a1Jen 1.28; 4 Jen 7.26-27, 17.10-14, Lew 19.26, Dut 12.16,23, 15.23; 6 Jen 1.26, Eks 20.13; 7 Jen 1.28

Genesis 9

Anutunöŋ Noabuk jöhöjöhö areŋ alök.

Mewö jiba Anutunöŋ Noa aka nahönurupŋi kewö jiba kötuetköm eŋgiyök: “Iŋini mönö ahum sehiba gwölönarökpuk mala gölme dop köla malme. Mewö aketka gölmegö sömbupŋi pakpak, könakembagö neiŋi pakpak, yuai pakpak bapŋinan gölme köla ölölöŋgömakzei aka köwetkö söraŋi pakpak mi mönö eŋgö böröŋine al eŋgibi eŋön mi galöm köl eŋgiba malgetka yeŋön eŋgöra keŋgöt mötmöt aketka jönömŋini unduiga malme. Yuai pakpak isikusukŋinambuk anda kaba maljei, mi eŋgö neneya aka ahöma. Mutuk yöha yuai görökŋi (töŋgönŋi) neneŋina al eŋgiala merak yuai pakpak ki mewöyök al eŋgizal. Mohok-kun mi mönö kude neme. Mi sömbup sepŋambuk. Sep mi malmalgö söpsöpŋi akzawaŋgöra aka soŋgo ki al eŋgizal. Nanŋini sepŋini mi kunŋan kun kude mokoma. Kunŋan mi mokomawi, miaŋgö likepŋan mönö nanŋi qakŋe öŋgöma. Sömbup kunŋan me ambazip kunŋan ambazip kun qeiga malmalŋaŋgö söpsöpŋi mokomawi, miaŋgö likepŋan mönö nanŋi qakŋe öŋgöiga kömuma. Anutunöŋ ambazip nanŋi kaisoŋgolomŋi tandök meyöhaŋgöra aka kun daŋön ambazip kun qei kömumawi, kunŋan mönö i mewöŋaŋök qei kömuma.

Iŋini mönö ahum sehiba gwölönarökpuk aka malme. Mewö gölme qakŋe ahum sehigetka qötöŋinan qarim öŋgöma.”

Anutunöŋ toroqeba Noa aka nahönurupŋi yambuk malgeri, yeŋgöra keu kewö jiyök: “Nöŋön merak iŋini aka eŋgö gwölönarökurupŋini könaŋgep asuhumei, embuk jöhöjöhö areŋ akzal. 10 Mewöŋanök yuai malmalŋinambuk pakpak, mi mirigö me arökŋaŋgö nei sömbupŋi pakpak göbuk mala waŋgenöhök etkeri, mönö gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak yembuk jöhöjöhö areŋ kewö akzal: 11 Nöŋön jöhöjöhö areŋni mi embuk kewö al köhöizal: Nöŋön o göulunöŋ öröyuai isikusukŋinambuk pakpak mi kunbuk kude eŋgubi qahöwakŋe. O göulu mi gölme ayuhumapköra kunbuk qahö albi kama.” 12 Anutunöŋ toroqeba keu kewö jiyök: “Nöŋön mönö jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka iŋini aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak embuk maljei, neŋgö sutnine albiga teteköŋi qahö köhöiba ahöm öŋgöma. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi kewö:

13 Nöŋön nani mariloŋloŋni mi kousunöŋ albiga ahöma. Nöŋön nani aka gölmenöŋ maljei, neŋgö sutnine jöhöjöhö areŋ akzali, mariloŋloŋ miaŋön mönö miaŋgö aiwesökŋi aka ahöma. 14 Nöŋön nalö kunöŋ kousuŋi kousuŋi gölme qakŋe öröm eŋgibi eta tokogetka mariloŋloŋan kousunöŋ asuhumawi, 15 nalö miaŋgöreŋ nöŋön jöhöjöhö areŋni mi mötmörimam. Mi nani aka iŋini aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak tandökŋini könaŋi könaŋi neŋgö sutŋine ahali, mönö mia mötmörimam. Miaŋgöra o mieŋön kunbuk mewö kude qariba yuai isikusukŋinambuk pakpak ayuhumegöra göulu ketaŋi qahö akŋa.

16 Nalö kunöŋ mariloŋloŋan kousunöŋ asuhumawi, nöŋön mi eka miaŋgöreŋök jöhöjöhö areŋni mi mötmörimam. Mi teteköŋi qahö nani aka öröyuai malmalŋinambuk pakpak tandökŋini könaŋi könaŋi gölme qakŋe maljei, neŋgö sutnine al köhöibi ahöza.” 17 Anutunöŋ Noagöra mewö jiba toroqeba kewö jiyök: “Nöŋön jöhöjöhö areŋ ki mi nani aka gölmegö öröyuai malmalŋinambuk pakpak neŋgö sutnine al köhöizal. Jöhöjöhö areŋ miaŋgö aiwesökŋi mi mewö.” a 

Noagö nahönurupŋi

18 Noagö nahönurupŋi waŋgenöhök etkeri, yeŋgö qetŋini mi Sem, Ham aka Jafet.
Jafet sehiza
Ham mi Keinangö iwiŋa.
19 Yeŋön Noagö nahönurupŋi karöbut aket. Ambazip pakpak deŋqeŋda gölme dop köla maljini, nini yeŋgöreŋök asuhuin.

20 Noanöŋ kölkömöt azia aka wain kösö nup mutukŋi kömörök. 21 Mi kömörökmö, nalö kunöŋ wain o tosatŋi memba neiga uruŋi eŋololoŋ aiga nanŋi opo seri koum uruŋe opoŋi qeköba sile aukŋe ahöyök. 22 Keinangö iwiŋi Ham yaŋön iwiŋan sile aukŋe ahöyöhi, mi eka yaigep geba darumunyahötŋi jii mörohotka iwiŋi mewö gamu qem waŋgiyök. 23 Sem aka Jafet yetkön mi mörohotmö, maluku kun memba awötŋire ala andöandö öŋgöba iwiŋiran sile aukŋe ahöyöhi, mi esuhuyohot. Jeŋiri kungen uyohoraŋgöra aka iwiŋiran aukŋe ahöyöhi, mi qahö ehot. 24 Noanöŋ eŋololoŋ aiga imbiŋi törörök möta wahöta nahönŋi moröŋan silik ak waŋgiyöhi, mi mörök. 25 Mi möta uruŋi öngöiga Hamgöra kewö jiyök:

“Keinan mi jim suehöm waŋgizal. Yaŋön mönö darumunyahötŋi yetkö welenqeqeurupŋiri yeŋgö welenqeqeŋini omaŋi aka malma.”
26 Toroqeba kewö jiyök:

“Anutu, Semgö Kembuŋi, ia mönö möpöseizal.
Keinanöŋ mönö Semgö welenqeqeŋi omaŋi aka malma.
27 Anutunöŋ mönö Jafetkö gölmeŋi mem qariiga Semgö opo seri koumŋine malme.
Keinan yeŋön mönö Sem yeŋgö welenqeqeurupŋini omaŋi aka malme.”
28 Göulu ketaŋan teköiga Noanöŋ toroqeba (yara) yambu 350:gö dop mal öŋgöyök. 29 Malmalŋaŋgö yambuŋi mi mindiriba 950 miaŋgö dop mala kota kömuyök. Mewö.

Copyright information for `BMU