a23Mat 16.19, 18.18

John 20

Jisösgö löm qaksiriŋan gwamönŋi ahök.

Mat 28.1-8, Mak 16.1-8, Luk 24.1-12

Sabat kendon tatket teköiga Magdalagö Maria yaŋön Sonda söŋanök waŋgaraŋ suruiga qaksirinöŋ anök. Anda je ui ani köt ketaŋi ehiga miaŋön lök köteŋ urorohoŋi miaŋgö numbuŋeyök qetalget kaba ahöyök. Mewö eka miaŋgöreŋök mosöta ösumok anda Saimon Pitö aka Jisösgö wölböt gwarekŋi yetköreŋ kaba kewö jii mörohot, “Mönö Kembugö qamötŋi qaksirinöhök memba anda denike alget ahözawi, mi qahö mötzin.”

Mewö jii möta mosöta qaksirinöŋ anohot. Mohotŋe ösumok anohotmö, gwarek alaŋan ösumŋan anda Pitö oŋgita mutuk qaksirinöŋ aŋgorök. Aŋgota köt köteŋ urorohoŋi miaŋgö uruŋe qahö öŋgöba numbuŋe öne kököriba ui aniga opoŋi köpeköpeiŋanök ahöiga ehök. Mi ehiga Saimon Pitönöŋ mewöyök andöŋe kaŋgota köt köteŋ uruŋe öŋgöba opoŋi köpeköpeiŋanök ahöi ehök. Mi ehök aka nöröpŋi opo jahönŋi kunöŋ köpeiba esuhugeri, mi tosatŋan kusuba silegö opoŋi miambuk qahö mindiriba kungen algetka nanŋök tariga ehök.

Mewö ehiga gwarek alaŋan mutuk qaksirinöŋ kaŋgoröhi, yaŋön mewöyök köt köteŋ uruŋe öŋgöba yuai mi eka möt nariyök. Jisös guliba kömupnöhök wahötmawi, yetkön Buŋa Kimbigö keu mewöŋi mi qeljiŋe qahö möt asariba tönpin mala korohot. Mewö.

Jisösnöŋ Magdalagö ambi Mariagöreŋ asuhuyök.

Mat 28.9-10, Mak 16.9-11

10 Mala kota miaŋgöreŋök möt nariba liliŋgöba miriŋire anohot. 11 Yetkön anohotmö, Marianöŋ nanŋök qaksirigö köt köteŋ numbuŋe kinda sahörök. Mewö sahöta köteŋ urorohoŋi miaŋgö uruŋe kököriba ui anök. 12 Ui aniga Suep garata yahöt malukuŋiri tuat lalamŋi etkehök. Jisösgö qamötŋan ahöyöhi, yetkön mönö miaŋgöreŋ tarohot. Kunöŋ nöröpŋi ahöyöhaŋgöreŋ tariga kunöŋ könaŋe tarök.

13 Mewö tata kewö jiyohot mörök, “Ambi, gi mönö wuanöŋgöra sahötzan?” Mi möta jiyök, “Kembunaŋgö qamötŋi memba anda denike alget ahözawi, mi qahö mötzal.”

14 Mewö jiba liliŋgöba Jisösnöŋ kösutŋe kiniga ehökmö, kaisoŋgolomŋi mi qahö ek kutuba tönpin kinök. 15 Tönpin kiniga Jisösnöŋ kewö qesim waŋgiyök, “Ambi, gi mönö wuanöŋgöra sahötzan? Dagöra jaruzan?” Mewö qesim waŋgiiga arö galömŋan kinja me denöwö, mewö mötmöriba kewö jiyök, “O ketaŋamni, gi qamötŋi memba aŋguba kungen anda alnöŋ ewö, mönö denike ahöza, mi jinöŋga möta anda memam.”

16 Mewö jiiga Jisösnöŋ qetŋi qeta “Maria!” jiyök. Mi qeta jiiga yaŋgöreŋ liliŋgöba Hibru keunöŋ qeta “Raboni!” jiyök. Mi nanine keunöŋ “Ketaŋamni.”

17 Mewö jiiga kewö jii mörök, “Ni Iwinaŋgöreŋ qahö öŋgöba ki kinjal. Miaŋgöra ni kude nömisirimanmö, nöŋgö munurupni yeŋgöreŋ anda buzup kewö jinöŋ mötme: Nöŋön mönö Iwi Anutuni aka eŋgö Iwi Anutuŋini yaŋgöreŋ liliŋgöba öŋgömam.”

