a3-8Apo 1.18-19;
b9-10Zek 11.12-13
c24Dut 21.6-9
d34Sum 69.21;
e35Sum 22.18;
f39Sum 22.7, 109.25;
g40Mat 26.61, Jon 2.19;
h43Sum 22.8
j46Sum 22.1;
k48Sum 69.21;
l51Eks 26.31-33;
n63Mat 16.21, 17.23, 20.19, Mak 8.31, 9.31, 10.33-34, Luk 9.22, 18.31-33

Matthew 27

Jisös waŋgita Pailötkö böröŋe alget.

Mak 15.1, Luk 23.1-2, Jon 18.28-32

Miri giaŋiiga amandiŋe jike nup galöm pakpak aka kantrigö jitŋe meme (70) yeŋön tokoba Jisös qeget kömumapkö keuŋi eraum mötket. Eraum mötket teköiga Jisös jöhöba waŋgita Rom premiö Pailötkö böröŋe alget. Mewö.

Judasnöŋ imbi auyök.

Apo 1.18-19

Jisös qeget kömumawaŋgö keuŋi jim tekögetka Judas mamalolo waŋgiyöhaŋön mi möta möt bölim aŋguba silwö moneŋ köt 30 waŋgigeri, mi memba jike nup galöm aka kantrigö jitŋememe yeŋgöreŋ anda meleŋda eŋgiba kewö jiyök, “Nöŋön siŋgisöndok aka azi köpösihitŋi qahö mi mamalolo mem waŋgibiga qeget kömuma.” Mewö jiyökmö, yeŋön jiget, “Mi neŋgöreŋ yuaia qahö! Mi mönö nangi manjara!” Mewö jiget möta silwö moneŋ köt mi memba gil tipköiga jöwöwöl jike uruŋe anök. Aniga nanŋi mosöta anda imbi auyök.

Jike nup galöm bohonŋi yeŋön moneŋ köt mi memba kewö jiget, “Moneŋ ki mönö azi sepŋaŋgö bohonŋa. Miaŋgöra mi jöwöwöl jikegö moneŋ köwenöŋ albingö dopŋi qahö. Mewö aka Mosesgö Köna keu oŋgitpinbuk.”

Mewö jiba eraum möta moneŋ miaŋön gwakömnöŋ kimbut meme azi kungöreŋ gölme köröŋi kun bohonŋi megetka kian ambazip yeŋgö qaksiriŋina ahök. Miaŋgöra aka gölme köröŋi miaŋgö qetŋi mi nalö kewöŋe mewöyök toroqeba ‘Gölme köröŋi sepŋambuk,’ qerakze.

Kezapqetok azi Jeremaianöŋ keu qeljiŋe jiyöhi, miaŋön mönö ölŋambuk ahök. Keu mi kewö, “Yeŋön Israel könagesögö jitŋememeŋini aka azi mi söŋgöröŋi memegöra kewöta algetka silwö moneŋ köt 30 ahöhi, mi meget. Mi azigö bohonŋa.

10 Yeŋön mi memba miaŋön gwakömnöŋ kimbut meme azi kungöreŋ gölme köröŋi kun bohonŋi meget. Mi mönö Kembunöŋ jim kutum niŋgiyöhaŋgö dop mewö meget.” Mewö. a, b 

Pailötnöŋ Jisös qesim waŋgiyök.

Mak 15.2-5, Luk 23.3-5, Jon 18.33-38

11 Nalö miaŋgöreŋ Jisösnöŋ Pailötkö jeŋe kiniga kewö qesim waŋgiyök, “Ölŋa, gi Juda yeŋgö kiŋa akzan me qahö?” Qesim waŋgiiga Jisösnöŋ meleŋda jii mörök, “Mönö nangak jizani, mewö.” 12 Jike nup galöm aka kantrigö jitŋememe (70) yeŋön keu gwötpuk Jisösgö sileŋe ala jigetmö, töndup keu kitipŋi kun qahö meleŋnök.

13 Keu bök kiniga Pailötnöŋ Jisös kunbuk qesim waŋgiba jiyök, “Mötnöŋ! Yeŋön keu gwötpuk göhö silege ala naŋgöba jizei, mi mötzan me qahö?” 14 Mewö jiyökmö, Jisösnöŋ bölöŋi kun qahö ahökmö, töndup keu mieŋgö likepŋi kun qahö meleŋnök. Keu bök kiniga premiönöŋ gwötpuk welipköyök. Mewö.

Pailötnöŋ Jisös kömumapkö jim teköyök.

