Hebrews 11

Kisipa tiratere alané mo betenérapó

Tuȩ́ tiki tiróló betere so whi̧né nalopaae yaaire wisi ala mió kilinitei, take mo kelaalopóló diriyóló kisiparuraalu, hai̧tu beterapó. Mo take betale so whi̧né atei ala deremó, Kótóné mo wisirapóló atima dukiró beterapó.

Kótóné i ala yó fae depa, ere o̧la ó betere o̧la o̧lakélé fea motóró yó fipakalepó. Ti mió kelené keletere o̧la o̧la feata, kelere o̧la sóró aleni, ama fotoko̧ bole fonétóró kaaró beterapóló, da̧ Talepaae tuȩ́ tiki tiró betereteiné mo diriyóló kisiparapó.

Ebel a̧ tuȩ́ tiki tiró bituraalu, Talepaae mo wisiyóló ha̧le maleteiné noma Kein-né male o̧la tȩterélipakalepó. Ti Ebel a̧ kisipa tiki tiró bitu matere o̧la Talené kilitu, wisirapóló a̧ dukiróló mo donoi whi̧pó erapó. Ebel a̧ta, take sukupatei, Talepaae ama kisipa tirale ala asȩmó mulu, da̧paae ha̧le du beterapó.

Inoke Talepaae kisipa tiki tirale betené a̧ sukuni, itéró mo betepatei, Talené hepen-paae dapesó horapó. Mepaae whi̧rapené a̧ keka̧lemó, Kótóné dapesó feleteiné mo koló fenipó. Kótónébuk-mó duraalu, Inoke a̧ hepen-paae faai i haemó ha̧le bitu, Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepa, a̧ mo hȩkesené sinipakalepó. Mepaae kisipa tirénire so whi̧né Kótó a̧ hȩkese yaaire ala mo eranénipó. Ti noatepae, mepaae so whi̧ de Kótó beterepaae wapa, ti a̧ mo beterapóló kisipa tiróo, Kótó a̧ i betere ape yóló yó melaalopóló ketekȩtamo kekitu betere so whi̧ kilitu, Kótó a̧ mo hȩkeserapó.

Talené Noapaae take naao kilini yale ala nalopaae mo eraalopó yale fo Noané mopóló kisipa tiralepó. Atéru, a̧ tua̧mó Kótópaae mo kae wi yóló, ama naaleraperó atimané sorapetamo yóo, ama soma atimaamo yóo yóló beta̧ aluyao̧sóró, tuȩ́ tiki tiró bitu nuku alipakalepó. Atéyaleteiné ai alimó betale so whi̧né dowa̧ae fóló du betale ala mo só deralepó. A̧ atéró tuȩ́ tiki tiratere ala Kótóné kilitu, mo donoi whi̧pó yaaire doi melalepó.

Talené nalopaae Abraham a̧ melaaire hae kwiapaae fó̧póló, dotȩyaai a̧paae ape yalepó. Ai fo depa, a̧ faaire tiki kisipa inirutei, tuȩ́ tiki tiró betere alané Kótóné dere fo mo beta̧ wosóló felepó. Kótóné Abraham a̧paae yale fo mo eraalopóló tuȩ́ tiki tiróló, a̧ melaalopó ere hae tikimótei uké whi̧ kaae bitu, kuti be torokó̧ló tȩté kutu betalepó. Ama naale Aisak-kélé, Jekop-kélé, ama ere fo dokonóturaalu, ai hae tiki saaire whi̧rapetei, Abraham a̧ yale kaaetóró deté kutu betalepó. 10 Abraham-ta, a̧ betere haemó kisipa muni, take nalopaae dirii o̧la sóró tȩne mo ti bemó betaalopóló kisipa mutu, kaae tawóló bitipakalepó. Ai be tȩyaai da̧le sóo, be tȩyóo yale sekȩ́ta, Kótó a̧tórótipó.

11 Abraham a̧ mo ti otere yóo, soma Serakélé ha̧le ni daayóló sere yóo epatei, tuȩ́ tiki tiró betere ala Talené kilitu, naale deyaaire fotoko̧ bulalepó. Ti ai ala eraalopó yóló mulale sekȩ́né fo mopóló kisipa tiki tiraleteiné yalepó. 12 Ai beta̧ whi̧tei a̧ otereyóló mo felekemó sinaai du bitutei, ama deale naalené kaaróló, naale senaale mo ha̧le o̧la kaae deté felepó. Ai naale senaaleta, sa̧mó daale ho̧reró wȩi atika̧tamo kaae ereteiné dosa̧ayaaire mo su̧nipó.

