b12Ais 6.9-10
c21Mat 5.15, Luk 11.33;
d22Mat 10.26, Luk 12.2
e24Mat 7.2, Luk 6.38;
f25Mat 13.12, 25.29, Luk 19.26
g29Joel 3.13

Mark 4

Qesiŋ gilgil azigö dopkeu

Mat 13.1-9, Luk 8.4-8

Jisösnöŋ kunbuk o aŋgö jitŋe geba könahiba kusum eŋgiyök. Kusum eŋgiiga ambazip kambulelembenöŋ yaŋgöreŋ anda tokogetka waŋgenöŋ öŋgöba o aŋgö qakŋe anda tarök. Tariga ambazip pakpak yeŋön aŋgö göraŋe saknöŋ tokoget. Mewö tokogetka dopkeu gwötpuk jiba kusum eŋgiyök. Kusum eŋgiba kewö jiyök.

“Mötket! Azi kunŋan nene kötŋi qesiŋ gilmamgöra nupnöŋ anök. Anda qesiŋ giliga kötŋi tosatŋan köna jitŋe geba kölget. Geba kölgetka (warawen) neiŋi neiŋi kaŋgota mi nem teköget. Kötŋi tosatŋan köt jamönjiŋnöŋ geba kölget. Geba köla miaŋgöreŋ gölme gwötpuk qahö miwikŋaiget. Gölme dutŋi qahö ahöyöhaŋgöra korapŋi zilaŋ kotket. Kotketmö, wehönöŋ kota enguba jem kutum eŋgiiga jalöŋini qahöpköra soholiba gororoŋgöget. Kötŋi tosatŋan siriuret wahiŋinambuknöŋ miaŋgöreŋ geba kölget. Geba kölgetka mieŋön kota qem turugetka böbölohot mem eŋgiget.Mewö aka ölŋi qahö kuŋguget. Kötŋi tosatŋan gölme ölöpŋe geba kölget. Geba köla korapŋini jula wahöta ipŋinaŋgö ölŋini ölöpŋi asuhuget. Tosatŋan kötŋini 30, Tosatŋan kötŋini 60, tosatŋan 100 miaŋgö dop ahum sehiget.” Mewö jiba jim teköyök, “Kunŋan urukezapŋambuk malja ewö, yaŋön mönö dopkeu ki kezap ala möt kutuma.” Mewö. a 

Jisösnöŋ wanigöra dopkeu jiyök.

Mat 13.10-17, Luk 8.9-10

10 Kambu ketaŋi yeŋön deŋda angetka Jisösnöŋ nanŋök tarök. Nanŋök tariga gwarekurupŋi 12 aka tosatŋi liliköm waŋgigeri, mi mohotŋe dopkeu kieŋgö könaŋinaŋgöra qesim waŋgiget. 11 Qesim waŋgigetka kewö meleŋda jiyök, “Anutugö bemtohoŋe aŋgota malbingö keu tölapŋi mi eŋgöra aukŋe jibi möt kutuzemö, yaigep maljei, yeŋgöra mi pakpak mönö dopkeunöhök asuhumakza. 12 Mewö asuhuiga

‘Nanŋini jeŋinan yuai ekagun könaŋi töndup qahö möt kutume.
Nanŋini Kezapŋinan keu törörök mötagun könaŋi töndup qahö möt asarime.
Mi möt asaribeak ewö, mönö ölöp uruŋini meleŋgetka Anutunöŋ siŋgisöndokŋini mosötpawak.’” b 

Jisösnöŋ dopkeugö könaŋi jiyök.

