c11Apo 13.51;
d13Kemb 5.14
e14-15Mat 16.14, Mak 8.28, Luk 9.19
g34Jaŋ 27.17; 1 Kiŋ 22.17, 2 Hist 18.16, Ezek 34.5, Mat 9.36

Mark 6

Nazaret yeŋön Jisös andö qeget.

Mat 13.53-58, Luk 4.16-30

Mi asuhuiga Jisösnöŋ Jairusgö miri gölme mosöriga gwarekurupŋan wuataŋgöba yambuk anda Jisösgö malqarip taonön aŋgotket. Sabat kendonöŋ kaiga köuluk mire öŋgöba Buŋa keu könahiba kusum eŋgiyök. Kusum eŋgiiga möta ambazip gwötpukŋan auruba welipköba kewö jiget, “Yei, kezapjupjup! Yuai pakpak ki mönö denikeyök möta jiza? Mötkutukutuŋi mi mönö daŋön kusum waŋgiiga jiza? Aka aŋgöletot kukösumŋinambuk mewöŋi mi mönö daŋön inahöi böröŋan meiga asuhuze? Azi ki mönö miri kiaŋgö mitimqeqe azia. Mariagö nahönŋi aka Jeims, Josef, Juda aka Saimon yeŋgö datŋina. Nenurupŋan mönö sutnine ki malje.” Nazaret yeŋön mewö jigetka uruŋinan böliiga miaŋgöreŋ qaköget.

Qakögetka Jisösnöŋ kewö jii mötket, “Kezapqetok azigö sepkitip aka tinitosolomurupŋan mönö nanŋi taonöŋ jijiwilit ak waŋgimakzemö, miri tosatŋi miaŋgöreŋ mewö qahö.

Mewö akeraŋgöra Jisösnöŋ kawöl ambazip mohot mohot böröŋi qakŋine ala mem ölöwak eŋgiyökmö, aŋgöletot kukösumŋinambuk tosatŋi memamgö osiyök. Mewö ahiga mötnaripŋinan qahö asuhuiga yaŋgiseŋinaŋgöra aka auruyök. Auruba Nazaret mosöta kösutŋe miriŋi miriŋi liliköba Buŋa keu kusum eŋgiba malök. Mewö. a 

Jisösnöŋ gwarekurupŋi 12 melaim eŋgiyök.

Mat 10.5-15, Luk 9.1-6

Jisösnöŋ gwarekurupŋi 12 mi eŋgoholi kagetka könahiba yahöt yahöt pakpak melaim eŋgiyök. Melaim eŋgiba ömewöröme közöl eŋgimegö kukösumŋi eŋgiyök. Mi eŋgiba kewö jim kutum eŋgiyök, “Köna anmeaŋgöra öröpŋini memba anme. Yuai tosatŋi kun kude meme. Köna nalem qahö, gösö qahö me soujeŋi mi irimuŋgaŋine kude jöhöme. Köna esu ölöp könaŋine jöhöba maluku semönŋi qahöpmö, mohot meme.” 10 Mewö jiba kewö jii mötket, “Anda miri denike denike aŋgotmei, mönö miaŋgöreŋök mala nup memba taon mi mosöta köna anme. 11 Anda mala miri kunöŋ aŋgotketka qahö köl öröm eŋgiba keuŋini qahö mötketka nesampurekŋini mönö kewö jiba kondel eŋgime, ‘Nini eŋgö gölmenöŋ kainga sölbuham köna tambönine mekötahözawi, mi mönö tim tönjöraringa nanŋine liliŋgöba gema.’ Mewö jigetka könaŋamŋini solanŋi möt kutugetka ölöp miri me taon mi mosöta toroqeba anme.”

12 Mewö jiiga mosöta anda ambazip uruŋini meleŋmegö Buŋa keuŋi jim sehiba malget. 13 Mala öme gwötpuk eŋguataŋgöba kawöl ambazip gwötpuk kelöknöŋ eŋgömiriba mem ölöwak eŋgiget. Mewö. b, c, d 

Kiŋ Herodnöŋ keŋgötŋi mörök.