Mak 15.6-15, Luk 23.13-25, Jon 18.39-19.16

15 Rom premiönöŋ yambu (yara) dop pasowa sösöŋgai nalöŋe kösö mireyök azi mohok sihimŋinaŋgö dop qetŋi qeta qesigeri, mi pösat eŋgizapma. 16 Nalö miaŋgöreŋ azi kun qetŋi Barabas qetkeri, yaŋön kösö mire tarök. I bölöŋamŋaŋgöra miwidimgögetka malök.

17 Mewö aiga tokogetka kewö qesim eŋgiyök, “Barabas me Jisös, qetŋi Kraist qerakzei, yetköreŋök niŋia pösat eŋgibi etmapköra mötze?” 18 Galöm yeŋön Jisösgöra körögisigisi mötkeraŋgöra aka i premiögö böröŋe al waŋgiget. Mi möta sihimŋinaŋgö mewö qesim eŋgiyök.

19 Mi mörökmö, jimtekötekögö jakömbuak dum tatatŋe tariga anömŋan buzup keu kun kewö ali kayök, “Ni merak suŋgem gaun kun eka miaŋgöreŋ azi miaŋgöra aka sihimbölö gwötpuk mötzal. Miaŋgöra azi solanŋi mi mönö lömböt kude waŋgiman.”

20 Keu mewö kayökmö, jike nup galöm aka kantrigö jitŋememe yeŋön ambazip kambu uruesiesi mem eŋgiba kewö jiget, “Mönö Barabas pösata Jisös maripomnöŋ qemegöra jiman. Mewö qesim waŋgime.”

21 Mewö jigetka premiönöŋ meleŋda qesim eŋgiyök, “Azi yahöt mietköreŋök mönö niŋia pösat eŋgibi etmapköra mötze?” Mewö qesim eŋgiiga “Barabas!” jiget. 22 Mewö jigetka Pailötnöŋ kewö qesim eŋgiyök, “Mewö jizeaŋgöra Jisös, qetŋi Kraist qerakzei, nöŋön i mönö denöwö ak waŋgibileŋak?” Mewö qesim eŋgiiga yeŋön körek qetket, “Mönö maripomnöŋ qeget jiman!”

23 Mewö qetketka premiönöŋ jiyök, “Mi wuanöŋgöra? Yaŋön mönö wani bölöŋa ahök?” Mewö jiyökmö, yeŋön mi möta kapaŋ köla toroqeba qet gigilahöba kewö qetket, “Mönö maripomnöŋ qeget jiman!” 24 Mewö qetketka kezap-ölök aketka göjupmajupnöŋ kunbuk qariiga Pailötnöŋ mi eka möta bim karim asuhubapuköra o memba böröŋi ambazip kambu jeŋine saŋgoŋda kewö jiyök, “Azi kiaŋgö sepŋi mokoget gemawi, miaŋön mönö nöŋgö qakne qahöpmö, mönö nanŋini qakŋine öŋgöma.”

25 Mewö jiiga ambazip kambu körek pakpak yeŋön kewö meleŋget, “Sepŋaŋgö likepŋan mönö nini aka nahönböratnini neŋgö qaknine öŋgöma!” 26 Mewö meleŋgetka Pailötnöŋ Barabas pösat eŋgii erökmö, Jisösya jiiga ihilek wahiŋambuknöŋ qeyöyaköba qeget. Mewö qegetka maripomnöŋ qemegöra Rom yarö azi yeŋgö böröŋine alök. Mewö. c 

Jisös kukulömbuaŋ ak waŋgiget.

Mak 15.16-20, Jon 19.2-3

27 Böröŋine aliga Rom premiögö yarö azi yeŋön Jisös waŋgita premiögö jakömbuak mirigö kiripo uruŋe aŋgotket. Aŋgota yarö kambu lökŋanök öröm eŋgigetka kaba tokoba Jisös liliköm waŋgiget. 28 Liliköm waŋgiba nanŋi sile esuŋi köteköba maluku pisikŋi gugakgugak kun löŋgöt waŋgiget. 29 Löŋgöt waŋgiba sötman kösö limbiŋda ila ewö nöröpŋe kölget geyök. Geiga jehot kun böröŋi ölŋe ala simin köl waŋgiba göngönahit ak waŋgiba kewö jiget, “Owe owe, Juda yeŋgöreŋ kiŋ, owe!”

