a2Mat 4.17, Mak 1.15;
b3Ais 40.3;
c42 Kiŋ 1.8;
d7Mat 12.34, 23.33;
f10Mat 7.19
g17Jen 22.2, Sum 2.7, Ais 42.1, Mat 12.18, 17.5, Mak 1.11, Luk 9.35

Matthew 3

Jon O-melun azinöŋ Jisösgö köna mesarök.

Mak 1.1-8, Luk 3.1-18, Jon 1.19-28

Yambu tosatŋi teköiga Jon O-melun azinöŋ kaba Judia prowinsgö gölme qararaŋkölkölŋe liliköba ambazip uruŋini Buŋa keunöŋ kuŋguba kewö jiba malök, “Suep Toŋan bemtohoŋi almawaŋgö nalöŋan lök kam kuŋguza. Miaŋgöra mönö uruŋini meleŋda miaŋgöreŋ aŋgotket.” Jongöra kezapqetok azi Aisaianöŋ keu kun kewö jiba ohoyök, “Kolek garata kunöŋ gölme qararaŋkölkölŋe qeta maliga anda jölŋi kewö mötme, ‘Kembunöŋ kamawo! Miaŋgöra mönö jöjöröba könaŋi mesatket. Mönö uruŋini mindiŋgöba könaŋi köl diŋgiba qölöleiget.’”

Jongöreŋ maluku mi kamel jupŋan memeŋi aiga kembaŋe örigit sömbup sileŋan memeŋi mi jöhöba malök. Neneŋamŋi mi gawöt jinam aka arökŋaŋgö moroŋ oŋi. Mi pakpak kezapqetok azi Elaija (Elia) yaŋgö dowa. Jonöŋ nupŋi meiga ambazip kambulelembe yeŋön Jerusalem siti aka Judia prowinsgö miri tosatŋi pakpak mieŋgöreŋök yaŋgöreŋ öröba kaget. Mewöŋanök Jordan o likeplikep miri pakpak tat angeri, mieŋgöreŋök kaget. Kaba kaŋgota siŋgisöndokŋini jim miwikŋaigetka Jonöŋ i Jordan o töwatŋe o melun mem eŋgiyök.

Mem eŋgiyökmö, Farisi (Köna keugö kapaŋkölköl) aka Sadyusi (Jike nupkö kapaŋkölköl) ambazip gwötpukŋan o melun mem eŋgimapköra kagetka eŋgeka yeŋgöra kewö jiyök, “O qatö moröŋi, iŋini uruŋini qahö meleŋgetka Anutugö irimŋan seholiiga likepŋi meleŋ eŋgimamgö akza. Mi ölöŋ kölbingö goro keuŋi mi mönö daŋön jii möta sömbuŋini möta ki kaze? Miaŋgöra mönö ölŋanök uruŋini meleŋme. Bölöŋamŋineyök liliŋgögetka ölŋi asuhui mi mönö ahakmemeŋinan aukŋe kondela malme.

“Uruŋine möndömöndö keu kewö jibingö kude mötmörime, ‘Neŋön mönö Abrahamgö gwölönarökŋa malinga Anutunöŋ qahö ayuhum neŋgima.’ Mewö jiba töptöpŋine qemakzemö, ölŋi mi qahö ahakze. Nöŋön miaŋgöra kewö jibi mötket, Anutunöŋ köt ki ölöp jim kutum eŋgiiga letota Abrahamgö gwölönarökurupŋi aka Anutu möpöseimakŋemö, iŋini denöwö?

10 “Uruŋini qahö meleŋme ewö, Anutunöŋ mönö iŋini ip ewö teŋgöri etpingö akze. Ip pakpak kötŋi ölöpŋi qahö kuŋgumakzei, mi mönö köli etket könöpnöŋ gili geme. Ip mewöŋi kölmamgö kesiŋi lök jitŋi saŋe ala ip könaŋe ali jöjöröba ahöza. Anutunöŋ mönö bölöŋamŋinaŋgö likepŋi meleŋ eŋgima.

11 “Nöŋön iŋini uruŋini meleŋmeaŋgöra o töhönöŋ melun mem eŋgizalmö, nöŋgö andöne azi kukösumŋi köhöikŋi kun kama. Yaŋgö kukösumŋi öŋgöŋgöŋan mönö nöŋgöreŋ oŋgitma. Yaŋön azi öŋgöŋgöŋi akŋawaŋgöra nöŋön yaŋgö köna esuŋi bauköba gösönöŋ löŋgöta teŋgömamgö qötötaŋgömam. Yaŋön mönö Uŋa Töröŋi uruŋine ali könöp bölamŋan köl könjörat eŋgiiga mewö miaŋön melun mem eŋgima.

12 “Yaŋön ölŋi aka kamböŋi mendeŋ etkimamgö sapakŋi memba kaŋgota uba qöröreŋgöba kewötma. Kewöta wit kötŋi tokoba köweŋe almapmö, kamböŋi aka gwaugulapŋi mi mönö usuŋniga könöpnöŋ geba teteköŋi qahö jema.” Mewö. a, b, c, d, e, f 

Jonöŋ Jisös o melun mem waŋgiyök.

Mak 1.9-11, Luk 3.21-22

13 Nalö miaŋgöreŋ Jisösnöŋ Galili prowins mosöta Jordan o töwatŋe Jongöreŋ kaba o melun mem waŋgimapköra qesiyök. 14 Qesiyökmö, Jonöŋ qetal waŋgiba kewö jiyök, “Göŋön ölöp ni o melun mem niŋgibanakmö, göŋön siŋgisöndok qahö aka mönö denöwögöra nöŋgöreŋ kazan?”

15 Mewö jiiga Jisösnöŋ kewö meleŋnök, “Nalö kewöŋe mi ölöp akŋan. Mewö akziga miaŋön Anutunöŋ ahakmeme diŋdiŋi wuataŋgöbingö keu jiyöhi, miaŋgö ölŋi asuhuiga dop kölma.” Mewö jiiga Jonöŋ möri dop köliga urumohot ahök.

16 Urumohot aka o melun mem waŋgii teköiga miaŋgöreŋök onöhök koriga kewö asuhuyök: Suepnöŋ aŋaŋiiga Jisösnöŋ uba ehiga Anutugö Uŋa Töröŋan meleŋda kembö nei ewö aka Jisösgö qakŋe eta meyök. 17 Eta meiga Suepnöhök qet kun kewö asuhuyök, “Yaŋön mönö nani wölböt nahöna aiga köröni ölöwahiga eknahöm ak waŋgizal.” Mewö. g 

Copyright information for `BMU