Mat 14.1-12, Luk 9.7-9

14 Jisösgö qetbuŋaŋan sehiba kiŋ Herodkö kezapŋe gei mörök. Ambazipnöŋ kewö jiget, “Jon o melun azinöŋ mönö kömupnöhök wahöta nupŋi meiga aŋgöletot kukösumŋinambuk asuhumakze.”

15 Mewö jigetmö, tosatŋan kewö jiget, “Mi mönö Elaija (Elia)” Tosatŋan toroqeba jiget, “Mi kezapqetok azi walŋi yeŋgöreŋök kun.”
16 Mewö jigetmö, kiŋ Herodnöŋ mi möta kewö jiyök, “Jon o melun azi nöŋön jibi jölŋi kutugeri, yaŋön mönö kömupnöhök wahöta malja.” Waimanjat möta Mewö jiyök. e 

Jongö jölŋi kutugetka kömuyök.

17 Mi kewögöra jiyök: Herodnöŋ munŋi Filipkö anömŋi Herodias ölöŋ meiga Jon o melun azinöŋ kiŋ jim waŋgiiga opotöröp melaim eŋgiiga anda Jon memba jöhöba kösö mire al waŋgiget. 18 Jonöŋ Herodköra keu kewö jiyök: Gi qamböt ki memba mala Köna keu oŋgitzan.”

19 Mewö jiiga Herodiasnöŋ Jon kazik ak waŋgiba qeget kömumapkö mörökmö, miaŋgö könaŋi kun qahö miwikŋaiyök. 20 Qahö miwikŋaiba Jonöŋ azi solanŋi aka sarakŋi töröŋi ahöhi, mi möta sel jöhöba kölközizip ak waŋgiba Jongöra keŋgötŋi möta malök. Mewö mala Jongö jitŋeyök keu möröhi, mi uruŋi kuŋgugetka keu gwötpuköra uruyahöt ahök. Mi töndup töndup Jongö keuŋi mötmamgö sihim mörök.

21 Mewö aiga Herodiasnöŋ Jon qemamgö könaŋi qahö miwikŋaiba maliga miaŋgö nalöŋi ölöpŋi kewö kam kuŋguyök: Kiŋgö ahuahu nalöŋan kaiga közölömbuaŋ ala jembon aka suahö galömurupŋi aka Galili prowinsgö jitŋememe bohonŋi mi köl öröm, eŋgiiga kaba tatket. 22 Kaba tatketka Herodiasgö böratŋan miri miaŋgö uruŋe kaŋgota danis aliga Herod aka yambuk tebol liliköba tatkeri, yeŋön miaŋgö eksihimŋi gwötpuk mötket. Mewö mötketka kiŋnöŋ ambi seramgöra kewö jiyök, “Böratni! Wani yuaigöra sihimgi mötzani, mi ölöp qesinöŋga tököm gihimam.” 23 Mewö jiba keu mi jöjöpaŋ keunöŋ jim köhöiba kewö jii mörök, “Wani yuaigöra qesim niŋgimani, mi mönö ölöp gihimam. Yuai mi me mi me prowins galöm kölakzali, mi tok ölöp endeŋda likepŋi kun gihibiga galömŋi akŋan.”

24 Mewö jii möta yaigep anda namŋi kewö qesim waŋgiyök, “Namni, ni mönö Kiŋnöŋ wani yuaiya niŋgimapköra qesimam?”

Mewö qesim waŋgiiga kewö meleŋnök, “Mönö jinöŋga Jon O-melun azigö jölŋi yandigetka nöröpŋi memba kaba niŋgiman.”

25 Mewö meleŋniga miaŋgöreŋök miri uruŋe kiŋkiŋgöba kiŋgöreŋ öŋgöba kewö qesiba jiyök, “Kewöni! Nöŋön sihimnan kewö mötzal: Göŋön mönö jimkutunöŋga Jon O-melun azigö jölŋi yandiba nöröpŋi memba kaba köndenöŋ algetka mia döldöpki niŋgiman.”

