Luke 7

Topo diki tare whi̧né kutó diratere whi̧ wisirale fo

(Mat 8:5-13)

Téró, Yesuné so whi̧paae fo yó melóló kemetepa, a̧ Kapeneam bepaae felepó. Ai bemó beta̧ topo diki tare whi̧né ama hosaa mole kutó diratere whi̧ beta̧ heponé mo felekemó suka̧ai du betalepó. Ai topo whi̧né 100 Rom diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tarepó. Atépa, kale topo whi̧né Yesu wóló beterapó dere fo woseturaalu, ama kutó diratere whi̧ Yesuné tao sene wó̧póló, mepaae Juda topo whi̧rapené a̧paae ene fó̧póló dotȩyalepó. Atima Yesu beterepaae wóló a̧paae duraalu, “U whi̧ wisinaale mo felekemó sukutapa, naao a̧ wisiraasepóló ya̧ da̧ faalopó. Ti noatepae, da̧ Juda fake so whi̧tamo hȩkesené sukó̧ló yaala sókó fole ala muluraalu, da̧né fo wosetere bekélé ama tȩnalepó,” yalepó.

Atétepa, Yesu a̧ atimatamo fóló, kale whi̧né be felekepaae sókó waairaalu wou betepa, kale diki tare whi̧rapené doasi topo whi̧né ama fulumu whi̧rape Yesutamo tu̧mó hokolaatu, i fo yae yóló dotonalepó. Atétepa, atima fóló, kale topo whi̧né Yesupaae yae yale fo yalepó. “Tale doa whi̧-ó, a̧ whi̧ wisi betepapakó ya̧ ama be tua̧paae ape yaalomeipa, ya̧ tika tumó daalu kisi bete wisi yae fo beta̧ yae. Ti noatepae, ȩkélé ȩ tȩteróló kaae tare whi̧ ao̧mó beterapó. Ya̧lo diki tare whi̧rape atimakélé ȩ ao̧mó beterapó. Ai whi̧rapepaae ya̧lo ‘Fae,’ depa fóo, ‘Ya̧ ape,’ depa wóo, dua dapó. Ya̧lo kutó diratere whi̧paae i ala yae depa, ai alatóró ama dua dapó,” yalepó.

Yesuné i kale whi̧né ene wale fo wosóló sirayalepó. Téró, Yesu fetée fóló a̧ sya wou betere so whi̧paae duraalu, “Israel hae kwiamó etei kaae kisipa tiki tiró betere whi̧ mo beta̧kélé betepa kilinipó,” yalepó. 10 Téró, kale doasi topo whi̧né dotȩyale whi̧rape bepaae momó fesaae wóló kelalemó, kale kutó diratere whi̧né hepo bete wisiyóló, mo betepa kelalepó.

Yesuné wulia soné naale kepaarale fo

11 Atéró, Yesu a̧ Kapeneam be huluamó sawa beteró, ama yó matere whi̧rapekélé, mo so whi̧kélé, fea a̧tamo Nain be huluapaae sókó faai fu betalepó. 12 Atéró fu betalemó, ai be hulua tipiné bopéró daaló betere tikimó sókó felemó, beta̧ suka̧le whi̧ beleyóló walepó. Ai naalené hamata, oma sukó̧ló wulia bituraalu, ai naale beta̧tóró kaae tarepó. Ama tiki sini beleyóló fupa, ai be huluamó betó mole so whi̧kélé fea a̧tamo fu betalepó. 13 Atétepa, Talené kale so kelalemó, ko̧lené hosaamó supa, a̧ daalepaae fóló duraalu, “Ya̧ wole ekesé,” yalepó.

14 Téró, Yesu a̧ wóló kale suka̧le whi̧ dokore besekȩ olaatepa, beleyóló fu betere whi̧rape feni, kei̧yóló daayalepó. Atétepa ama duraalu, “Ti naale-ó, ya̧lo ya̧paae dapa turukó holae,” yalepó. 15 Tétepa, kale suka̧le whi̧tei turukó holóló bituraalu, fo kaae sóró yalepó. Téró, Yesuné kale suka̧le naalené hamapaae naao naale ai ape yóló melalepó.

16 Ai ala kolóló, so whi̧ fea winé sukutepa, Kótóné doi hale sóró holóló duraalu, “Kótóné mo doasi ko̧ló whi̧ beta̧ ama so whi̧ tao saai i wóló betere ape,” yalepó. 17 Yesuné ai ala du beterapó fo Judia hae kwiaró ai hae kwia tua̧mó betóló fale so whi̧tamo feapaae deté fóló fakeralepó.