30 Titipepe mewö aka söutkölap qeba jehot öröpŋi waŋgita miaŋön nöröpŋe qeget. 31 Mepaqepaik mewö ak waŋgim teköba maluku pisikŋi gugakgugak mi qeköba nanŋe sile esu kunbuk löŋgöt waŋgiba maripomnöŋ qebingöra waŋgita anget. Mewö.

Jisös maripomnöŋ qeget.

Mak 15.21-32, Luk 23.26-43, Jon 19.17-27

32 Anda köna namŋe azi kun qetŋi Saimon miwikŋaiget. Yaŋön Afrika siti qetŋi Sairini miaŋgö aziŋa. Miwikŋaiba kuŋgum waŋgigetka Jisösgö maripomŋi memba aŋguyök. 33 Jisös mewö waŋgita gölme kun qetŋi Golgota mi nanine keunöŋ Nöröpsihit, miaŋgöreŋ anda aŋgotket. 34 Aŋgota wain o aka marasin qetŋi mör mi mindiriba loloŋqaloŋ memba nemapköra waŋgigetmö, Jisösnöŋ mi esapköba nemba möta tököyök.

35 Tököiga kinda maripomnöŋ qeget. Qeget kiniga kiawen meget qötöŋi ahuiga miaŋgö dop Jisösgö sile esuŋi sutŋine mendeŋda meget. 36 Mi memba tata Jisös jegalöm ak waŋgiget. 37 Nöröpŋe eu qegeraŋgö könaŋi kewö ohoba qeget, ‘Juda yeŋgö kiŋ kembuŋina ki.’ 38 Kegwek-kahasililiŋ azi yahöt mi yambuk maripomnöŋ etkuget. Kun böröŋi ölŋe, kun qaniŋe likeplikep mewö etkuget.

39 Ambazip oŋgita anda kaba kukulömbuaŋ aka jelikit aka nöröp köla kewö jiget, 40 “Yei! Gi mönö jöwöwöl jike ölöp köndeŋnöŋga gölmenöŋ eriga wehön karöbutkö uruŋe kunbuk mem wahöt kuŋgumamgö jinöŋ. O, gi azi qetpuk! Gi Anutugö Nahönŋa akzan ewö, mönö ölöp nangi bauköm aŋguba maripomnöhök etman.”

41 Jike nup galöm, Köna keugö böhi aka kantrigö jitŋememe yeŋön mewöyök mepaqepaik ak waŋgiba kewö jiget, 42 “Tosatŋa bauköm eŋgiba malökmö, nanŋi bauköm aŋgumamgö osiza. Yaŋön Israelgö kiŋ akza ewö, mönö dölki maripomnöhök eri eka mi möt naribinak. 43 Yaŋön Anutu möt narim waŋgiba ewebibiŋambuk mala nanŋaŋgöra ‘Anutugö Nahönŋi akzal’ jiiga mörin. Ayop, Anutunöŋ i nalö kewöŋe meköm waŋgimamgö mötza me qahöwi, mi ölöp ekin.” Mewö jiget. 44 Kegwek-kahasililiŋ azi yambuk maripomnöŋ etkugeri, yetkön mewöŋanök uruqeqe keu töhöreŋ jim waŋgiyohot. Mewö. d, e, f, g, h 

Jisösnöŋ kömuyök.

Mak 15.33-41, Luk 23.44-49, Jon 19.28-30

45 Silim bibiŋi 12 kilok aiga miaŋgöreŋök söŋaupnöŋ eta gölme pakpak dop köla ahöiga anda aua karöbutkö dop ahök. 46 Jisösnöŋ 3 kilok miaŋgöreŋ nanŋe keunöŋ kewö qet ketaŋi qerök, “Eloi, eloi, lama sabaktani?” Mi nanine keunöŋ: Anutuni, Anutuni, mönö wuanöŋgöra andö nuŋguzan?

47 Mewö qeriga azi kösutŋe kingeri, yeŋgöreŋök tosatŋan mi möta jiget, “Mönö Elaijagöra qetza.” 48 Miaŋgöreŋök yeŋgöreŋök kunŋan ösumŋan anda mömöndö kun kahali tandök mi memba wain o asölŋambuknöŋ kundumgöba ip göröm kitipŋe jöhöba suruba Jisös numbuŋe eu ali neyök. 49 Neyökmö, tosatŋan jiget, “Mönö mosötketka nanŋök kinök. Elaijanöŋ kaba meköi etma me qahöpto, mönö mi ekin.”