13 I dosa̧ayale whi̧rape atima fea kisipa tiki tiratere ala ha̧le deté fu betepatei, sukutua yalepó. Ti atima ha̧le betale alimó kale melaalopóló muló betere o̧la atimané sinitei, mo umó teó wou betepa, tuȩ́né maaté kolóló mo kée deté fu betalepó. Atétu, atimané duraalu, “Da̧ta haemó betepatei, i hae tale mei, uké whi̧ kaae i betere ape,” du betalepó. 14 Atei kaae fo dere whi̧rape atima mo ti betaaire hae tiki kekitu beterapóló ha̧kearóló yó matapó. 15 Ti atimané atei kaae dere fotamo, take taaróló wale hae tikimó ua̧sóró, ti atima turuku bepóló kisipa mutu, momó fesaae fole ala ua̧pó. 16 Aténi, mo ti betaaire hae wisipaae fenée kisipa mutu beterepó. Ai hae tikita, me kae mei, mo hepen betórótipó. Atéreteiné atima Kótópaae duraalu, ya̧ta da̧ tȩtéróló kaae tare Talepó depa, ai fo wosetu Kótó a̧ haleni, mo dono dapó kisipa mutapó. Ti noatepae, ai be huluata atima mo wisiyóló beteró̧póló, ama taketi donoróló muló beterapó.

17 Abraham-né kisipa tiki tiró betere ala Kótóné ka̧ae kolóló, su̧ sale sukamó, Abraham a̧ kisipa tiró bitu, ama naalema Aisak dóló simó suku̧laa dalóló Talepaae ha̧le melaai yalepó. Kótóné a̧paae wisi ala eraalopó yale fo tuȩ́rutei, ama mo beta̧ betere naale daai yalepó. 18 Take Kótóné a̧paae duraalu,

“Naao naale Aisak-né detere naalené naao doi muaaire fake firaalopó,” erapó.
19 Ti Abraham-né ama ai ala yaleteita, mo ti sukutere whi̧ Kótóné ama su̧mó kepaaraalopóló kisipa mutu yalepó. Até yaletei, ama naalema Aisak a̧ sukó̧ló momó kepaayale whi̧ kaae ao̧pa dape salepó.

20 Aisak a̧ Talepaae kisipa tiró bituraalu, ama naale Jekop-ró Isotamo nalopaae betaaire alamó kisipa mutu, foné atimaamo wisiralepó.

21 Atéyale kaaetóró, Jekop a̧ Talepaae tuȩ́ tiki tiró bitu, a̧ felekemó suka̧airaalu, ama dotó tiki tómó tiróló daalu, naalema Josep-né naale tamo foné wisiróló, Talepaae mo kée yóló momayalepó.

22 Josep kisipa tiróló bitu, a̧ suka̧aire be dȩ feleke depa, kale Israel fake so whi̧ Isip hae kwia taaróló, torokó̧ faalopóló kisipa mutu, atimapaae ama diri sóró fae yalepó.

23 Isip hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧né Israel so whi̧né naalerape dae yóló tukóló mulélipakalepó. Ai fo epatei, Moses-né hamaró alimatamo wini, Talepaae beta̧ tuȩ́ tiki tiró bitu, ai naale wisinaale dao̧sóró, wélié sore tua̧mó a̧ hyó̧ mulalepó.

24 Moses doayóló Talepaae kisipa tiki tiró bitu, a̧ topo whi̧ Fero senaalemané naalepó yao̧se yóló fo mulalepó. 25 Moses a̧ sawa sukamó maaté tó tikimó felétere dowi ala yaai kisipa muni, Kótóné so whi̧paae erótu betere sekȩi ala a̧paaekélé eró̧póló kisipa mutu, Talené so whi̧tamotei toune felepó. 26 Moses a̧ so whi̧ tȩteróló kaae tare sekȩ́ Kerisoné ala erótu beteremó, faleyóló haleratere ala kolósu, Isip haemó mole wisi wisi o̧la kolósu yalemó, Kerisotamo betere ala mo doasi ke boleteiné take nalopaae Kótóné dupu wisi melaalopóló kisipa mutu, a̧ ai ala sya felepó. 27 Moses a̧ Talepaae kisipa tiró bitu, kale Isip hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ fopaae buóló, a̧paae sekȩi ala erao̧sórópóló wini, Isip kwia taaróló felepó. Ti noatepae, aita kelené kelenire sekȩ́ ama kelereteiné, ama yaai dere ala beta̧ ha̧le yó taruraalu yalepó. 28 A̧ Talepaae kisipa tiró bitu, Kótóné dotȩyale whi̧ deleensel-né Israel fakené topo naalerape dao̧sóró, bosene fele be dȩmó o̧la detere alaró wa̧sipsip hupu malené samea dilatere alatamo, Talené a̧paae yae ala deté fu betalepó.

