Hebrews 10

So whi̧né dowi alamó Yesuné betere bete mo beta̧ félitóró male ala

Kótóné tukóló muló betere fota, mo ti muaaire ala mei, take nalo waaire wisi wisi alané aso maaté erapó. Atére betené kale tukóló mole fo sya furaalu, ba fo doko̧ hupu dóló moma yó tare alané Kótó betere felekemó biti̧ faaire so whi̧né sekȩi ala mo ti wisiranénipó. Ai alanétamo so whi̧né hosaa tua̧mó mole kisipa tiki fea mo beta̧ félitóró wisirólua̧sóró, ti atima etei kaae dowi ala yalepóló, atimatei Talepaae momaratere ala dekéró yó ta ua̧meipó. Ti noatepae, atima etei kaae dowi ala yalepó tuȩ́ mua̧meipó. Atérené ba fo doko̧mó hupu dóló momatere ala ha̧le deté fu betere kilitu, dowi ala kemeni, atima tua̧mó ha̧le mulapóló ha̧kearóló yó matapó. Ti noatepae, wa̧bulmakau ómeme hupu sameané dowi ala tokó̧ló mo aluranénipó.

Atérené Keriso a̧ i haepaae wóló i fo yalepó.

“Hupu dóló momatere alaró ha̧le matere alatamo naao hȩkese inipa, naaotei ȩ mo whi̧né tiki daaróló beteralepó.
Simó suku̧laa daróló momatere alaró dowi alamó Talepaae ha̧le matere alatamo kilituraalu, naao kisipa felénipó.
Atétepa ya̧lo duraalu, ‘Ȩ tȩteróló kaae tare Kótóo, kale bopeyóló mole asȩ tua̧mó ere fo mo dokonóturaalu, naao kisipa mole ala eraai ȩ wóló i betere ape,’” erapó.
Folosóró ama duraalu,

“Kótóné tukóló muló betere foné i ala yae yóló mupatei, hupu dóló simó suku̧laa dalatere alaró Talepaae matere alatamokélé, dowi alamó matere alakélé, fea naao kolóló hȩkesenipó,” erapó.
Ai alarape yale sisópaae ama duraalu,

“Naao kisipa mole ala eraairaalu, ȩ i wale ape,” yalepó.
Atéró, folosóró hupu dóló du betale alarape tokó̧ló taae faróló, ai sirimó a̧ suka̧le ala mo ti yó tanó̧póló eralepó.
10 Yesu Kerisoné ama tiki Talepaae mo beta̧ félitóró ha̧le melóló suka̧leteiné, Talené ama kisipa mole alatóró sya furaalu, da̧ ama so whi̧póló mo kae beteralepó.

11 Be dȩtere doko̧ fea momatere be kaae tare whi̧rapené Talepaae hupu dóló momaratere ala ha̧le yó tarapó. Atétere alané dowi ala mo ti tokó̧ló aluranénipó. 12 Tépatei, mió i bopetu betere momaratere doasi topo whi̧ Yesuné da̧né dowi ala tokó̧ló aluraairaalu, ama betere bete Talepaae mo beta̧ félitóró ha̧le malepó. Atéyale ki̧lipaae a̧ ama alima Kótóné turu naase eró betere tikimó fóló betalepó. 13 Ai alarape kemeróló, mió a̧tamo bóe du betere whi̧ fea ama tȩteróló só deraaire ala beta̧ Kótónétei eró̧póló, kaae tawóló beterapó. 14 Ti noatepae, mo beta̧ félimótóró a̧ sukuturaalu, Talepaae ama ha̧le male alané wisiróló, mo kae so whi̧ betó tanó̧póló yalepó.

15 Dȩi Kepe Wisinékélé Talené ai ere ala da̧paae yó móturaalu, folosóró i fo dapó.

“Ai alarape yóló ki̧lipaae ya̧lo atima tao saairaalu, yóló mulatere diri fo i ape.
Ya̧lo tukóló muló betere forape atima hosaa tua̧mó mulóo, atima kisipa keteni tuȩ́ yó tanó̧póló ya̧lotei eróo yaalopóló,” Talené erapó.
17 Ai fo tómó me beleróló duraalu,

“So whi̧ Kótóné fo ao̧mó bitini, atima kisipa mole ala maaté sya fu betere alaró mepaae dowi alatamomó kwia meni, ya̧lo aluróló kisipa keteraalopó,” erapó.
18 Ai dowi alarape feata, Talené mo ti kemeró beterapa, hupu dóló Talepaae matere ala momó kae ha̧le noatepa yaaloé?

