Luke 20

Yesupaae ya̧ topo whi̧ né sóró beteraleé yóló wosale fo

(Mat 21:23-37, Mak 11:27-33)

Téró, me sukamó Yesu a̧ momatere be tua̧mó Kótóné ala etérópóló so whi̧ feapaae yó matere alaró, kale mió wosetere fo wisitamo yó mótu betalepó. Tétu betepa, mo so whi̧mó momaratere whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló a̧ beterepaae walepó. Atéró wóló a̧paae duraalu, “Naao ai alarape yó̧póló, ya̧ né sóró beteraleé?” yalepó.

Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lokélé dia̧paae wosetere fo beta̧ i dapa, ȩpaae tokó̧ a̧lae. Jon-né wȩi tópuratere ala ó hepen bemó yae depa yalepé, mo whi̧né yae depa yaleé?” yalepó.

Ai fo deremó, whi̧rape atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧nétamo, hepen bemó yae depa yalepó depa, ti da̧paae ama dere fo wosóló kisipa tiki tiratere noatepa deé enérapó. Tépatei da̧né duraalu, mo whi̧né yae depa yalepó depa, ti doai wóló betó mole so whi̧né kapo duné da̧ siróló daalopó. Ti noatepae, Jonta so whi̧paae yó matere Kótóné ko̧ló whi̧ betaletei feané kisiparapó,” yalepó.

Atétepa, atimané a̧paae duraalu, “Jon-né wȩi tópuratere ala a̧paae né yae depa yaleró, da̧ kisipanipó,” yalepó.

Ai fo depa Yesuné duraalu, “Diaao̧ ya̧lo wosale fo tokó̧ menitepa, ti dia̧né ȩpaae wosale fokélé tokó̧ melaalo meipó,” yalepó.

Whi̧ beta̧né ama kutó kaae tanó̧póló sóró beteratere alapaae dó faróló yale fo

(Mat 21:33-46, Mak 12:1-12)

Téró Yesuné so whi̧paae ai fo deté fóló, me i fo salekélé yalepó. “Whi̧ beta̧né ama kutó diyólówain képi wae biliyalepó. Atéró, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae taru, u̧lumétere o̧la sóró dotonótu betae yóló, a̧ fo̧lo sukamó me be huluapaae biti̧ felepó. 10 Kale o̧la u̧lumétepa sere alimó, kale kutó talené ama kutó diratere whi̧kó beta̧paae duraalu, ya̧ kutó kaae tare whi̧ beterepaae mepaae u̧lumére o̧lakó sera̧le fae yóló dotȩyalepó. Téyaletei, kutó kaae tare whi̧rapené a̧ du beteró, ha̧le fó̧póló dotȩyalepó. 11 Téró, kale dere kaae ama kutó diratere whi̧ me dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané dóló susupuróló, haletamo ha̧le fó̧póló dotȩyalepó. 12 Atéró, kale dere kaae sore dakoróló whi̧ memo dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané du beteró samea sókó faróló, belapaae sóró taae deralepó.

13 Téró, kalewain képi kutó talené duraalu, ‘Mió ya̧lo noa alakó yaaloé? Ya̧lo yaala sókó fóló hosaa turó mole naale beta̧ atima beterepaae dotonatepa, atimané a̧ mo wisiyóló dape sóró, ama dere fo wosaalopóló kisipatu, dotȩyalepó,’ yalepó.

14 Téyaletei, kale kutó diratere whi̧rapené a̧ wale kolóló, atimasisitei fo dokóló duraalu, ‘Aita, i kutó talené ama naalepó. Alima sinitepa, i kutóró mepaae mómu o̧la o̧latamo fea ama sao̧sóró, da̧ saaira̧alu, a̧ daalopa siépe,’ yalepó. 15 Atéró, atimané a̧ kalewain képi kutó tua̧mó sóró belapaae taae deróló mo ti dalepó. Atétepa, kutó tale wóló atimapaae noa alakó eraaloé? 16 Kale kutó diratere whi̧rape mo ti dóló sukunóló, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae tawó̧póló melaalopó,” yalepó.

