Job 34

És szóla Elihu, és monda: Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket! Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt. Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó? Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül! Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet. És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár! Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él. 10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság! 11 Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres. 12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot! 13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot? 14 Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná: 15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba. 16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára! 17 Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é? 18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő! 19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája. 20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül! 21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja. 22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő; 23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre! 24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe. 25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak. 26 Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják. 27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem, 28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja. 29 Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt; 30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek. 31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé; 32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem! 33 Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd! 34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat: 35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók. 36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek! 37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
Copyright information for HunKar