b111 Kor 3.16;
c15Mak 14.36, Gal 4.6;
d15-17Gal 4.5-7
e20Jen 3.17-19;
f232 Kor 5.2-4
g36Sum 44.22

Romans 8

Boŋ 8

Uŋa Töröŋan tim töndanini aiga mal köhöizin.

Miaŋgöra ambazip Kraist Jisösbuk qekötahöba kinjini, Anutunöŋ mönö neŋgö keunini jim teköiga nalö kewöŋe könöp siagö buŋa qahö aka maljin. Miaŋgö könaŋi kewö: Gi siŋgisöndokö sihimŋi tem köla malnöŋaŋgöra aka kömup köhöik-ŋaŋgö buŋaya aka malnöŋ. Mewö malnöŋmö, Kraist Jisösbuk qekötahöba kinöŋga malmal köhöikŋaŋgö Uŋaŋan mönö kömup köhöikŋaŋgö kösönöhök pösat gihiiga maljan.

Ambazip urusilenine sihim kömbönaŋnini bölöŋi mi ahöza. Mi wuataŋgöinga Köna keugö ösumŋan löwöriba malmal köhöikŋi neŋgimapkö osiiga qaköin. Qaköba urusileninan siŋgisöndok aka malini, Anutunöŋ siŋgisöndok miaŋgö keuŋi jim teköba likepŋi kewö meleŋnök: Yaŋön nanŋi Nahönŋi melaiiga gölmenöŋ eta siŋgisöndok azigö sile tandök ahök. Toroqeba siŋgisöndokö jöwöwöl tandök ewö aiga ohogetka kömuyök. Anutunöŋ malmal köhöikŋaŋgö könaŋi mewö mesarök.

Anutunöŋ könaŋi mi kewögöra mesarök: Köna keunöŋ nini solanŋi aka diŋdiŋi malbingöra jim kutum neŋgimakzawi, Anutunöŋ keu miaŋgö ölŋan neŋgöreŋ asuhum tekömapköra mörök. Miaŋgöra nini urusileninaŋgö sihim kömbönaŋnini bölöŋi wuataŋgöbingö tököba Uŋa Töröŋaŋgöreŋ naŋgöba jitsihitŋi wuataŋgöba ahakzin. Ambazip urusileŋinaŋgö sihim kömbönaŋi bölöŋi wuataŋgömakzei, yeŋgö uruŋinan mönö siŋgisöndoköreŋ göröken akingö ahöza. Ambazip Uŋa Töröŋaŋgöreŋ naŋgöba jitsihitŋi wuataŋgöba ahakzini, neŋgö uruninan mönö Uŋa Töröŋaŋgöreŋ göröken akingö ahöza. Urusileninaŋgö sihim kömbönaŋnini bölöŋan mönö öröm neŋgiiga kömup köhöik-ŋaŋgöreŋ anbingöra ahözapmö, Uŋa Töröŋan urunine luai qeiga mal köhöibingö sihimŋi mörakza.

Anutunöŋ Köna keu neŋgiiga siŋgisöndok akingö sihim kömbönaŋninan mönö keu miaŋgö bapŋe qahö anakza. Mi anmamgö osiza. Mi osiiga laŋ mala uruninan Anutu qetala kerök ak waŋgimakzin. Ambazip urusilegö sihim kömbönaŋinan galöm köl eŋgigetka laŋ maljei, yeŋön mönö Anutugö jeŋe dop kölbingö jiiga qaköme.

