Matthew 12

Yesu imi Sabata imuac miŋina.

Nalé imuaru Yesunéŋ Sabata naléiguc wit ai qericma keŋec. Keŋu tohotoho ichéra ieneŋ yaka niŋ humuma wit héla tosara kuma negic. Negic Farisaio ic eneŋ inicma Yesu ézéma ʒégic; Inicna! Tohotoho ichécga eneŋ Sabataiguc haka ménda wawaŋawac wanʒu. Ʒégic yomuhuc énézéyec; Dawidi ʒéma méndacmimia ieneŋ yaka niŋac humuma némac haka waŋgic imi ini méŋ ménda oloŋanʒu? Inéŋ Anutuac ocmuŋ qeriaiguc emma méndacmimia iniguc saméŋ téréya imi negic. Haka hofac oo ic ieneŋ sac wawaŋawac séc imi waŋgic. Me Sabata séc hofac oo ic ieneŋ ocmuŋ téréyaiguc héna ac logima ai mema kendoŋ qesaulianʒu, néŋ képésic solaŋ kecʒu imi ini héna aciguc ménda oloŋanʒu? Neŋ imuac énézéwa niŋgic, ocmuŋ téréya ogicma eŋeŋa wanʒac imi youmi nanʒua. Ac kiwi méŋ yomuhuc hezac; Ni mulumanaŋ qahac, néŋ wésé niniŋac ewa siŋna heanʒac. Ini ac imuac hénia nimbunec képésic ginaguc ménda ʒéénécmiwunec. Imi mia Icac Naŋa imi Sabata kendoŋ imuac miŋina kecʒac imuac niŋac imuhuc ʒézua.

Ic méria séléc sélécgia.

Imuhuc ʒéma baec imuacnec kemma tocgotocgo amaginaiguc eŋec. 10 Waŋu imuaru ic méŋ méria séléc sélécgia tarec. Taru ic embac eneŋ Yesu aciguc opocbiŋ ʒé héna hocma qesimigic; Sabata kendoŋiguc hafi mehiaru énécmimiawac hezac me? 11 Ʒégic Yesunéŋ yomuhuc énézéyec; Onac murunec méŋnéŋ rama momacguc késakeru Sabata kendoŋiguc baec séséŋiguc hiŋgaru ménda késahéréyu érémac me? 12 Icnéŋ rama ogicma kuneŋnec eeyaguc wanʒac, imuac Sabata kendoŋiguc goi héihéi ai imi hia wammacac hezac. 13 Imuhuc ʒéma ic imuac, Méraga suluna, ʒéyu méria suluyu mocʒoŋ kekec tataru wamma néwécyawac séc waŋec. 14 Imuhuc waŋu Farisaio ic ieneŋ hiŋgacma Yesu dimuhuc qewiŋ ʒéma sasaŋgiaiguc ʒéareŋ waŋgic.

Anutuac weleŋqeqe ic.

15 Waŋu Yesu imi niŋtegicma ama baec imi waima baec méŋu keŋec. Keŋu ic embac sasalanéŋ méndacmigic. Waŋu yaŋ hafiginaguc imi mocʒoŋ mehiaru énécmidarec. 16 Mehiaru énécmima eŋeya hénia ménda ʒéaumu niŋac neuŋ héiénécmiyec. 17 Imi mia Anutunéŋ Yesaiawac murunec biaŋac ara yomuhuc ʒéyec imi héla héimac niŋac imuhuc waŋec; 18 Youmi imi weleŋ qeqena, neŋ i gésimiyi. Nuac qeri uŋanéŋ iwac siŋ nimmima ségiségi yanda wanʒua. Ni Uŋana iwac muru haimiwa inéŋ ic enia kekec solaŋa ʒéau énécmimac. 19 Waŋu inéŋ tohalicya qahac, qac silacya qahac. Méŋnéŋ méŋ héna yandaiguc ac ewaya ménda nimmac. 20 Uŋ kétéŋaguc imi ménda kumac. Kifa ʒéra bouc bouc wanʒac imi ménda hiwécgémac. Imuhuc wammanec kecma kekec solaŋa qindiŋima keŋu ogicogira wandacmac. 21 Waŋu ic enia ieneŋ ewagina kewugina Yesuac qaraiguc korodacmu.