Talené ala taaréni, ha̧le eró tawae ere fo

19 Térapa, no nerape-ó, da̧paae Yesuné ama samea sókó faló betereteiné Kótóné mo kae ere be tua̧paae faaire wini, mo halaainé sókó fenérapó. 20 Taketa, ai be ke sata̧le yóló oleró betere kuti tua̧mó sókó fua yalepó. Mió Yesu sukó̧ló a̧ mo ti betere bete matere kisi tu̧ alée faleteiné a̧ tua̧mótóró sókó fenérapó. 21 Ai ala maaté mei, Kótóné fake so whi̧ tao sóró, momaratere doasi topo whi̧kélé beterapa, da̧ a̧paae tuȩ́ tiki tiróló bitu, hosaa tua̧mó hai̧tamo Kótó betere felekepaae fenérapó. Atéturaalu, da̧né i dowi ala yalepóló hosaa tua̧mó sekȩi kisipa muteretei ama sameané fokóló feléróo, da̧né tikikélé mo kikisi wȩiné fokóo, ereteiné mo halaainé fenérapó. 23 Ti noatepae, Kótó a̧ta, da̧ so whi̧paae eraalopó dere wisi ala ha̧sókó fóló taaréni, mo eraalopóló da̧né so whi̧paae du beteretei taaróló haepaae derepaalomei, hai̧tamo yó tawaalopa sae. 24 Da̧né no nepaae yaala sókó fole alaró wisi alatamo fakeyó̧póló, ketekȩ u bulótu i bulótu dere alatamo netéró yaaloé yóló, tuȩ́ teketu betae. 25 Mepaae so whi̧ atima Keriso fake tourótua dere tikipaae wale hó̧tu dere kaae, da̧ momókó yao̧se. Téni, Talené da̧ dape saaire be dȩ felekemó walapa, betere doko̧ ama ala erateretei taaréni, ketekȩ u bulótu i bulótu dere ala mo ti fakeróló deté fu bitiépe.

26 I bete mole mo fo da̧né wosóló tuȩ́rutei dowa̧ae fóló, dowi alatamo ha̧le yó tapa, ti ai ala kemeró̧póló Talepaae melaaire o̧la me kae munipó. 27 Kótótamo atéró bóe duraalu, du betere dowi ala ha̧le yó tapa, Talené fo tokó̧tamo yóló só deraaitere alaró ai whi̧rape dalaaire sitamo kolóló, mo wió yae. 28 Take mepaae whi̧né Moses-né asȩyóló muló betere fo tukóló yale ala, tamo ó sore whi̧né kolóló mopó depa, ti ai whi̧ ko̧letere ala ini, mo ti sinó̧póló dua ipakalepó. 29 Mepaae so whi̧ dené Kótóné naalema belei o̧la kaae ao̧róló tȩiya tȩiya yóo, Talené ama fo dirirale sameané fokóló kae beteró betepatei, ai samea ha̧le o̧la kaae ao̧róo, Talené ai whi̧ ha̧le hamokoróló tao supatei, ai ala erótu betere Kepe Wisi faleyóo depa, ti atétere whi̧ a̧ kwia saairetei ha̧sókó faalopóló de? Ti folosóró Moses-né yale fo tikitepa, dowi kwia mo salepó. Atéyaletei, mió ai alarape dere whi̧né saaire kwiata, folosóró sale kwia bosenóló mo doasi saalopó. 30 Ti noatepae,

“Kwia tokó̧ matere ala ha̧sókó feni, mo ya̧lotei yaalopó,” yale sekȩ́ta, da̧né kisiparapó.
Me fo i ape.

“Talené so whi̧né du betere ala mo amatóró taleyaalopó,” erapó.
31 Mo ti betere Kótóné naase tua̧paae foleteita, wi alapa mo wió yae.

32 Dia̧ta, mo take bitiré wale sukamó, Kótóné fo woseté waleteiné dia̧ tua̧mó dȩyó falapó. Atéremó, dia̧paae kae kae sekȩi ala wapatei, dia̧ wiyóló botokó feni, mo diriyóló betale ala kisipa muae. 33 Ai maaté mei, me sukamó dia̧ so whi̧ feané keletómó sóró daalóló, susupui alaró haleratere alatamo eróo, me sukamó dia̧ sere sekȩ kaae, diaao̧ no nerapepaaekélé eratepa, dia̧kélé atimatamo beta̧mó titiyóló daalu beleyóo, dua yalepó. 34 Atére kaae, atimané diaao̧ ne norapedipula beteratepa, ko̧le duraalu, atima tao sua yalepó. Atimané diaao̧ mole o̧lakélé fasó supa, mo ti muó tawaaire o̧la wisinaale saai dapóló hai̧turaalu, atima só̧póló taalatua yalepó.

35 Térapa, ai ala deté furaalu, diaao̧ kisipa tiki tiró beteretei ha̧le o̧la kaae taae faréni, mo hotowaró tao tawae. Atétepa, ti mo dupu wisinaale saalo ai ape. 36 Kótóné ama kisipa mole alatamo eratepa, ti ama dia̧mó melaai dapóló bopere o̧la saasepólópa, dia̧né kisipa tiki tiróló, diaao̧ du betere alatóró ha̧le yó tanérapó. 37 Ti noatepae, Talené i fo erapó.

“Mo ha̧leke sukamó waalopó ere sekȩ́ a̧ waaitere be dȩ hi̧liki faréni, ai be dȩmótóró mo waalopó.
38 Téyaalotei, ya̧lo donoi alatóró erótu betere whi̧ta, ti kisipa tiki tiratere alanétóró betaalopó.
Ama kisipa tiró betere ala momó wota̧ale depa, ti ai whi̧tamo ya̧lo kisipa felé yaalo meipó,” erapó.
39 Tépatei, da̧ atei kaae wota̧ale yóló aluyaaire so whi̧tamo touyóló bitini, a̧paae kisipa tiki tiró betepa, da̧ aluyao̧sóró Kótóné tao serapó.

Copyright information for `PPO