Yeŋön qakömemö, Anutugö Uŋa Töröŋan eŋgö uruŋine malja ewö, yaŋön mönö galöm köl eŋgii malje. Urusilegö sihim kömbönaŋini bölöŋi mieŋön mönö iŋini qahö galöm köl eŋgimakze. Kraistkö Uŋa Töröŋan kungö uruŋe qahö geiga öne maljawi, yaŋön Kraistkö buŋaŋi qahö akza. 10 Qahö akzapmö, Kraistnöŋ eŋgö uruŋine malja ewö, sileŋinan siŋgisöndoköra aka kömumemö, uŋaŋinan solanŋi akzeaŋgöra aka mal köhöim öŋgöme. 11 Anutunöŋ Kraist Jisös mem gulii kömupnöhök wahöröhi, yaŋgö Uŋaŋan uruŋine malja ewö, yetkön iŋini Anutubuk qekötahöba kingetka sileŋini köhömuŋi mi mewöyök mem gulimahot.

12 O urumeleŋ alaurupni, guliba maljinaŋgöra neŋön mönö Anutugöreŋ tosabuk maljin. Urusilegö sihim kömbönaŋnini bölöŋi wuataŋgöbinaŋgö tosaŋi qahöpmö, Uŋa Töröŋaŋgö jitŋi tem köla malbingö tosaŋan mönö ahöm neŋgiza. Miaŋgöra nanini imbi-imbi laŋ malbinbuk. 13 Urusilegö sihim kömbönaŋini bölöŋi wuataŋgöba malje ewö, iŋini mönö kömup köhöikŋaŋgö buŋaya akŋe. Mewö akŋemö, Anutugö köulukögetka Uŋa Töröŋan urusileŋinaŋgö ahakmeme bölöŋi mem kömumakŋa ewö, mewö miaŋön mönö guliba mal köhöiba malme. 14 Anutugö Uŋaŋan ambazip eŋguaŋgiri maljei, yeŋön körek Anutugö nahönbö-raturupŋi akze.

15 Ömewöröme yeŋön ambazip sölölöhöm eŋgigetka jönömŋini undui welenqeqe omaŋi aka maljemö, iŋini öme mewöŋi mia kun qahöpmö, Uŋa Töröŋi i buŋa qem aŋguba malje. Miaŋgöra iŋini mönö kunbuk toroqeba keŋgöt qakŋe malbepuk. Uŋa Töröŋi yaŋön mönö mem letot eŋgiiga Anutugö nahönböraturupŋi akze. Uŋa miaŋön sölölöhöm neŋgiiga Anutugöra “Aba
Aba mi Arameik keunöŋ iwi.’ Iwini!” qerakzin.
16 Anutugö nahönböraturupŋi akzini, keu mi Uŋa Töröŋan nanŋak nanini uŋaninambuk imbi köla mohotŋe naŋgöba jimakzahot.

17 Anutugö nahönböraturupŋi akzin ewö, yaŋön nanŋi ambazipurupŋi neŋgöra oyaeŋkoyaeŋ mözözömgöi ahözawi, mi mewöyök buŋa qem aŋgubin. Anutunöŋ Kraistköra yuai mözözöm-göi ahözawi, mi mönö mewöyök Kraistkö qöhöröŋe kinda buŋa qem aŋgubin. Kraistpuk mohotŋe sihimbölö mörakzin ewö, mönö mewöyök Kraistkö asakmararaŋnöŋ öŋgöba yambuk mohotŋe asariba malbin. Mewö. b, c, d 

Malmal asakmararaŋambuknöŋ öŋgöba malbin.

18 Nalö kewöŋe sihimbölö möta maljini, miaŋön malmal eretŋi akza. Könaŋgep Kraistkö asakmararaŋnöŋ öŋgöba asariba oyaeŋkoyaeŋ malbini, miaŋön mönö malmal öŋgöŋgöŋi aködamunŋambuk akŋa. Malmal yahöt mi likeplikep ala kewöt-pinaŋgö dop qahö. Mewö mötmörizal. 19 Anutunöŋ sömbup aka yuai pakpak miwikŋaiyöha ahözei, mieŋön mönö mamböta Kraistnöŋ kaba Anutugö nahönböraturupŋi meköba kondel eŋgiiga asakmararaŋ asuhum eŋgimapköra awöweŋgömakze.