29 Kótóné so whi̧ Talepaae kisipa tiró bitu, sonaai wȩi kȩla tua̧mó tukóló, mo ere hae tiki kaaemó atima tȩyóló felepó. Tétepa, Isip fake atimakélé Israel fake yale kaae tȩyóló felemó, wȩiné atimatei mo ti alurélipakalepó.

30 Talepaae kisipa tiró bitu, Israel fake so whi̧ wȩikeró be dȩmó, Jeriko be hulua bopére dopóku bolaa ao̧ró bopé yóló kutu betalepó. Atéyalemó, kale doasi dopóku ama ko̧leaanétei kolokóló derepelepó.

31 Moni saairaalu nópu nuku betale so Rahab a̧ Talepaae kisipa tiró bitu, kale bóe sa̧ fele whi̧rape ama bepaae wisiyóló dape salepó. Téyaleteiné Talené fo tukóló dowa̧ae fu betale so whi̧ fea dóló kemeróturaalu, a̧ beta̧ ha̧sókó felepó.

32 Atimané ai yale alarapemó ya̧lo kae me noa fo yaaloé? Kale doasi doi mole kisipa tirale whi̧rape Kideon, Barak, Samson, Jepta, Depit, Samuel, mepaae Kótóné ko̧ló whi̧rapené yale alakélé fea dia̧paae dekéró ua̧tei, yaaitere be dȩ dekéró munipa taalatapó. 33 Ai whi̧rape atima Talepaae kisipa tiró bitu, mepaae tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo bóe dóló atima tȩteróo, so whi̧ mo wisiyóló kaae taru donoi ala eróo, Talené atimapaae melaalopó yale o̧la mo sóo yalepó. Atéró Talepaae kisipa tiró bituraalu, whi̧ dó nokole hao̧layon-rape ku̧lumu faaralepó. 34 Whi̧ dokole doasi simi surukó̧ fóo, whi̧ dele fosói sepakekélé ha̧sókó fóo, dua erapó. Atima mo whi̧ bépatei, Kótóné doasi fotoko̧ bulalepó. Tétu, atima bóe duraalu doasi fotoko̧né kae kae hae kwiamó wale bóe whi̧rape dóló mo ti kemeratepa, mepaae ha̧sókó fele whi̧rape ti botokó dapo yalepó. 35 Mepaae sorape atimané naale senaale ó omarape suka̧letei, momó kepaaratepa atimatamo beta̧mó bitua yalepó. Mepaae so whi̧ atima kisipa tiró betepa, mené doasi susupui ala eróturaalu, dia̧ teraayóló faraalopa, Talepaae dowi teka fo yae yóló sȩtua yalepó. Ai ala depatei, atima sukutepa, momó kepaayóló Taletamo wisiyóló betaalopóló kisipa mutu, atei kaae fo yaalo meipó, dua ipakalepó. 36 Mepaae so whi̧ faleyóló fokosoi ala yóo, mepaae so whi̧ ti dirii képiné dokólódipula beteróo dua yalepó. 37 Mepaae so whi̧ kapo duné dóo, mepaae ti ni tikiteresaw fosóné fosóné tua̧mó tekéetamo yóo, mepaae bóe dele sepakené dóo, dua ipakalepó. Mepaae so whi̧ ho̧ko kuturaalu kutikélé nokole o̧la ó bekélé meitepa,sipsip ómeme hupu sekaȩ bukutua yóo, Atima mo yoleale betepa, susupui alaró kae kae dowi alatamo eróo dua yalepó. 38 Atima atei kaae sekȩ su betale so whi̧ kolósu, i haemó betó mole mo so whi̧ kolósu depa, sekȩ sere so whi̧né atima mo belei ao̧róló teraae falapó. Sekȩ sere so whi̧ atima torokó̧ kuturaalu, kópu ka̧ae fi tikimókélé, hasi fosómókélé, kapo dolomókélé, hae dolomókélé, ho̧ko fité kutua ipakalepó.

39 Ai dosa̧ayale so whi̧ atimakó mo beta̧ whi̧nékélé Talené melaalopó yale o̧la sinipatei, kisipa tiró betere ala kilitu, Talené mo wisirapóló atima dukiralepó. 40 Atimapaae erale alaró da̧paae eratere alatamo, touróló eraté fóló mo ti kemeró̧póló, Kótóné atimapaae erale ala bosenóló, da̧paae eraaire ala wisinaale ama tukóló mulalepó.

Copyright information for `PPO