Tétepa, aimó betó mole mo so whi̧ feané ai dere fo wosóló duraalu, “Aita enénire alatei dapó,” yalepó.

17 Téró, Yesuné kelené kiké yóló kaae taru atimapaae woseturaalu, “Kótóné fo tua̧mó,

‘Mepaae be tȩtere whi̧rapené taae farale kane faketei, sóró be hulua eleké wisinaale botokoróló deyaalo ai ape,’ yóló asȩmó ere fo-a, noa betené yaleé?
18 Téyaalotei, mepaae so whi̧ de ai kapo fake tómó kotóo sóró dée nukupa, ti ama tiki turukó fóló doalé maaté yaalo ai ape. Téyaalotei, ai kale kapo dokó̧ dorowouraalu tȩiya dere so whi̧ta, mo ti derakó̧ fóló muaalo ai ape,” yalepó.

19 Tétepa, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó mo so whi̧mó momaratere topo whi̧rapetamoné ama ai yale fo saleta, atimapaaetóró dapóló aimótóró tawóló daai yaletei, ai touró betere so whi̧né atimapaae me ala erao̧sóró, witepa taaralepó.

Sisapaae takis moni melaróe yóló wosale fo

(Mat 22:15-22, Mak 12:13-17)

20 Atétepa, atimané Yesuné me alakó ha̧sókó fóló déró kelaai, mepaae whi̧rape mo ala dere whi̧ ao̧yóló kikiti kaae tawóló beteró̧póló, mepaae whi̧rape dotȩyalepó. Aita ha̧le mei, a̧ ha̧sókó fóló, ama i fo mo depa wosalepóló, RomGavman topo whi̧né naase tua̧mó mulale faai kisipa mutu yalepó. 21 Atétepa, kale whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, naao dere foró so whi̧paae yó matere alatamota, mo dono dapó. Naao fake so whi̧ maaté taosuraalu, mo so whi̧ sisópaae erótumipó. Naaota, Kótóné tuȩ́ mole alatóró mo dono yó mótu beteretei da̧né kisiparapó. 22 Ti da̧nétakis moni Sisapaae materetei-a, donorépe meié?” yalepó.

23 Atimané a̧ só deraai dere ala ama kolóló, atimapaae duraalu, “Aidenarias moni ya̧lo kelaalopa ȩpaae yó a̧lae yóló matepa tao sóró duraalu,moni tómó i mole asoró doitamo-a né?,” yalepó.

25 Ti fo depa, atimané duraalu, “Sisanépó,” yalepó. Tétepa ama duraalu, “ Sisané o̧lapa, ti Sisapaae melae. Kótóné o̧la ti Kótópaae melae,” yalepó.

26 Atéró, Yesu so whi̧ feané keletómó me alakó ha̧sókó fuléró kelaai su̧ saletei, a̧ ha̧sókókélé feni, ama atimapaae fesaayóló dere fomó, atima hokomó sókó furaalu fokélé tekini, siratei du betalepó.

Sinale whi̧ kepaayóló so dokaaloé yóló wosale fo

(Mat 22:23-33, Mak 12:18-27)

