asariba kunbuk wehön 7:gö dop mamböta kinda kembö mi kunbuk melaiiga bölbölgöba anök. Anökmö, nalö miaŋgöreŋ mi yaŋgöreŋ kunbuk qahö liliŋgöba kayök.

13 Noagö malmal yambuŋi 601 miaŋgö köiŋ mutukŋaŋgö silimŋi mutukŋi miaŋgöreŋ onöŋ gölme qakŋe jöpköba öröniba ahöyök. Mewö aiga Noanöŋ waŋgegö boŋi mei aniga kewö uba ehök: Gölme qakŋan mönö öröniba ahöyök. 14 Mi ehi kunbuk öröniba köiŋ yahötŋaŋgö silimŋi 27 miaŋgöreŋ örönim teköba ahöyök.

15 Anutunöŋ Noagöra keu kewö jiba jii mörök: 16 “Gi, anömgi aka nahöniranurupki iŋini mönö waŋge mosöta etket. 17 Eta sömbup yuai malmalŋinambuk pakpak göbuk waŋgenöŋ maljei, mi neiŋi neiŋi, mirigö sömbupŋi aka mokoleŋ yuai pakpak bapŋini gölmenöŋ köla ölölöŋgömakzei, mi mönö körek eŋguaŋgita etket. Mewö aknöŋga ölöp gölmenöŋ ahum sehiba gwölönarökpuk aka deŋda gölme dop köla malme.”

18 Mewö jii möta Noa anömŋet aka nahöniranurupŋi yeŋön mohotŋe waŋge mosöta etket. 19 Etketka arökŋaŋgö sömbupŋi pakpak, mokoleŋ yuai pakpak, nei pakpak aka yuai pakpak gölmenöŋ anda kamakzei, mieŋön mönö mewöŋanök isikŋinaŋgö dop waŋge mosöta awataŋgöba et teköget. Mewö.

Noanöŋ Anutugöra jöwöwöl ohoba saiwap jiyök.

20 Et tekögetka Noanöŋ Kembugöra jöwöwöl alta kun memba mirigö sömbupŋi dönqizizinŋini qahö mi pakpak aka nei dönqizizinŋini qahö mi pakpak yeŋgöreŋök tosatŋi eŋgömemba alta qakŋe ala miaŋön Anutugöra jöwöwöl ohoyök. 21 Ohoiga Kembunöŋ wörön umköhöwakŋi nahömŋambuk mi möri dop köliga uruŋan keu kewö jiyök: “Ambazip yeŋgö uruŋinaŋgö mötmöt areŋinan mönö moröŋineyök könahiba bölöŋi akzemö, töndup gölme mi nalö kunöŋ ambazipköra aka kunbuk kude qesuahömam. Yuai pakpak malmalŋinambuk maljei, nöŋön mi lök qahöwak teköm eŋgialmö, miaŋgö dop nalö kunöŋ kunbuk qahö jim teköba ak eŋgimam. 22 Gölmenöŋ ahöm öŋgömawaŋgö dop mönö gölmenöŋ köl kömötketka ölŋi asuhui megetka miaŋön mönö kude qahöwak teköma. Miri amöriiga saŋgenŋi mörakŋe aka könöpŋambuk aiga könöwiba mörakŋe. Kömunjaŋ kie nalö aka wehön nalö, suŋgem aka asakŋi mi nalöŋi nalöŋi lilikqilik aka awataŋ ahöba anmahot. Mi pakpak teteköŋi qahö ahöm öŋgöiga malme. Mewöŋan mönö mewö toroqeba ahöma. “Mewö”.

Copyright information for `BMU