Psalms 132

Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról; A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének: Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba; Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert; Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot! Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein: Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához! Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája! Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek! 10 Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől! 11 Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe; 12 Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek. 13 Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül: 14 Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem; 15 Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel; 16 Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei. 17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek. 18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.
Copyright information for HunKar