Mat 13.18-23, Luk 8.11-15

13 Jisösnöŋ toroqeba kewö jii mötket, “Dopkeu miaŋgö könaŋi kewö. Mi kude möt asarize ewö, dopkeu tosatŋi pakpak jimami, mi mönö denöwö möt asaribeak? 14 Dop Keu miaŋgö könaŋi kewö: Qesiŋgilgil azinöŋ Buŋa keu qesiŋda gilja. 15 Nene kötŋi köna jitŋe geba kölgeri, mi kewö: Buŋa keu qesiŋ gilgetka ambazip uruŋine gezapmö, mi mötketka Satanöŋ miaŋgöreŋök kaba keu uruŋine qesiŋget geyöhi, mi qeköba eŋguaŋgirakza. 16 Nene Kötŋi qesiŋniga köt jamönjiŋnöŋ geba kölgeri, mi mewöyök ambazip söpsöpŋi kun. Yeŋön Buŋa keu möta miaŋgöreŋök sösöŋgai qakŋe möt aŋgön kölakze. 17 Mewö ahakzemö, uruŋine jalöŋi qahö ahöm eŋgimapmö, nalö töröptökŋi miyök kin köhöiba malme. Buŋa keugöra aka kahasililiŋ me sesewerowero asuhuiga nalö miaŋgöreŋök mönö tala eŋguma. 18 Nene kötŋi qesiŋniga siriuret wahiŋinambuknöŋ geba kölgeri, mi kewö: Yeŋön Buŋa keu mötketka uruŋine geza. 19 Gezapmö, gölmenöŋ malmalgö waimanjatŋi aka moneŋ inap memegö urukönöpŋi ahuba lömbörim eŋgimakzal. Qetbuŋaŋinambuk akingö köpösöŋgögetka sihim kömbönaŋi bölöŋi tosatŋan mewöyök uruŋine dumgöba Buŋa keu böbölohot mem waŋgize. Mewö aiga ölŋini qahö gilipitŋi (ambetakŋi) akŋe. 20 Nene kötŋi gölme ölöpŋe qesiŋniga geba kölgeri, mi ambazip kewöŋi: Yeŋön Buŋa keu kezap ala möta möt aŋgön köla pöndaŋ kinda ölŋini miwikŋaimakze. Tosatŋan keu jit mohoknöhök kötŋi 30 miwikŋaimakze. Tosatŋan ölŋini 60, tosatŋan keu köt mohot mohot mieŋgö ölŋini 100 mem sehiba miwikŋaimakze.” Mewö.

Lampe mi asakŋi neŋgimapköra ahöza.

Luk 8.16-18

21 Jisösnöŋ keu kun kewö jiyök, “Kunŋan lambe me kiwa memba ohotiriba kimbut me dum bapŋe alma me qahö? Mi waniŋe alma? Mi mönö miaŋgö dum tatatnöŋ aukŋe alma. 22 Mewöŋanök yuai kun asambötket ahözawi, mi mönö aukŋe asuhum tiŋgitmapköra ahöza. Yuai kun köl turuget ahözawi, mi mönö luluŋget kötulmapköra aka ahöza. 23 Kunŋan urukezapŋambuk malja ewö, yaŋön mönö dopkeu ki kezap ala möt kutuma.” Mewö. c, d 

Denöwö diwelopmen ahuza?

24 Jisösnöŋ keu kewö jii mötket, “Keu mötzei, mi mönö möt aŋgön köla urukönimŋine ala köl guliba malme! (Mewö malgetka uruŋini diŋgiiga mötmötŋinan qariiga möt kömume.) Iŋini tosatŋi yeŋgö keuŋini kewöta jim tekömei, Anutunöŋ mönö jimkutukutuŋini mohot miaŋgö dop nanŋini keuŋini kewöta jim teköma. Dop mi mönö oŋgita likepŋi meleŋ eŋgima. 25 Miaŋgö könaŋi kewö: Kunŋan mötkutukutuŋambuk maljawi, Anutunöŋ mönö mi toroqem waŋgiiga malmapmö, kunŋan mötkutukutuŋi qahö maljawi, Anutunöŋ mönö mötmötŋi moröŋi ahözawi, mi mewöyök qeköba waŋgitma. Mewö. e, f 

Buŋa keu kötŋi mi korapŋambuk.