50 Mewö aketka Jisösnöŋ kunbuk qet ketaŋi qeta söŋgörö ösum kondikŋi öröba kömuyök. 51 Kömuiga miaŋgöreŋök jöwöwöl jikegö uruŋe opo
Opo mi jöwöwöl jikegö oleŋi kömbukŋi aka oleŋi töröŋi kötökŋi mietkö sutŋire kinök.
kinöhi, miaŋön euyök bibiŋe jurata eta yahöt ahök. Mewö eriga gölmenöŋ kenöŋ ketaŋan meiga köt ketaŋi ketaŋi mesiŋnök.
52 Qaksirigö köt köteŋi mieŋgö numbuŋinan nanŋök aŋaŋigetka ambazipŋi sarakŋi kömugeri, yeŋgöreŋök gwötpukŋan guliba wahötket. 53 Wahöta qaksirigö köt köteŋini mosöta Jisösnöŋ kömupnöhök wahöröhi, miaŋgö andöŋe Jerusalem siti töröŋi miaŋgöreŋ kaba ambazip gwötpuk asuhum eŋgigetka eŋgeget.

54 Suahö galöm aka yarö azi yambuk Jisösgö jegalöm memba malgeri, yeŋön kenöŋ meiga yuai tosatŋi pakpak asuhuyöhi, mi eka auruba jönömŋini gwötpuk unduiga keŋgötporiŋ aka kewö jiget, “Yaŋön mönö ölŋa Anutugö Nahönŋa akza.”

55 Ambi gwötpukŋan sikep kinda yuai mi mewöyök eket. Yeŋön Jisös wuataŋgöba Galiliyök kaba welen qem waŋgiba malget. 56 Yeŋgö sutŋine Magdalagö Maria aka Maria Jeims aka Joses yetkö namŋiri aka Zebedigö nahönyahöt yetkö namŋiri. Mewö. j, k, l, m 

Jisösgö qamötŋi löm kölget.

Mak 15.42-47, Luk 23.50-56, Jon 19.38-42

57 Mare aiga Arimatia azi pomŋi kun qetŋi Josef kayök. Yaŋön mewöyök Jisösgö gwarekŋi kun ahök. 58 Yaŋön Pailötgöreŋ anda Jisösgö qamötŋi memamgö qesiyök. Qesiiga suahö azinöŋ mi Josef waŋgimegö jim kutum eŋgiyök.

59 Jim kutum eŋgiiga Josefnöŋ anda Jisösgö qamötŋi memba eta opo tuatŋan esuhuyök. 60 Esuhuba memba qaksirinöŋ anda nanŋi köteŋ dölökŋi kötnöŋ urorohogetka kinöhi, qamötŋi mi miaŋgöreŋ alök. Mewö ala köt ketaŋi kun metaliga köteŋ numbuŋi közipköiga mosöta anök. 61 Magdalagö Maria aka Maria alaŋi kun yetkön miaŋgöreŋ köt köteŋ mesohol köla tarohot.

Yarö azi qaksiri galöm meget.

62 Sabat kendon tatatköra yuai mözözömgöba ahöba wahöta miaŋgöreŋ jike nup galöm aka Farisi (Köna keugö kapaŋkölköl) yeŋön Pailötköreŋ anda tokoba kewö jiget, 63 “Ketaŋamnini, eŋololoŋgö urukuŋgukuŋgu azi miaŋön jebuk malöhi, nalö miaŋgöreŋ kewö jii mörin, ‘Nöŋön wehön karöbut teköiga kunbuk guliba wahötmam.’ Neŋön keu mi mötmörizin.

64 Miaŋgöra göŋön ölöp yarö aziurupki jinöŋ möta qaksirinöŋ anda mi törörök jegalöm memba malgetka wehön karöbut teköiga mosötme. Mewö qahö galöm membeak ewö, gwarekurupŋan mönö anda qamötŋi ölöŋ memba asamböta ambazip kewö jiget mötpeak, ‘Jisösnöŋ mönö kömupnöhök wahörök.’ Mewö jigetka tilipqilip eŋololoŋ keu kondikŋi kiaŋön mönö eŋololoŋ keu mutukŋi oŋgiriga böliqölibapuk.” 65 Mewö jigetka kewö jii mötket, “Yarö azi ki mönö ölöp eŋguaŋgita anda al eŋgigetka qaksiri köteŋ numbuŋi mi törörök galöm köl soroköme.”

66 Mewö jii möta qaksirinöŋ anda köt köteŋaŋgö numbuŋe köt ketaŋi algetka közipköba kinöhi, mi supapŋi ala yarö azi al eŋgigetka jegalöm köhöikŋi meget. n 

Copyright information for `BMU