18 Mewö jii möta Magdalagö ambi Maria yaŋön liliŋgöba anda gwarekurupŋi kewö jii mötket, “Nöŋön Kembu ekiga keu mewö mewö jii mötzal.” Mewö.

Jisösnöŋ gwarekurupŋi asuhum eŋgiyök.

Mat 28.16-20, Mak 16.14-18, Luk 24.36-49

19 Sonda miaŋgöreŋök miri söŋauiga gwarek yeŋön ömbibiŋe tokoba Juda yeŋgöra keŋgötŋini möta miri naŋguŋi köla ki namŋi misiget geiga tatket. Mewö tatketka Jisösnöŋ asuhuba sutŋine kinda kewö jiyök, “Alaurupni, luainöŋ embuk ahöma!” 20 Mewö jiba böröyahötŋi aka marömŋi kondeliga Kembu eketka sösöŋgainöŋ uruŋini kokolak qeyök. 21 Kokolak qeiga toroqeba kewö jiyök, “Alaurupni, luainöŋ embuk ahöma! Iwinöŋ ni melaim niŋgiiga nöŋön iŋini mewöŋanök melaim eŋgizal.”

22 Mewö jiba nöröpŋine memba ösum eŋgiba uwulamgöba jiyök, “Mönö Uŋa Töröŋi meget. 23 Iŋini ambazip siŋgisöndokŋini mosöta saŋgoŋje ewö, mi mönö Anutugö jeŋe solanim teköza. Ambazip siŋgisöndokŋini qahö mosöta saŋgoŋje ewö, mi mönö Anutugö jeŋe qahö solaniza.” Mewö. a 

Jisösnöŋ Tomas asuhum waŋgiyök.

24 Jisösnöŋ gwarekurupŋi mewö asuhum eŋgiyökmö, gwarek 12 yeŋgöreŋök kun qetŋi Tomas, qetŋi alaŋi Siwisiwi qetkeri, yaŋön nalö miaŋgöreŋ sutŋine qahö malök. 25 Tomasnöŋ kaiga gwarek tosatŋan “Mönö Kembu ekzin,” jiget möta kewö jiyök, “Jenan biriŋ löpötŋi böröŋe eka kesötnan marömŋe misirimam ewö, mönö ölöp möt narimam. Ni nanak mi qahö eka misiriba oseimam ewö, mönö keuyök jiget möta ölŋa mi qahö möt narimam.”

26 Mewö jiiga sonda mohot teköiga gwarek yeŋön Sonda miaŋgöreŋ kunbuk mire qezaköba naŋgu köla ki memba Tomasbuk mohotŋe tatket. Mohotŋe tatketka Jisösnöŋ kunbuk asuhuba sutŋine kinda kewö jiyök, “Alaurupni, luainöŋ embuk ahöma!” 27 Mewö jiba Tomasgöra jiyök, “Gi mönö börögi böraŋda böröyahötni eka kesötkan marömne misiriman. Mewö aka yaŋgiseŋ mosöta uruyahötki yaköriba ni möt narim niŋgiman.”

28 Mewö jiiga kewö meleŋnök, “O, gi nöŋgö Kembu Anutuna!”

29 Mewö meleŋniga kewö jii mörök, “Gi nekzanaŋgöra ni ölöp möt narim niŋgizanmö, ambazip qahö neka töndup ni möt narim niŋgimakzei, yeŋön mönö simbawoŋ akze.” Mewö.

Jonöŋ Ölöwak Buŋa ki kewögöra ohoyök:

30 Jisösnöŋ nup ösum-mumu qakŋe memba maliga aŋgöletot sehisehiŋi tosatŋi mi gwarek yeŋgö jeŋini qakŋe asuhugetmö, mi buk kiaŋgöreŋ qahö ohoyal. 31 Keu tosatŋi ohoyali, mi kewögöra ohoyal: Jisösnöŋ Anutugö Nahönŋi aka Amötqeqe Toŋi Kraist akzawi, iŋini keu mi möt nariba mewö miaŋön Jisösgö qetbuŋaŋaŋgöra aka malmal köhöikŋi buŋa qem aŋgume. Mewö aka malmegöra nöŋön Ölöwak Buŋa papia ki ohobiga eŋgöreŋ kaza. Mewö.

Copyright information for `BMU