a1Jen 1.28; 4 Jen 7.26-27, 17.10-14, Lew 19.26, Dut 12.16,23, 15.23; 6 Jen 1.26, Eks 20.13; 7 Jen 1.28

Genesis 9

Anutunöŋ Noabuk jöhöjöhö areŋ alök.

1Mewö jiba Anutunöŋ Noa aka nahönurupŋi kewö jiba kötuetköm eŋgiyök: “Iŋini mönö ahum sehiba gwölönarökpuk mala gölme dop köla malme. 2Mewö aketka gölmegö sömbupŋi pakpak, könakembagö neiŋi pakpak, yuai pakpak bapŋinan gölme köla ölölöŋgömakzei aka köwetkö söraŋi pakpak mi mönö eŋgö böröŋine al eŋgibi eŋön mi galöm köl eŋgiba malgetka yeŋön eŋgöra keŋgöt mötmöt aketka jönömŋini unduiga malme. 3Yuai pakpak isikusukŋinambuk anda kaba maljei, mi eŋgö neneya aka ahöma. Mutuk yöha yuai görökŋi (töŋgönŋi) neneŋina al eŋgiala merak yuai pakpak ki mewöyök al eŋgizal. 4Mohok-kun mi mönö kude neme. Mi sömbup sepŋambuk. Sep mi malmalgö söpsöpŋi akzawaŋgöra aka soŋgo ki al eŋgizal. 5Nanŋini sepŋini mi kunŋan kun kude mokoma. Kunŋan mi mokomawi, miaŋgö likepŋan mönö nanŋi qakŋe öŋgöma. Sömbup kunŋan me ambazip kunŋan ambazip kun qeiga malmalŋaŋgö söpsöpŋi mokomawi, miaŋgö likepŋan mönö nanŋi qakŋe öŋgöiga kömuma. 6Anutunöŋ ambazip nanŋi kaisoŋgolomŋi tandök meyöhaŋgöra aka kun daŋön ambazip kun qei kömumawi, kunŋan mönö i mewöŋaŋök qei kömuma.

7Iŋini mönö ahum sehiba gwölönarökpuk aka malme. Mewö gölme qakŋe ahum sehigetka qötöŋinan qarim öŋgöma.”

8Anutunöŋ toroqeba Noa aka nahönurupŋi yambuk malgeri, yeŋgöra keu kewö jiyök: 9“Nöŋön merak iŋini aka eŋgö gwölönarökurupŋini könaŋgep asuhumei, embuk jöhöjöhö areŋ akzal. 10Mewöŋanök yuai malmalŋinambuk pakpak, mi mirigö me arökŋaŋgö nei sömbupŋi pakpak göbuk mala waŋgenöhök etkeri, mönö gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak yembuk jöhöjöhö areŋ kewö akzal: 11Nöŋön jöhöjöhö areŋni mi embuk kewö al köhöizal: Nöŋön o göulunöŋ öröyuai isikusukŋinambuk pakpak mi kunbuk kude eŋgubi qahöwakŋe. O göulu mi gölme ayuhumapköra kunbuk qahö albi kama.” 12Anutunöŋ toroqeba keu kewö jiyök: “Nöŋön mönö jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka iŋini aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak embuk maljei, neŋgö sutnine albiga teteköŋi qahö köhöiba ahöm öŋgöma. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi kewö:

13Nöŋön nani mariloŋloŋni mi kousunöŋ albiga ahöma. Nöŋön nani aka gölmenöŋ maljei, neŋgö sutnine jöhöjöhö areŋ akzali, mariloŋloŋ miaŋön mönö miaŋgö aiwesökŋi aka ahöma. 14Nöŋön nalö kunöŋ kousuŋi kousuŋi gölme qakŋe öröm eŋgibi eta tokogetka mariloŋloŋan kousunöŋ asuhumawi, 15nalö miaŋgöreŋ nöŋön jöhöjöhö areŋni mi mötmörimam. Mi nani aka iŋini aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak tandökŋini könaŋi könaŋi neŋgö sutŋine ahali, mönö mia mötmörimam. Miaŋgöra o mieŋön kunbuk mewö kude qariba yuai isikusukŋinambuk pakpak ayuhumegöra göulu ketaŋi qahö akŋa.

16Nalö kunöŋ mariloŋloŋan kousunöŋ asuhumawi, nöŋön mi eka miaŋgöreŋök jöhöjöhö areŋni mi mötmörimam. Mi teteköŋi qahö nani aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak tandökŋini könaŋi könaŋi gölme qakŋe maljei, neŋgö sutnine al köhöibi ahöza.” 17Anutunöŋ Noagöra mewö jiba toroqeba kewö jiyök: “Nöŋön jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak neŋgö sutnine al köhöizal. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi mewö.” a 

Noagö nahönurupŋi

18Noagö nahönurupŋi waŋgenöhök etkeri, yeŋgö qetŋini mi Sem, Ham aka Jafet.
Jafet sehiza
Ham mi Keinangö iwiŋa.
19Yeŋön Noagö nahönurupŋi karöbut aket. Ambazip pakpak deŋqeŋda gölme dop köla maljini, nini yeŋgöreŋök asuhuin.

20Noanöŋ kölkömöt azia aka wain kösö nup mutukŋi kömörök. 21Mi kömörökmö, nalö kunöŋ wain o tosatŋi memba neiga uruŋi eŋololoŋ aiga nanŋi opo seri koum uruŋe opoŋi qeköba sile aukŋe ahöyök. 22Keinangö iwiŋi Ham yaŋön iwiŋan sile aukŋe ahöyöhi, mi eka yaigep geba darumunyahötŋi jii mörohotka iwiŋi mewö gamu qem waŋgiyök. 23Sem aka Jafet yetkön mi mörohotmö, maluku kun memba awötŋire ala andöandö öŋgöba iwiŋiran sile aukŋe ahöyöhi, mi esuhuyohot. Jeŋiri kungen uyohoraŋgöra aka iwiŋiran aukŋe ahöyöhi, mi qahö ehot. 24Noanöŋ eŋololoŋ aiga imbiŋi törörök möta wahöta nahönŋi moröŋan silik ak waŋgiyöhi, mi mörök. 25Mi möta uruŋi öngöiga Hamgöra kewö jiyök:

“Keinan mi jim suehöm waŋgizal. Yaŋön mönö darumunyahötŋi yetkö welenqeqeurupŋiri yeŋgö welenqeqeŋini omaŋi aka malma.”
26Toroqeba kewö jiyök:

“Anutu, Semgö Kembuŋi, ia mönö möpöseizal.
Keinanöŋ mönö Semgö welenqeqeŋi omaŋi aka malma.
27Anutunöŋ mönö Jafetkö gölmeŋi mem qariiga Semgö opo seri koumŋine malme.
Keinan yeŋön mönö Sem yeŋgö welenqeqeurupŋini omaŋi aka malme.”
28Göulu ketaŋan teköiga Noanöŋ toroqeba (yara) yambu 350:gö dop mal öŋgöyök. 29Malmalŋaŋgö yambuŋi mi mindiriba 950 miaŋgö dop mala kota kömuyök. Mewö.

Copyright information for `BMU