Jon-né ama yó matere whi̧ tamo Yesu beterepaae dotonale fo

(Mat 11:2-19)

18 Atéró, kale Jon-né ama yó matere whi̧rapené Yesuné i alarape du beterapóló, Jon-paae ene walepó. 19 Jon-né ama yó matere whi̧ tamopaae ape yóló, Tale beterepaae fó̧póló dotȩyalepó. Atétepa, atimaamo fóló a̧paae woseturaalu, “Waalopóló bope du betale whi̧ ya̧pé? Whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaróe?” fo ene fó̧póló dotonalepó.

20 Atéró, kale whi̧ tamo Yesu beterepaae wóló a̧paae duraalu, “Da̧mota, wȩi tópuratere whi̧kó Jon-né ya̧paae wosene fae depa walepa, ya̧ta kale waalopóló bopetu betale whi̧pé, whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaaloé?” yalepó.

21 Atéyale sukamótóró Yesuné mepaae hepo daale so whi̧kélé, depe dolomó dowi kepe betere so whi̧kélé, kele dilikire so whi̧kélé, wisirótu beterapó. 22 Atéró, ama atimaamopaae duraalu, “Diaamo fesaae fóló diaamoné wosale foró kelale alatamo Jon-paae ene fae. Mepaae kele dilikiyóló betale so whi̧né kele fisa̧ae fóló o̧la o̧la kolóo, ho̧leke dore so whi̧ mo sesȩre whi̧ kaae kwȩyóo, dowi humu fuluné tiki dore whi̧rape sesȩ mo betere whi̧né tiki kaae daayóo, mepaae wosȩ́li kinu fokélé wosenire so whi̧ wosȩ́li tukwȩ falóo, mepaae sukutepa douraai yale so whi̧tei kepaaróo, mepaae yoleale betere whi̧rapepaaekélé, kale mió wosetere fo wisi yó matepa wosetu beterapó fo ene fae. 23 Mepaae so whi̧ de ya̧lo du betere alamó dée néni, suka fea eró tare so whi̧ta, hai̧né sukó̧póló yae fo a̧paae ene fae,” yalepó.

24 Atéró, kale Jon-né dotȩyale whi̧ tamo fimó, Yesuné Jon-mó kisipa mutu, ai betó mole so whi̧paae duraalu, “Upulé dia̧ so whi̧kélé bitini kópu ka̧ae fitikipaae fua yale-a, besȩ́né kape fépo eratere kelaai felepé, whi̧ kuti wisinaale deróló auretei kelaai feleé? Meipó. 25 Ti mepaae wisi wisi kuti maaté deratere whi̧ta, topo whi̧ betere be wisimótóró bitua dapó. A̧ta atei ala inipa, dia̧ noa o̧lakó kelaai feleé? Atépatei, dia̧tamo Kótóné ama ko̧ló whi̧ mo kelaai fitikimó, ti a̧ta ai kutó maaté mei, mepaae kutókélé diró̧póló sóró beteró beterapó. 27 Asȩmó yóló muló betere fota, i whi̧mó kisipa mutu erapó.

‘Whi̧ beta̧ a̧pi folosóró furaalu, ya̧ waaire tu̧ donorae fo ene fó̧póló ya̧lo dotȩyaalo ai ape.’
28 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. I haemó betó mole soné deale whi̧rapekélé fea betó moletei, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né tȩteró beterapó. Tépatei, whi̧ me detamo Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, belei sókó deóló betepa, ti kale wȩi tópuratere whi̧ Jon bosenée falapó,” yalepó.

29 Mo so whi̧ fearótakis moni siré kotere whi̧rapetamo Jon-né dere fo wosóló sya fupa, atima wȩi tópuraleteiné Yesuné yale fo wosóló, Kótó a̧ta, mo donotóró taletere Talepó du betalepó. 30 Téyaletei, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧rapetamo Kótóné tao sóró eraai yale wisi ala atimanétei hó̧ralepó. Ti noatepae, atima Jon beterepaae wȩi tópuaairaalu feni yaleteinépó.

31 Téró, Yesuné duraalu, “Mió i alimó betere so whi̧rapené du betere ala ya̧lo noapaae dó faróló yaaloé? 32 Atimata, so whi̧ mo fea touróló betere tikimó, kale keteirape atimasisitei melaa duraalu, etei kaae ala dere naale senaale kaaené kelerapó.