26 Mewö jiiga kiŋgö uruŋan kömbuhiiga wösöbirik mörökmö, jöjöpaŋ keuŋan jöhöi ketaurupŋan mi mötketka yeŋgö jemesoholŋine etpapuköra qeqesiŋi andö qemamgö möt lömböriba tököyök. 27 Tököba miaŋgöreŋök opotöröpŋi kun melaiba jiyök, “Gi mönö anda Jongö jölŋi yandiba nöröpŋi memba kaman.” 28 Mewö jiba melaiiga kösö miri gwaröŋe anda jölŋi yandiba nöröpŋi memba kaba köndenöŋ ala ambi seram mi waŋgiiga namŋi waŋgiyök. 29 Jongö gwarekurupŋan miaŋgö buzupŋi möta anda qamötŋi memba qaksirigö köt köteŋnöŋ ala löm kölget. Mewö asuhuyöhaŋgöra kiŋ Herodnöŋ könaŋgep Jisösgöra jiyök, “Jonöŋ mönö kömupnöhök guliba wahöta malja.” Mewö. f 

Jisösnöŋ azi 5000 nene gumohom eŋgiyök.

Mat 14.13-21, Luk 9.10-17, Jon 6.1-14

30 Melai melai azi Aposol yeŋön Jisösgöreŋ kaba tokoba yuai memba ambazip kusum eŋgigeri, miaŋgö kösohotŋi pakpak jiget mörök. 31 Jiget möriga ambazip totnöŋ totnöŋ qösösök kaba anda aketka sileŋini köŋgaŋiiga nene nembingö nalö qahö ahöyök. Miaŋgöra Jisösnöŋ gwarekurupŋi kewö jii mötket, “Iŋini mönö kaba gölme kötikŋe naninök malbingöra anda borom kun luhut meme.” 32 Mewö jiiga eŋgömosöta waŋgenöŋ öŋgöba gölme kötikŋi kungen nanŋinök malbingöra anget.

33 Angetka ambazipnöŋ mi eka gwötpukŋan miaŋgö buzupŋi möta taon aka miri dop mieŋgöreŋök gölme köna kiŋkiŋgöba mutuk anda miaŋgöreŋ aŋgotket. 34 Aŋgotketka Jisösnöŋ waŋgenöhök eta ambazip kambu ketaŋi eŋgehiga lama galömŋini qahö tandök iliŋgösöŋ laŋ malgetka yeŋgöra wösöŋi mörök. Wösöŋi möta könahiba Buŋa keu könaŋi könaŋi kusum eŋgiyök. Mewö. g 

Jisösnöŋ azi 5000 nene gumohom eŋgiyök.

35 Mewö aka maliga miri jeŋan teköba gemamgö ahiga gwarekurupŋan Jisösgöreŋ kaba kewö jiget, “Böhi! Nini gölme kötikŋi kiaŋgöreŋ malinga miri lök söŋaumamgö akza. 36 Miaŋgöra gi ölöp ambazip ki melaim eŋginöŋga miri aka koum dowe dowe tat anjei, miaŋgöreŋ anda numbu neneŋini söŋgöröŋi memba neget.

37 Mewö jigetmö, kewö meleŋda jii mötket, “Eŋön mönö nanŋinak i nene gumohom eŋgime.” Mewö jiiga jiget, “Neŋön mönö denöwö akinto? Nup meme nalö 200:kö töwaŋi (Kina 1000,-) ahöza. Moneŋ mia memba anda nene beret söŋgöröŋi memba gumohom eŋgibingöra jizan me?”

38 Mewö qesim waŋgigetka jiyök, “Nanŋine nene beret dawik ahöza? Mi anda eket.” Mewö jiiga gösöŋini qeaŋda jiget, “Beret 5 aka söra yahöt mia memba maljin.”