27 Mepaae suka̧le so whi̧ kepaayaalo meipó, du betere Sadyusi fakekó mepaae whi̧rapetamo Yesupaae wosetere fo yaai walepó. 28 Atéró duraalu, “Yó matere whi̧-ó, whi̧ beta̧ so dokaletei, naale senaalekélé deni ha̧le sinitepa, noma me whi̧né ai so wulia dokóló naale detepa, ti ai naale noma suka̧le whi̧ betale sirimó beteró̧póló yae fo Moses-né asȩmó da̧paae erapó,” yalepó. 29 “Take wȩikeró nomarape beterepó. Atéró bitu, topo whi̧ so dokaletei, ai sotamo naale deni, a̧ ha̧le sinalepó. 30 Atéró sukutepa, kale so wulia noma me whi̧némo dokalemó, ai whi̧kélé naale deni, ha̧le suka̧lepó. 31 Nomarape fea até deté fóló, nalo mo kemerótu noma awa̧ taalu whi̧né dokaletei, a̧kélé ha̧le suka̧lepó. Atéró mo ti kemeróturaalu, kale sokélé suka̧lepó. 33 Atéró, wȩikeró whi̧rapené dokale so take kepaayóló wale sukamó, mé whi̧né dokaaloé?” yalepó.

34 Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Mió i alimó bitu, whi̧ so dokóo, so whi̧tamo fóo, du beterapó. 35 Tétu betepatei, suka̧le so whi̧ momó kepaayóló betaaire alimó atéró whi̧ so dokotere alakélé, so whi̧tamo beteratere alakélé, sinitere alakélé ini, hepen bemó betereensel kaae betaalo ai ape. 36 Téturaalu, atima kepaaró betere naale senaale ereteiné Kótóné ama naale senaaletóró betaalopó. 37 Ni sesaapemó duku betere si mi dolomó yale fo Moses-né asȩrapó. A̧ta, Abraham, Aisak, Jekop-sépi fea tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Atére foné suka̧le so whi̧ aluni, kepaayóló beterapóló, ha̧keamó yó matapó. 38 Ti a̧ta, suka̧le so whi̧ maaté tȩteróló kaae tanitei, mo betere so whi̧kélé tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Ti noatepae, suka̧le so whi̧kélé, betere so whi̧kélé, fea amatóró beteró beterapó,” yalepó.

39 Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rape mepaaené a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Yó matere whi̧-ó! naao dere fota, mo dono dapó,” yalepó. 40 Téyaletei, ama ai yale foné atima haleturaalu, whi̧ beta̧nékélé a̧paae me wosetere fo inipó.

So whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧-a né naaleé yale fo

(Mat 22:41-46, Mak 12:35-37)

41 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisota, Depit-né naalepó du betere-a noa fo betené de?

42 Ti ai fo bete Depit-né amatei, ha̧kearólóbuk Sam-mó asȩyóló muló beterapó.

‘Talené ȩ tȩteróló kaae tare Talepaae duraalu, “Ya̧lo naao bóe whi̧rape tétei aleróló, naao hó ao̧mó beteraalopa, kaae tawóló ya̧lo turu naase dȩmó betae,” ’ erapó.
44 Ti Depit-né a̧ tȩteróló kaae tare Tale-ó du betaleteimo, ama naalepó, fo neteró yaleé?” yalepó.

45 Téró, aimó betó mole so whi̧ feané ama yó mótu betere fo wosetu betepatei, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape daalepaae fetée fóló duraalu, “Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené dere alané dia̧ dorao̧sóró mo wisiyóló kaae tawae. 46 Ti atimata, so whi̧ feané doasi whi̧-ó yóló, dukiratere koko̧mó so whi̧ fea toura̧leta dere tikipaae faairaalu, mo fo̧loi kuti wisimaaté deróló fua yóo, Kótóné fo wosetere be dolopaae fukélé, mo wisi tikimótóró betaai hȩkese dua yóo, o̧la detere sukamókélé, topo whi̧rape bitua betere tikimó, betaai ekȩle yóo, dua dapó. 47 Téturaalu, kale wulia sorapekélé dilikó̧ló atimané o̧la o̧la fea o̧lémi sóo, moma duraalukélé, so whi̧né dukiratere koko̧mó fo̧lo si̧yóló yóo, dua dapó. Take kemetere sukamó atétere whi̧rapené saaire kwiata, mepaae so whi̧né saaire sekȩ bosenóló, mo doasi saalo ai ape,” yalepó.

Copyright information for `PPO