26 Jisösnöŋ dopkeu kun kewö jiyök, “Anutugöreŋ bemtohoŋi mi kiaŋgö dop: Azi kunŋan nuwe anda nene kötŋi qesiŋda gilma. 27 Qesiŋda gila anda suŋgem silim ahöba wahöta ahöba wahöriga nene kötŋaŋgö korapŋi jula korakze. Denöwö jula korakzei, mi nanŋak qahö möt kutuza. 28 Gölmenöŋ nanŋök nam köli ölŋi asuhumakza: Mutuk ipŋi, könaŋgep ölŋi aka miaŋgö andöŋe ölŋaŋgö kötŋi mi körek asuhuba qarim teköme. 29 Ölŋi qarim teköba öliiga ölŋi memegö nalöŋi aiga welenqeqeurupŋi melaim eŋgiiga souŋini kapeŋkapeŋgöŋi jitŋinambuk memba ölŋi membingöra nupŋe anme.” Mewö. g 

Nejoŋ kötŋaŋgö dopkeu

Mat 13.31-32,34, Luk 13.18-19

30 Jisösnöŋ dopkeu kun kewö jiyök, “Anutugö bemtohoŋi mi wanatpuk dop albinak me wanat söpsöp keu jiba jim asaribinak? 31 Mi nejoŋ kötŋaŋgö dop kewö akza: Kötŋi mi morö közözömŋi. Mi gölmegö nene köt pakpak mieŋgö eretŋini akza. Mewö aiga nup gölmenöŋ esize. 32 Esizemö, jula wahöta yöha pakpak eŋgoŋgita qariba böröŋi ketaŋi gili anje. Mewö gili angetka könakembagö neiŋi neiŋi mieŋön aipŋini miaŋgö aumŋe alakze.” Mewö.

Jisösnöŋ dopkeu gwötpuk jiyök.

33 Jisösnöŋ dopkeu mewöŋi mewöŋi mi gwötpuk jiba mala Buŋa keu jiiga mötket. Möt kutugeraŋgö dop mi jiiga möta malget. 34 Nalö dopkeuŋi pakpak mi dopkeunöŋ jiba malök. Keuŋi kun öne kude jiyökmö, gwarekurupŋi yembuk nanŋinök malgetka keu pakpak mieŋgö könaŋini mi jim asarim eŋgiba malök. Mewö.

Jisösnöŋ jiiga raidimbom göröŋ qeyök.

Mat 8.23-27, Luk 8.22-25

35 Wehön miaŋgöreŋ mare aiga Jisösnöŋ gwarekurupŋi kewö jii mötket, “Mönö mosöta aŋgö kutuba likepŋe aŋgotpin.” 36 Mewö jiiga ambazip kambu eŋgömosöta Jisös waŋgigetka waŋgenöŋ tari anget. Waŋge tosatŋi mi mewöyök yembuk awataŋ anget. 37 Angetka raidimbom ketaŋan ömtöröp (töröpŋanök)giliga sirinöŋ waŋge uruŋe gegetka waŋge numbuŋe qemamgö ahök. 38 Mewö aiga Jisösnöŋ waŋge teteköŋe tata qömböŋnöŋ nariba gaun ahöyök. Gaun ahöiga gwarekurupŋan anda möndöba jiget, “Hei böhi! Nini aŋgönöŋ ayuhubingöra akzin. Miaŋgö waimanjatŋi kun mötzan me qahö?”

39 Mewö jigetka imbiŋi möta luhut aka siri kewö jim qetal etkiyök, “Mönö bököba öne ahönöŋ!” Mewö jiiga luhutnöŋ döŋgöiga sirinöŋ nöŋ qeba ahöyök. 40 Mewö aka kewö jim eŋgiyök, “Iŋini mönö wuanöŋgöra keŋgöt mötmöt azia akze? Denöwögöra aka Anutu qahö möt narize? Sömbuŋini mönö öne mötze.”

41 Jiiga awöwöliba qem sömbuŋini möta eraum mötket, “Yei, azi kia mönö denöwöŋan malja? Yaŋön mönö luhut aka köwet jim kutum etkiiga jitŋi tem köljahot?” Mewö.

Copyright information for `BMU