a7Mat 26.32, Mak 14.28
b15Apo 1.8
c19Apo 1.9-11

Mark 16

Jisösnöŋ kömupnöhök wahörök.

Mat 28.1-8, Luk 24.1-12, Jon 20.1-10

1Sabat kendon tatket teköiga miaŋgöreŋ Magdalagö Maria, Maria Jeimsgö namŋi aka Salome yeŋön “Jisösgö qamötŋi anda miribin.” jiba jiniŋ jimoroŋ umköhöwakŋambuk söŋgöröŋi meget. 2Memba ahöba Sonda söŋanök wahöta miri giaŋii wehön jiliŋbölaŋ kori qaksirinöŋ anget. 3Anda eraum möta jiget, “Qaksirigö numbuŋe köt ketaŋi tatzawi, mi mönö daŋön qetalma?” 4Mewö jiba ugetka ani kewö eket: Köt keta bölökŋi mi lök qetalget anda ahöyök. 5Qaksirigö köt köteŋ numbuŋi mewö aŋaŋiba kiniga uruŋe öŋgöget. Öŋgögetka ölŋine göröken azi gwabö kun malukuŋi köröpŋi tuatŋi tariga eket. Mewö eka gwötpuk awöwöliget.

6Awöwöligetmö, kewö jii mötket, “Mönö keŋgötŋini kude mötme. Iŋini Nazaret azi Jisösgöra jaruze. I maripomnöŋ qegetmö, mönö guliba wahörök. Miaŋgöra ki kude ahöza. Eket! Dumŋi ki, miaŋgöreŋ suluget ahöyök. 7Miaŋgöra mönö anda Pitö aka gwarekurupŋi pakpak buzup kewö jiget mötme, ‘Yaŋön mönö qeljiŋe mutuk Galili prowinsnöŋ anma. Iŋini mewöyök miaŋgöreŋ anda keuŋi jiyöhaŋgö dop i ekŋe.’”

8Mewö jiiga auruba jönömŋini unduiga köt köteŋök eta ösumŋinan anget. Sömbuŋini mötkeraŋgöra keu kun kude jigetmö, keuŋini bököyök. Mewö. a 

Jisösnöŋ Magdalagö Mariagöreŋ asuhuyök.

Mat 28.9-10, Jon 20.11-18

9Jisösnöŋ Magdalagö Maria yaŋgö uruŋeyök öme 7 eŋguataŋgöiga malök. Jisösnöŋ kömupnöhök wahöta Sonda söŋan amandiŋnöŋ mutuk Maria mi asuhum waŋgiyök. 10Asuhum waŋgiiga alaurupŋan Jisösbuk mala kota nalö miaŋgöreŋ jiŋgeŋ köla sahötkeri, Marianöŋ mönö yeŋgöreŋ anda buzupŋi jii mötket. 11Mötketmö, Jisösnöŋ guliba mali Marianöŋ ehöhi, mi qahö möt nariget. Mewö.

Jisösnöŋ alayahötŋi yetköreŋ asuhuyök.

Luk 24.13-35

12Miaŋgö andöŋe alayahötŋan Jerusalem siti mosöta miri kunöŋ anbitköra könanöŋ anohotka Jisösnöŋ kaisoŋgolomŋan meleŋniga asuhum etkiyök. 13Yetkön mewöyök anda buzupŋi mi alaurupŋi jiyohot mötketmö, yeŋön mi mewöyök qahö möt nariget. Mewö.

Jisösnöŋ gwarekurupŋi asuhum eŋgiyök.

Mat 28.16-20. Luk 24.36-49, Jon 20.19-23, Apo 1.6-8

14Könaŋgep gwarekurupŋi 11 mieŋön tokoba nene nemba tatketka yeŋgöra mewöyök asuhuyök. Asuhuba uruköhöikŋinaŋgöra tembula kömupnöhök wahöriga ekeraŋön buzupŋi jiget möta mi qahö möt narigeri, miaŋgöra i jim eŋgiyök. 15Jisösnöŋ kewö jii mötket, “Iŋini mönö kantri dop anda gölmeŋi gölmeŋi liliköba ambazip mal anjeaŋgö dop Ölöwak Buŋani jim asarigetka mötme. 16Kunŋan Anutu möt nariiga o melun mem waŋgigetka uruŋi meleŋmawi, yaŋön mönö letota Suepkö buŋaya akŋa. Kunŋan qahö möt nariba yaŋgiseŋ malmawi, Anutunöŋ mönö yaŋgö keuŋi jim teköiga könöp siagö buŋaya akŋa. 17Möt narim niŋgiba malmei, mi aiwesök mem eŋgibiga könaŋamŋini kewö asuhuma: Yeŋön nöŋgö qetne ömewöröme eŋguataŋgöme. Kantri tosatŋi yeŋgö keuŋini jime. 18Mokoleŋ böröŋinan memba wahötme. Möröm warabe o yuai negetka miaŋön mönö qahö mem bölim eŋgima. Böröŋini kawöl ambazip qakŋine algetka ölöwakŋe.” Mewö. b 

Jisösnöŋ Suep mire öŋgöyök.

Luk 24.50-53, Apo 1.9-11

19Kembu Jisösnöŋ keuŋi mewö jii mötketka Anutunöŋ waŋgiriga Suepnöŋ öŋgöba Anutugö böröŋi ölŋe tata malja. 20Eu maljapmö, gwarekurupŋan mosöta miri gölme dop anda Buŋa keuŋi jim sehiba malget. Mewö malgetka Kembunöŋ yembuk nup memba inahöm eŋgiiga aŋgöletot asuhugetka keuŋinan köhöiyök. Mewö. c 

Copyright information for `BMU