a4Dut 8.3;
b8Dut 6.13;
c10Sum 91.11;
d11Sum 91.12;
e12Dut 6.16
f18-19Ais 61.1-2;
h251 Kiŋ 17.1;
i261 Kiŋ 17.8-16;
j272 Kiŋ 5.1-14
k32Mat 7.28-29

Luke 4

Satanöŋ Jisös esapköba malök.

Mat 4.1-11, Mak 1.12-13

Jonöŋ Jisös o melun mem waŋgiiga Uŋa Töröŋan uruŋi kokolak qei Jordan onöhök liliŋgöiga waŋgita gölme qararaŋkölkölŋe anök. Anda miaŋgöreŋ mali Bölöŋi Toŋan esapköm waŋgii wehön 40 teköyök. Nalö 40 miaŋgöreŋ nene kun qahö nemba mali teköiga neneŋaŋgö kömuyök.

Yakaŋaŋgö kömuiga Bölöŋi Toŋan jii mörök, “Gi Anutugö nahönŋa akzan ewö, mi mönö kondela köt ki jim kutunöŋga letota beret aketka neman.”

Jii möta meleŋnök, “Qahö, Buŋa Kimbinöŋ keu kewö ohoget ahöza, ‘Nenenöhök ambazip malmal qahö neŋgimakza.’”

Meleŋniga waŋgita kunduŋi köröpŋi kunöŋ öŋgöba gölmegö kantriŋi kantriŋi pakpak mi zilaŋ kondel waŋgiyök. Kondel waŋgiba jii mörök, “Nöŋön kantri pakpak mi galöm köl eŋgimamgö kukösumŋi aka inap yuaiŋaŋgö aködamunŋi mi nöŋgö böröne alalŋa ahöza. Miaŋgöra mi nani sihimnaŋgö dop niŋia waŋgimam jiba ölöp waŋgimam. Miaŋgöra yuai pakpak ki mönö göhö böröge almam. Miaŋgöra gi waikni memba möpöseim niŋgiman ewö, mi pakpak mönö göhö buŋaya ak teköma.”

Mewö jii möta kewö meleŋnök, “Qahö, Buŋa Kimbinöŋ keu kewö ohoget ahöza, ‘Gi mönö Kembugi Anutu waikŋi memba möpöseiba ia mohot welen qem waŋgiba malman.’”

Meleŋniga Jisös waŋgita Jerusalem sitinöŋ anda jöwöwöl jikegö boŋe euyaŋgöreŋ öŋgöba kewö jii mörök, “Gi Anutugö nahönŋa akzan ewö, mönö kiaŋgöreŋök luhuba emu geman. 10 Buŋa Kimbinöŋ keu kun kewö ohoget ahöza, ‘Anutunöŋ garataurupŋi jim kutum eŋgiiga ölöpŋanök galöm köla sel jöhöm gihime,’ 11 aka keu kun kewö, ‘Yeŋön böröŋine ala nönögölim gihigetka geba kötnöŋ könage qahö guhum qizit akŋa.’” Miaŋgöra geba kude ayuhuman.

12 Mewö jiyökmö, Jisösnöŋ kewö meleŋ waŋgiyök, “Qahö! Anutunöŋ jiza, ‘Gi mönö Kembugi Anutu kude esapköm waŋgiman.’”

13 Bölöŋi Toŋan esapesap pakpak mi Jisös ak waŋgii teköiga mosöta anök. Mewö. a, b, c, d, e 

Jisösnöŋ könahiba amötqeqe nup meyök

Mat 4.12-17, Mak 1.14-15

14 Jisösnöŋ gölme qararaŋkölkölŋi mosöri Uŋa Töröŋaŋgö ösumŋan yambuk kiniga Galili prowinsnöŋ liliŋgöyök. Liliŋgöiga keu buzupŋan sehiba miri gölme liliköba tat angeri, mi pakpak dop köla anök. 15 Dop köli miriŋi miriŋi liliköba köuluk miriŋine öŋgöba Buŋa keu kusum eŋgiyök. Kusum eŋgiiga mötkeri, körek yeŋön mönö söŋgaiba möpöseim waŋgiget. Mewö.

Nazaret yeŋön Jisös andö qeget.