39 Mewö jigetka Jisösnöŋ ambazip kambu kewö jim kutum eŋgiyök, “Ambazip pakpak, iŋini mönö deŋda nene nembingö kambu morömorö tokoba luplup görökŋe geba tatket.” 40 Mewö jim kutum eŋgiiga kambuŋi kambuŋi dowe dowe deŋda tatket. Kirip tosatŋi 100 aka tosatŋi 50 mewö mewö tokoba tat anget. 41 Tat angetka beret 5 aka söra yahöt mi memba Suepnöŋ ui öŋgöiga kötuetköba beret mindipköba gwarekurupŋi eŋgiiga ambazip kirip dop mendeŋda sutŋine alget. Söra yahöt mi mewöyöhök kambu pakpak yeŋgöra mendeŋnök. 42 Mendeŋniga ambazip körekmakörek nemba nem timbireŋ aket. 43 Nem timbireŋ aka nene kitipŋi kitipŋi mosötkeri, mi gwarek yeŋön qezakögetka sakap 12 miaŋgöreŋ geba kokolak qeyök. Mewöyök söra kitipŋi mi mem kiripköget. Mewö. 44 Azi beret negeri, yeŋgö jaŋgöŋini mi 5000.

Jisösnöŋ o aŋgö qakŋe tiba tiba anök.

Mat 14.22-33, Jon 6.15-21

45 Neget teköiga Jisösnöŋ miaŋgöreŋök gwarekurupŋi jim kutum eŋgiba kewö jiyök, “Iŋini mönö waŋgenöŋ öŋgöba qeljiŋe o aŋgö kutuba likepŋe Betsaida mire anme. Nöŋön ölöp nalö sutŋe ambazip kambu ki melaim eŋgibagun kamam.” 46 Mewö jiba yaizökzök jim eŋgiba eŋgubula kunduŋe öŋgöba köuluköyök. 47 Köuluköba mali mare ahiga nanŋik kötikŋi kunduŋe maliga waŋgeŋinan aŋgö bibiŋe anök. 48 Ani lökuatnöŋ qeba qem bibihiba naŋgöget aniga luhutnöŋ angeraŋgöreŋök gila kai lömböriiga bömbömgöget. Miri awöraŋgöiga (3-6 kilok) miaŋgöreŋ Jisösnöŋ mewö eŋgeka o aŋgö qakŋe tiba tiba gwarekurupŋi yeŋgöreŋ Kaba eŋgoŋgitmamgö ahök. 49 O aŋgö qakŋe tiba tiba kaiga eka “Köwet Soŋgoriŋnöŋ kaza!” jiba könahiba qeta silatket. 50 Qeta silata körek i eka keŋgötporiŋ aketmö, Jisösnöŋ miaŋgöreŋök keukeu jiba kewö jii mötket,

“Alaurupni! Mönö ewebibiŋinambuk saitiŋgit malme. Nanak kazal. Keŋgötŋini kude mötme.”
51 Mewö jiba yeŋgöreŋ waŋgenöŋ öŋgöiga luhutnöŋ nöŋ qeba göröŋ alök. Göröŋ aliga jönömŋini undui önöŋi qahö auruget. 52 Mutuk beret mem sehiba gumohom eŋgiyöhi, miaŋgö könaŋi qahö möt asarigetmö, uruŋinan gwözöŋniga tok auruba tatket. Mewö.

Jisösnöŋ Genesaret mala mem ölölöwak nup meyök.

Mat 14.34-36

53 O aŋgö kutuba likepŋe Genesaret mire aŋgota waŋge mosöta saknöŋ geget. 54 Waŋge mosöta Saknöŋ gegetka ambazipnöŋ Jisös miaŋgöreŋök möt kutum waŋgiget. 55 Möt kutum waŋgiba keu algetka kiŋkiŋgöba mindimindiri sel gölmeŋine miri dop liliköget. Lilikögetka möta könahiba kawöl ambazip kululunöŋ aŋgum eŋgiba Jisösnöŋ miri denike malöhaŋgö dop eŋguaŋgita kaget. 56 Miri dop, taon, miri me koum kungö uruŋe anöhaŋgö dop kawöl ambazip eŋguaŋgita sombemŋine al eŋgiget. Al eŋgiba sileŋe me Jisös malukuŋaŋgö suŋe misiribingö ulet waŋgiba malget. Misirigeri, körek yeŋön mönö ölöwak teköget. Mewö.

Copyright information for `BMU