Yesu ʒéma Beelʒebul.

22 Waŋu nalé imuaru ic méŋ tiliŋtiliŋ birianéŋ késayu kic hilic waŋu ara qahac kerec imi Yesuac muru wagic keŋgic. Waŋu Yesunéŋ mehiaru miyu ac ʒéma kiwa hima keŋec. 23 Waŋu ic embac mocʒoŋ welicgéma ʒégic; Youmi Dawidiac ɋeli me deic? 24 Ʒégic Farisaio ic eneŋ ac imi nimma yomuhuc ʒégic; Uŋa biria ionac kuneŋgina Beelʒebul iminéŋ kuc ménda miyu uŋa biria nesimacac séc qahac. 25 Waŋu Yesunéŋ niniŋgina niŋtegicma yomuhuc énézéma ʒéyec; Héŋgaleŋ ama areŋa yanda méŋac ic embachéranéŋ eŋaocnec héndéŋ amugic héŋgaleŋ ama areŋa yanda imi kisi wammac. Waŋu ama areŋa yanda me ama méŋac ic embachéranéŋ eŋaocnec héndéŋ amuma hia ménda naŋselimu. 26 Biria miŋinanéŋ Biria miŋina elicgézaciguc ekaocnec téamuzaoc. Imuhuc waŋu iwac héŋgaleŋ ama areŋa yanda imi dimuhuc naŋselimac? 27 Waŋu ni Beelʒebulnéŋ kuha néŋu uŋa biria elicgé énécmianʒuaiguc, naŋhécginanéŋ mérac kuhaiguc nesi énécmianʒu? Imuac bec eŋaoc niŋgésigési wammuac hezac. 28 Waŋu Anutuac Uŋanéŋ kuha néŋu uŋa biria nesi énécmianʒuaiguc, Anutuac héŋgaleŋ ama areŋa yanda imi bec onac muru ha énécmizac. 29 Méŋnéŋ méŋ walac ama miŋina selia ménda késa ɋatémaguc dimuhuc amayaiguc emma iwac iwawaiya wagicma kemmac? 30 Ic méŋ niguc ménda kecanʒac imi andianéŋ nuanʒac. Ic méŋ niguc mequtulaŋ ménda waŋanʒac imi héndéŋ qéndéŋanʒac. 31 Imuac énézéwa niŋgic, képésic hénia hénia ʒéma Anutu ʒébiri qébiri wammimia imi waiwaiyawac séc wammac, néŋ Uŋa Téréya ʒébiri qébiri wammimia imi waiwaiyawac séc qahac. 32 Méŋ Icac Naŋa ʒébiri mimaciguc képésicya imi waiwaiyawac séc. Waŋu méŋ Uŋa Téréya ʒésure wammimac imi képésicya imi deguc baeciguc me baec biaŋguc hahaya imuaru momacnec ménda waiwaiyawac séc.

Ic hésa ʒéma imuac héla gocmia.

33 Ini ic hésa méŋac hiabia ʒéma hélaya niŋac imuhucyanec hiabia ʒému. Waŋu ic hésa méŋac biria ʒéma hélaya niŋac imuhucyanec biria ʒému. Ic hésawac hénia imi imuac hélanéŋ ʒéauanʒac. 34 Qerigina igucnec qesalecgéma mayu kuaginanéŋ ʒéanʒu imuac niŋac qaté mokoleŋac ɋelihécgina ini némaciguc ac hiabia méŋ hia ʒému? 35 Ic hiabianéŋ qeriawac hofia igucnec iwawai hiabia wiriru éréanʒac. Waŋu ic birianéŋ qeriawac hofiyaiguc iwawai biriawac wiriru éréanʒac. 36 Ʒéwa niŋgic gésigési nalé yandaiguc ac sicsaocya ʒéanʒu imuac hénia mocʒoŋ ʒéasaridacmu. 37 Imuac niŋac geŋga acganéŋnec mesolaŋani géŋgéŋa wammac. Imuhucyanec geŋga acganéŋnec képésicgaguc ʒégéŋgéŋa wammac.