Mat 13.53-58, Mak 6.1-6

16 Jisösnöŋ liliŋgöba malqarip taonŋi Nazaret miaŋgöreŋ anök. Sonda kendonöŋ kaiga ahakzawaŋgö dop köuluk mire öŋgöba Buŋa Kimbi oyoŋ eŋgimamgö wahörök. 17 Wahöri kezapqetok azi Aisaiagö Buzup Kimbi waŋgigetka kötula keu kembaŋi kewö ohoget ahözawi, mi miwikŋaiyök:

18 “Kembugö Uŋa Töröŋan nöŋgö urune geba nup memegö kelök supapŋi

köl niŋgiba ambazip etqeqeŋi yeŋgöra Ölöwak Buŋa jim asarimakzal. Yaŋön melaim niŋgiiga keu kewö jim sehimakzal:
Bölöŋan gwaröhöm eŋgii maljei, Anutunöŋ mönö i pösata meköm eŋgiiga malme.

Anutunöŋ jegömöl ambazip jeŋini mem tohoiga kunbuk uba ekŋe.
Taikpaik memba eta alget maljei, Anutunöŋ mönö i meköm eŋgiiga siyoŋsayoŋi qahö malme.
19 Kembunöŋ amötqeqegö yambu ölöpŋi ali kam kuŋgumawi, nöŋön miaŋgö kolekŋa kaba mi jim asarimakzal.”
20 Keu mewö oyoŋda köpep supap mi köpeiba galömŋi waŋgiba eta tarök. Tariga köuluk mire tatkeri, yeŋön körek je qisilmisilŋi qahö dörötköba ehiget. 21 Ehigetka könahiba kewö jii mötket, “Buzup Kimbigö keu ki oyoŋbi kezapŋine gei mötzei, miaŋgö ölŋan mönö merak asuhuza.”

22 Mewö jii mötketka kalem möriam keuŋi keuŋi numbuŋeyök eriga körekŋan mi möta welipköba jim soroköm waŋgiba keu miaŋgö jiji-kilik-kilikŋi mi kewö jiget, “Azi ki Josefgö nahönŋa me?”

23 Jigetka kewö jii mötket, “Iŋini nalöŋi nalöŋi keu kötŋi ki jimakze, ‘Mem ölöwak azi gi mönö nangi mem ölöwak aŋguman.’ Iŋini keu kötŋi mi dölki nöŋgöra jibingö mötze, mi mötzal. Mi jiba kewö jibeak, ‘Gi Kaperneam taonöŋ anda aŋgöletot öŋgöŋgöŋi menöŋga buzupŋi mörini, miaŋgö dop mönö nangi miri kiaŋgöreŋ mewöyök meman.’” 24 Mewö jiba jiyök, “Nöŋön keu ölŋi kun kewö jibi mötme: Kezapqetok ambazip kunöŋ mönö nanŋi malqarip taonöŋ qahö dop kölja.

25 “Nöŋön keu ölbölŋi kun kewö jibi mötme: Elaijagö (Elia) nalöŋe Anutunöŋ Suep naŋguŋi köli yambu (yara) karöbut aka köiŋ 6 miaŋgö uruŋe kie qahö yöhöiga bödi ketaŋi ahuiga gölme pakpak dop kölök. Nalö miaŋgöreŋ ambi malö gwötpuk Israel uruŋe malget. 26 Gwötpuk malgetmö, Anutunöŋ Elaija yeŋgöreŋök kungöreŋ anmapkö qahö melaiyökmö, kian gölme Saidongö miri qetŋi Sarefat miaŋgöreŋ ambi malö mohot-töp yaŋgöreŋ melaiiga anök. 27 Kezapqetok azi Elisagö nalöŋe uzikukunöŋ Israel azi gwötpuk turum eŋgiiga malgetmö, yeŋgöreŋök kunŋan kun qahö solaniyök. Qahöpmö, kian gölme Siriagö azi qetŋi Naman yaŋön mohot-kun mönö Elisagö keuŋi möt nariba solaniba ölöwahök.”

28 Jisösnöŋ mewö jiiga köuluk mire tatkeri, yeŋön körek keu mi möta irimŋini seholiiga urupik aket. 29 Urupik aka wahöta Jisös közöla taon yaigepŋe wuataŋgöba taon mi kunduŋaŋgö sem kösutŋe meget kinöhi, miaŋgöreŋ aköget gemapköra anget. 30 Angetmö, sutŋine qendeŋda eŋgömosöta anök. Mewö. f, g, h, i, j 

Kaperneam taonöŋ öme kun közölök.