20 Anutunöŋ sömbup aka yuai pakpak miwikŋaiyökmö, mieŋön mala kömumba ayapköme. Nanŋini sihimŋinaŋgö dop qahöpmö, Anutunöŋ mönö nanŋi sihimŋaŋgö dop mewö areŋgöyök. Yuai pakpak ayapkömemö, töndup jörömqöröm eŋgiiga oyaeŋkoyaeŋ kewö asuhumapköra al mambörakze: 21 Anutunöŋ sömbup aka yuai pakpak miwikŋaiyöha ahözei, mieŋön mönö mewöyök kewögöra mambörakze: Anutunöŋ i mewöyök aŋgöjörak malmalgö kösöŋeyök pösat eŋgiiga qahö kömumba gisahöba ayapkömemö, Anutugö nahönbörat ewö lolohoba asakmararaŋinambuk asariba ahöm öŋgöme.

22 Miaŋgö könaŋi kewö: Anutunöŋ sömbup aka yuai pakpak miwikŋaiyöha ahözei, mieŋön körek pakpak mönö mohotŋe osoŋgom köla morö memegö masö tandök möta ahöba kota nalö kewöŋe mewöyök ahakze. Mi mötzin. 23 Anutunöŋ sömbup aka yuai pakpak miwikŋaiyöha ahözei, mieŋönöhök qahöpmö, Anutugö yambu jeŋiqeqe ahinga Uŋaŋi kalema neŋgii maljini, neŋön mönö mewöyök uruninan osoŋgom köla maljin. Anutunöŋ neŋguaŋgiri nahönböraturupŋi qainŋi kun akingö mamböta mala osoŋgom ahakzin. Neŋguaŋgita sile sohopnini meiga kunbuk letotpingöra awöweŋgöba maljin.

24 Mewö letotpingö jörömqöröm aka urunini meleŋda Suepkö buŋaya ahin. Yuaigöra jörömqöröm ahakzini, miaŋgö ölŋi asuhui ehinga jörömqörömnini mewö miaŋön teköma. Kunöŋ kun yuaigö ölŋi asuhui eka miaŋgö jörömqörömŋi mi qahö toroqeba aka mambörakza. Mi qahö. 25 Yuaigö ölŋan qahö asuhui ehakzini, miaŋgöra jörömqöröm akzin ewö, mi mönö kapaŋ köla asuhumapköra al mamböringa uruninan qahö erakza.

26 Mewöŋanök löwöriinga Uŋa Töröŋan bauköm neŋgimakza. Denöwö köuluköinga dop kölbawak, mi qahö mötzinmö, Uŋa Töröŋan mönö nanŋak köuluk nupnine bauköm neŋgiba neŋgöra aka köuluköba keu jitŋi aukŋe qahöpmö, osoŋgom aka saŋepnöŋ alakza. 27 Saŋepnöŋ ala Anutugö jitsihitŋaŋgö dop ambazip sarakŋi neŋgöra aka köulukömakza. Anutunöŋ ambazip urunini ek kewörakzawi, yaŋön mönö amqeba Uŋa Töröŋaŋgö uru mötmötŋi mörakza.

28 Anutunöŋ köulukŋi möta öröyuai pakpak galöm köliga miaŋgö mindimindiri ölŋan mönö nanŋi alaurupŋan ölöwakŋegöra asuhumakza. Mi mötzin. Ölŋi miaŋön ambazip amötqeqe areŋaŋgö dop eŋgoholi jöpaköm waŋgimakzei, mönö i mewö me mewö bauköm eŋgimakza. 29 Anutugö areŋaŋgö könaŋi kewö: Nanŋi nahönŋan urumeleŋ alaurup sehisehiŋi neŋgö sutnine mutuknini ak neŋgimapköra mörakza. Miaŋgöra qeljiŋe areŋ ala nini tandökninan Nahönŋaŋgö dop akingöra mörök. Miaŋgöra ambazip qeljiŋe möt neŋgiyöhi, nini mewöyök mewö akingöra jim möwölöhöm neŋgiyök. 30 Qeljiŋe jim möwölöhöm neŋgiyöhi, nini mewöyök neŋgoholök. Neŋgoholöhi, neŋgö keunini mewöyök jim teköiga solaniin. Solaniini, neŋgöra mewöyök köna kondeliga nanŋe asakmararaŋnöŋ öŋgöba oyaeŋkoyaeŋ akin. Mewö. e, f 

Anutugö urukalemŋaŋgö möpömöpösei liŋet.

