b1Ais 65.17, 66.22, 2 Pitö 3.13;
c2Ais 52.1, 61.10, Ind 3.12;
d3Eze 37.27, Lew 26.11,12;
e4Ais 25.8, 35.10, 65.19;
f6Ais 55.1;
g72 Sml 7.14, Sum 89.26-27
i10Eze 40.2;
j12-13Eze 48.30-35;
k15Eze 40.3;
l18-21Ais 54.11-12;
m23Ais 60.19-20;
n24Ais 60.3;
o25-26Ais 60.11;
p27Ais 52.1, Eze 44.9

Revelation of John 21

Suep dölökŋi aka gölme dölökŋi etkehal.

Suep gölme mutukŋi yetkön mewö qahöwaka ayapköyohotka köwetnöŋ mewöyök qahö toroqeba ahöyök. Miaŋgö andöŋe Suep gölme dölökŋi etkehal.

Jerusalem dölökŋi, siti töröŋi mi Suepnöhök Anutugö mireyök eriga ehal. Siti mi möhamgöm tekögetka eksihimŋambuk kewö ahök: Ambi maren waŋgigetka maluku eksihimŋambuk löŋgöta azi buŋaŋambuk aitoŋgömapköra meŋölöm aŋguba jöjöröba aködamunŋambuk kinjawi, siti miaŋön mönö miaŋgö dop aiga ehal. Mi eka kinda jakömbuak dumnöhök keu kun asuhui mötpiga köhöikŋanök qeta kewö jiyök, “Eknöŋ, Anutugö mirinöŋ mönö ambazip sutŋine eta ahöza. Anutunöŋ sutŋine maliga yambuk malgetka nanŋak bem Anutuŋini aka yembuk mal öŋgöma. Yembuk mala je imbilŋini mi lökŋanök kutum teköma. Yuai pakpak mutuk ahöyöhi, miaŋön mönö qahöwak teköyök. Miaŋgöra kunbuk qahö kömugetka jiŋgeŋkölköl qahö akŋe aka toroqeba sihimbölö kun qahö mötme. Yuai kungöra qahö osiba sahötme.”

Jakömbuak dumŋe tatzawaŋön kewö jiyök, “Mötnöŋ, nöŋön jibiga öröyuai pakpak mönö kölöŋaiba dölökŋi akŋa.” Mewö jiba jiyök, “Keu mi öl töhönŋi uruyahötŋi qahö, miaŋgöra mi mönö papianöŋ ohoman.” Toroqeba kewö jii möral, “Mi mönö jibiga asuhum teköza. Nöŋön mutuhök mala (yuai pakpak miwikŋaiba könaŋgep jibi qahöwahiga) qöndökŋa mal öŋgöba malmam. Miaŋgö dop nöŋön kulem namŋi mutukŋi A aka kulem namŋi teteköŋi Z akzal. Kunŋan ogöra mötzawi, nöŋön mönö malmal köhöikŋaŋgö o jeŋeyök o mi kalema waŋgibiga miaŋgöreŋök söŋgöröŋi qahö um nemba malma. Kunŋan lömböt pakpak oŋgita luhut almawi, nöŋön mönö yaŋgö Anutuŋi aka yuai pakpak mi waŋgibiga buŋaŋi aiga nöŋgö nahönböratni aka qetni bisiba malma.

“Mewö malmapmö, tosatŋan ambazip jeŋine ziriŋziriŋ aka böŋ qahö kinda mötnaripŋini mosötketka uruŋinan tölohozawi, yeŋgö miriŋinan mönö löm salfa kötkö könöp
Salfa kötkö könöpŋi mi közupkö kötŋan jeba gögöriŋ qeba jemakzawaŋgö dop akza.
bölamŋan koasikpuk jemakzawi, miaŋgöreŋ ahöma. Yeŋgöreŋ toroqeba ambazip kewöŋi yeŋön mewöyök miaŋgöreŋ geba malme: Ambazip eŋguget kömugetka kaisero qarösoŋgo amötqeqe aka tandö lopioŋ waikŋini memba möpöseiba muneŋ keu jimakzei, nöŋön mönö i aköm eŋgibiga sia miaŋgöreŋ geba malme. Mi kömup indimŋi yahöt akŋa.” Jakömbuak dumŋeyök keu mewö kaiga möral. Mewö. b, c, d, e, f, g 

Jerusalem siti dölökŋi mi qainŋi kun.

Lömböt kanjamŋinambuk qöndökŋi 7 miaŋön qambi 7 kokolak qegetka Suep garata 7 mieŋön mi memba kingeri, yeŋgöreŋök kunŋan kaba nöŋgöra kewö jiyök, “Mönö kanöŋga Lama moröŋaŋgö ambi buŋaŋi anömŋi akŋamgö akzawi, mi kondel gihimam.”

10 Mewö jiiga Uŋa Töröŋan nömeiga alburupŋan qakne öŋgöiga Suep garata miaŋön noaŋgiriga kunduŋi köröpŋi qetbuŋaŋambuk kunöŋ öŋgöit. Miaŋgöreŋ öŋgöba siti töröŋi Jerusalem Suepnöhök Anutugö mireyök eröhi, mi kondel niŋgiiga kewö ehal:

11 Anutugö asakmararaŋan miaŋgöreŋ asariiga kölköl-bilikbilikŋan goul aka jamönjiŋ ölŋinambuk söŋgöröŋini öŋgöŋgöŋi mieŋgö tandök ahök. Jamönjiŋ ölŋambuk qetŋi jaspö mi kirin jöhanŋi jöhanŋi kölköl-bilikbilikŋinambuk meleŋda asarimakzei, mönö miaŋgö dop tuatŋi ahöyök. 12 Kiripoŋi öŋgöŋgöŋi mi aködamunŋambuk. Kiripoŋaŋgö naŋguŋi 12 kingetka kösutŋine Suep garata 12 dop köla kinget. Israel könagesögö kambuŋi 12 mieŋgö qetŋini mi naŋgu mieŋgö sileŋine ohogetka kinök. 13 Naŋgu 12 mi likeplikep eu emu kewö kinget: Wehön kotkotŋe karöbut, gegeŋe karöbut, Not likepŋe karöbut aka Saut likepŋe karöbut. 14 Siti kiripo mi jamönjiŋ tandö welipŋinambuk 12 mieŋgö qakŋine megetka kinök. Lama moröŋaŋgö aposolurupŋi 12 yeŋgö qetŋini 12 mi tandö 12 miaŋgöreŋ ohogetka kinök.

15 Suep garata nömbuk keu jiyöhi, yaŋön siti, miaŋgö kiripoŋi aka naŋguŋi 12 mieŋgö dopŋini dop ala mötmamgöra jöjöröba dop alalgö goul öröpŋi (rula mesa) memba kinök. 16 Siti mi areŋgöba megetka waŋgömŋi 4 ahök. Likeplikep eu emu köröpŋi mi öröröŋ. Köröpŋi mohot mohot mi goul öröpŋi miaŋön dop ala 2400 kilomita miaŋgö dop ahöi miwikŋaiyök.
Kambu 12 mohot mohot mieŋgöra 200 kilomita.
Andipŋi mi mewöyök öröröŋ ahöyök.
17 Suep garatanöŋ mewöyök siti kiripoŋi mi gölme azigö dopnöŋ dop ala 60 mita ahöi miwikŋaiyök.

18 Siti kiripoŋi mi jamönjiŋ ölŋambuk qetŋi jaspö miaŋön memeŋa. Siti nanŋak mi goul töhönöhök megetka asakmararaŋan mönö kirin tuatŋaŋgö dop asakasakŋambuk asariyök. 19 Siti kiripoŋaŋgö tandöŋi mi jamönjiŋ söŋgöröŋini öŋgöŋgöŋi könaŋi könaŋi miaŋön meŋölöm eŋgigetka aködamunŋinambuk kewö aketka eŋgehal: Tandö mutukŋi mi jamönjiŋ ölŋambuk qetŋi jaspö mundaŋi injaŋi tandöktandök. Tandö yahötŋi mi jamönjiŋ asoŋi qetŋi safaiö, karöbutŋi mi jamönjiŋ töŋgöntöŋgön qetŋi ageit. Tandö 4:ŋi mi jamönjiŋ görökŋi qetŋi emerald.

20 Tandö 5:ŋi mi jamönjiŋ pisikpisik qetŋi sardoniks. Tandö 6:ŋi mi jamönjiŋ pisikŋi qetŋi karnilian, 7:ŋi mi jamönjiŋ qetŋi krisolait (qortz), mundaŋi goul kirin ewö. Tandöŋi 8:ŋi mi jamönjiŋ asoŋasoŋ qetŋi beril, 9:ŋi mi jamönjiŋ gohotŋi qetŋi topaz. Tandö 10:ŋi mi jamönjiŋ qetŋi kalsedoni (krisopreis) mundaŋi kaukau, 11:ŋi mi jamönjiŋ gohotgohot qetŋi jeisint (turqois). Tandö 12:ŋi mi jamönjiŋ pisikŋi gugakgugak qetŋi ametist. 21 Siti kiripo naŋgu 12 mi sorom kötŋi welipŋinambuk 12 miaŋön memeŋa. Naŋgu mohot mohot mi sorom kötŋi mohot mohot miaŋön urasiba memeŋa. Sitinöŋ köna ahözawi, mi goul töhönöhök megetka kirin tuatŋi ewö asariyök.

22 Siti pakpak yeŋön Kembu Anutu kukösum pakpakö Toŋi aka Lama moröŋi törörök etkeka uruŋini lök meleŋda waikŋiri memba möpöseimakze. Miaŋgöra jöwöwöl jike (tempöl) kungöra qahö osimakze. Mi qahö ehal.

23 Anutugö asakmararaŋan siti mem asarim eŋgiiga Lama moröŋan kiwaŋini akza. Miaŋgöra wehön köiŋ asarimahotköra qahö osimakze. 24 Yaŋön kiwaŋini aiga kantriŋi kantriŋi yeŋön mönö yaŋgö asakŋe anda kaba malme. Gölmegö kiŋ kembuŋi kembuŋi yeŋön buŋaŋini aködamunŋinambuk mi eŋguaŋgita siti miaŋgöreŋ alme. 25 Siti söŋaupŋi qahö, miaŋgöra kiripo naŋguŋi mi nalö kunöŋ qahö kölmemö, sundan dop tala kinme.

26 Kantriŋi kantriŋi yeŋön uruŋini meleŋda aködamunŋinaŋgö buŋaŋinaŋgöra aiweliköba qetbuŋaŋinambuk aka malgeri, mi mönö eŋguaŋgita siti miaŋgöreŋ alme. 27 Ambazip qetŋini malmal köhöikŋaŋgö qet areŋ papianöŋ ohogetka ahözawi, yeŋönök mönö siti miaŋgöreŋ öŋgöme. Lama moröŋan qet areŋ papia mi galöm kölakza. Kunŋan uruŋi tölohozawi me aŋgöjörak imbiloŋloŋambuk aka muneŋ keu jimakzawi, yaŋön mönö miaŋgöreŋ öŋgömamgö osima. Mewö. i, j, k, l, m, n, o, p 

Copyright information for `BMU