Mak 1.21-28

31 Jisösnöŋ Galili prowins uruŋe Kaperneam sitinöŋ eta aŋgota Sabat kendonöŋ ambazip kambu kusum eŋgiyök. 32 Kusum eŋgiiga keuŋan kukösumŋambuk aiga jiyök. Miaŋgöra könagesö yeŋön mi eka auruba welipköget.

33 Köuluk miri miaŋgöreŋ azi kun ömeŋambuk tarök. Tariga ömeŋan teriŋgöba silata qetŋi kewö qerök, 34 “Aek! Jisös, Nazaret azia! Gi wania ak neŋgimamgö akzane? Mönö ayuhum neŋgimamgöra kazan me? Ni könaŋamgi möt kutuzal. Gi Anutugöreŋ azi Tök-kutukutuŋi akzan.”

35 Mewö qeriga Jisösnöŋ tembula kewö jim waŋgiyök, “Gi mönö keugi bököiga azi ki mosöta kesalnöŋ.” Mewö jim waŋgiiga ömenöŋ azi mi memba gili tala sutŋine gölmenöŋ geiga miziqizikŋi qahöpmahöp aka kota mosöta anök.

36 Aniga körekŋan nemböŋini teköiga welipköba sutŋine eraum möta kewö jiget, “Yei! Keu ki mönö wani keuya? Yaŋön kuk aka ösum-mumu qakŋe ömewöröme jim kutum eŋgiiga tem köla kota anje.” 37 Mewö asuhuiga Jisösgö qetbuŋaŋan sehiba miri pakpak kösutŋe tat angeri, miaŋgöreŋ anda gölme mi dop kölök. Mewö. k 

Jisösnöŋ kawöl ambazip gwötpuk meiga ölöwaket.

Mat 8.14-17, Mak 1.29-34

38 Jisösnöŋ wahöta Kaperneam köuluk miri mi mosöta Saimon Pitögö mire öŋgöyök. Öŋgöiga Saimongö suhunŋan sile könöp öŋgöŋgöŋi yöhöi ahöyök. Ahöiga yaŋgöra aka Jisös köuluköm waŋgiget. 39 Köuluköm waŋgigetka anda sipköba geba sile könöp jim kutum waŋgiiga mosöriga miaŋgöreŋök wahöta nene ohoba gumohom eŋgiyök.

40 Wehön jeŋi teköba geiga miaŋgöreŋ ambazip denike yeŋön alaurupŋini kawöl könaŋi könaŋi miaŋön eŋgöhöi ahögeri, mi körek eŋguaŋgita Jisösgöreŋ kaget. Kagetka böröŋi körek yeŋgö qakŋine inanŋik inanŋik aliga ölöwak teköget. 41 Ömewöröme yeŋön mewöyök ambazip gwötpuk yeŋgö uruŋineyök kota silata kewö qetket, “Gi Anutugö nahönŋi akzan.”

Jisösnöŋ Amötqeqe Toŋi Kraist akzawi, yeŋön mi mötkeraŋgöra Jisösnöŋ jim eŋgiba numbuŋini muhungöba eŋguataŋgöyök. Mewö.

Amötqeqe nupŋi Galili dop kölök.

Mak 1.35-39

42 Jisösnöŋ gaun ahöiga miri waŋgaraŋ suruiga wahöta nanŋik tiriŋ (tiŋ) kutuba geba göraŋe kunöŋ anök. Anökmö, ambazip yeŋön göraim waŋgiba anda miwikŋaiba kude eŋgömosöta anmapköra esapköba aŋgön köl waŋgiget. 43 Aŋgön köl waŋgigetmö, kewö jii mötket, “Nöŋön Anutu bemtohonŋaŋgö Ölöwak Buŋaŋi mi taon tosatŋi yeŋgöra mewöyök jim asarim eŋgibi dop kölma. Anutunöŋ mönö miaŋgöra melaim niŋgiyök.”

44 Mewö jiba anda Galili prowins liliköba köuluk miriŋine Buŋa keunöŋ uru kuŋgum eŋgiba malök. Mewö.

Copyright information for `BMU