31 Keu mi möta miaŋgöra denöwö jibinak? Anutunöŋ sel jöhöm neŋgiba likepnine malja ewö, daŋön mönö qetal neŋgibawak? 32 Anutunöŋ nanŋi Nahönŋi tok qahö aŋgön kölökmö, i jim teköiga malmalŋi körek neŋgöra aka köleŋnök. Mi köleŋniga Anutunöŋ yambuk kalem korembeŋi tosatŋi pakpak mi mewöyök amqeba neŋgima.

33 Anutunöŋ ambazip nanŋaŋgöra möwölöhöm neŋgiba keunini jim teköiga solanimakzini, miaŋgöra daŋön mönö keu jakeŋe al neŋgibawak? 34 Kraist Jisösnöŋ kömuiga Anutunöŋ kunbuk mem guliiga Suepnöŋ öŋgöba Anutugö böröŋi ölŋe tata toroqeba neŋgöra aka köulukömakza. Miaŋgöra kunŋan kun keunini kewöta könöp sianöŋ gebingöra jim teköm neŋgimamgö osima.

35 Kraistkö urukalem uruŋe malinga daŋön mönö miaŋgöreŋök mendeŋ neŋgiiga etpinak? Kahasililiŋ ak neŋgigetka wahöjaliŋ mötpinakmö, Kraistkö urukalemŋeyök ölöp qahö etpin. Sese-werowero ak neŋgibeakmö, miaŋgöreŋök ölöp qahö etpin. Bödi akinak me opo söröninan qahöwahi malbinak, mönö ölöp qahö etpin. Kömumbinbukö keŋgöt qakŋe malbinak me yarö gilgetka kazik asuhubawakmö, mönö ölöp qahö etpin. 36 Miaŋgö keuŋi Buŋa Kimbinöŋ kewö ohoget ahöza,

“Nalö dop söŋanök könahiba kömumbingöra neŋgugetka anda mala suŋgem ahakza. Lamaya eŋgum nembinaŋgörök maljei, neŋgöra miaŋgö tandök mötmörimakze.”
37 Keu miaŋgö dop ak neŋgibeakmö, Kraistnöŋ urukalemŋi indeli mörini, yaŋön töngum neŋgiiga lömböt pakpak miaŋgöreŋ mönö luhut ala köiraŋ köla malbin. 38 Yuai kunöŋ mönö Kraistkö urukalemŋeyök mendeŋ neŋgimamgö osima. Mi öl töhönŋa möt yaközal. Kömupnöŋ me malmalgö yuaiŋi kunöŋ mönö mendeŋ neŋgimamgö osima. Suep garata me ömewöröme yeŋön mönö nalö kewöŋe me könaŋgep nini mendeŋ neŋgibingö osime. Bem suahö kukösumŋinambuk yeŋön mi osime.

39 Euyaŋgö euŋe me emuyaŋgö emuŋe maljei, yeŋön mönö mendeŋ neŋgibingö osime. Anutunöŋ öröyuai tosatŋi kun miwikŋaiyöha ahözei, mieŋön mönö mewöyök Anutugö urukalem miaŋgöreŋök mendeŋ neŋgibingö osime. Anutugö urukalemŋi miaŋön mönö Kraist Jisös Kembunini yaŋgöreŋ asuhui indeli, mi mötzin. Mewö. g 

Copyright information for `BMU