Yonawac séséc.

38 Imuhuc ʒéyu, Farisaio ic ʒéma héna acac kiwi ic tosara ieneŋ ac yomuhuc meleŋmigic; Kiwi ic nini guac murunec séséc méréra méŋ hémbiŋ ʒé wanʒiŋ. 39 Imuhuc ʒégic melemma énézéyec; Hicŋisai biria téŋgéŋ ʒéma kaiseroac buŋa yominéŋ séséc mérérawac hémbiŋ ʒé ʒéwelec wanʒu. Waŋu asé kiwiac séséc tosara qahac, néŋ kua meme ic Yonawac sésécya sac mihicŋi énécmimia wammac. 40 Yona imi siŋi kaiwe haréwéc konduŋ yaŋ tomeŋa qeriaiguc heyec, imuhucyanec icac naŋa imi siŋi kaiwe haréwéc baec omoŋaiguc hemac. 41 Niniwe ic embac ieneŋ Yonawac ackuaʒéc nimma ewagina meleŋgic, néŋ méŋ Yona ogicma eŋeŋa wanʒac imi youmi namba ewagina ménda melenʒu. Imuac niŋac gésigési naléiguc Niniwe ic embac ieneŋ hicŋisai yomi iniguc namma hicŋisai yomuac képésic ginaguc ʒéénécmimu. 42 Baec waŋgoŋa Saut imuac embac garatanéŋ Solomonac niŋtegic qiŋtegic ac nimmaŋ ʒé baec tetecgia igucnec hayec, néŋ méŋ Solomon ogicʒac imi youmi namba gezacgina ménda qeanʒu. Imuac niŋac gésigési naléiguc embac garata iminéŋ hicŋisai yomi iniguc namma képésic ginaguc ʒéénécmimac.

Uŋa biria liliŋgéma hahaya.

43 Uŋa birianéŋ ic méŋac qeria igucnec éréma tachiarumaŋ ʒé baec kisiaiguc lelecgéma kemma hocbipiyec. 44 Imuhuc wamma yomuhuc ʒéyec; Ama waima hayi imuhucgeŋ liliŋgéma kemmaŋ. Imuhuc ʒéma liliŋgéma kemma héŋu ama imi miŋina qahac qeusuŋ wamma meʒeriru eŋ naŋec. 45 Imuhuc hémma kemma uŋa biria 7 eŋeya ogicma mocʒoŋ biriqiria wanʒu imi onagiru hama ama imuaru hiŋgacma tacyac waŋgic. Imuhuc waŋgic ic imuac kekecyawac tetecgia imi kekecya walac kerec imi ogicma mocʒoŋ biridacʒac. Haka silic imuhucyanec hicŋisai biria yomi onac muru hicŋi énécmimac.

Yesuac sac taséhéra héla.

46 Yesunéŋ ac imi ic embac tuŋginaguc énézémanec naŋu neŋgoc munahéra ieneŋ ac ézéwiŋ ʒé hama séŋgaŋgeŋ naŋkecgic. 47 Imuhuc waŋkecgic ic méŋnéŋ ézéma ʒéyec; Ninʒaŋ, neŋgoc munahécga ieneŋ giguc ac ʒéwiŋ ʒé séŋgaŋgeŋ nanʒu. 48 Imuhuc ʒéyu Yesunéŋ yomuhuc énézéyec; Méré méré eneŋ nuac neŋgoc munahécna wanʒu? 49 Imuhuc ʒéma méria suluyu tohotoho ichéra ionac muru keŋu ʒéyec; Inicgic, nuac neŋgoc dac munahécna imi youmi tacʒu. 50 Méŋnéŋ méŋ Kurumeŋ Maŋgocna iwac ewa siŋ tohoma wamma mezac imi mia nuac neŋgoc nauŋna ʒéma dac muna wanʒu.

Copyright information for `KGF