‘Dia̧ ki̧liyó̧póló da̧né fó wuti haleróló mepaae wole forape yaletei, dia̧ hȩkeseyóló sama ki̧linipó.
Dia̧ dekȩ duraalu moló yó̧póló, mepaae wole forape yaletei, dia̧ wolekélé inipó,’ yalepó.
33 Atére kaae, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon o̧lakélé, wȩikélé, néni, weyóló ha̧le betepa, diaao̧ duraalu, ‘A̧ tua̧mó dowi kepe tepeyóló beterapó,’ dua yalepó. 34 Kale whi̧né Naalema o̧larówain wȩitamo nokole ala kolóló diaao̧ duraalu, ‘Kelere? i whi̧ta, o̧la mo dekéró nóo,takis moni siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamo fulumu yóo, du beterapó,’ fo diaao̧ ai dere ape,” yalepó. 35 Atei fo diaao̧ du beteretei, mepaae so whi̧ de Kótóné mo fo wisi wosóló sya fupa, so whi̧ feané ha̧keamó kilitu, ita Kótóné mole fosó fosóre tuȩ́ sya feleteiné erapó, yalepó.

Dowi ala du betale soné Yesuné hó fokale fo

36 Téró etéyalepó. Farisi whi̧rapekó beta̧né Yesupaae a̧tamo o̧la naai faalopó depa, fóló beterepó. 37 A̧ atéró wóló Farisi whi̧né bemó o̧la nuku beterapó dere fo ai be huluamó dowi ala du betere soné wosóló,alapasita kanené aleyale wutimó felé kȩlaa walewel wȩi sóró walepó. 38 Atéró wóló, a̧ Yesuné sisópaae fóló, ama hó ao̧mó hemée deyóló bitu, wole du betalepó. Atéró du betale wole kaape Yesuné ho̧leke tópaae durupu beterepó. Tétepa, kale soné ama topo nikinétei, helekó̧ló kópurótu betalepó. Atéró, kale soné Yesuné ho̧leke tamo ko̧ló tukó nóló, kale felé kȩlaa walewel wȩi ama hómó suniyalepó.

39 Atétere ala beta̧ Farisi whi̧né kolóló, ama kisipanétei duraalu, “I whi̧ta, Kótóné ko̧ló whi̧ ua̧sóró, ti ama hómó olaa deremó, dowi ala dere sonétei a̧ olaa dapó, kisipa mua̧pó,” yalepó.

40 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Saimon-ó, ya̧lo ya̧paae yaaitere fo beta̧ mulapó,” yalepó. Ti fo depa, ama duraalu, “Yó matere whi̧-ó, naao ȩpaae yaaitere fo yae,” yalepó.

41 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Beta̧ whi̧némoni momó tokó̧ melaai dapóló, tamo whi̧né kwia mulóló me whi̧né 500denariasmoni sóo, me whi̧né 50denarias moni sóo, yalepó. 42 Kale whi̧ tamoné salemoni talepaae tokó̧ melaairetei su̧nipa, kale whi̧né me o̧la meipóló, taaralepó. Atéró taalatepa, atimaamokó mé whi̧né kalemoni talepaae doasi hosaa muóló yaala sókó fole ala enére?” yalepó.

43 Ti fo depa, Saimon-né a̧paae duraalu, “Ya̧lo kisipanéta, kale doasimoni sale whi̧ a̧ hȩkese yaalo ai ape,” Tétepa, Yesuné duraalu, “Naao dere fota, mo dono dapó,” yalepó.

44 Téró, a̧ kale so daalepaae fetée fóló, Saimon-paae duraalu, “I so naao kelere? Ȩ naao bepaae waletei, ya̧lo ho̧leke fokó̧póló, naao wȩikó ȩ menipó. Ténitei, i soné beta̧ ama wole kaape fȩ ya̧lo hómó epa, ama topo nikinétei helekó̧ló kópuralepó. 45 Ȩ naao bepaae wale sukamó, ya̧lo faamumó naao ko̧ló tukó néni, i soné beta̧ ya̧lo hó ko̧ló tukó nuku betalepó. 46 Naao ya̧lo topomówel wȩi dilénitei, i soné beta̧ ya̧lo ho̧lekemó felé kȩlaa walewel wȩi dilalepó. 47 Atéyale kaae, ya̧lo ya̧paae i dere ape. I soné ama mo doasi du betale dowi alamó saai yale kwia ya̧lo ha̧le kemeraleteiné ama ȩpaae hosaa muóló doasi yaala sókó fu beterapó. Tépatei, whi̧ me dené ama dowi ala ha̧le tómó maaté kemeratepa, ti ama yaala sókó fóló hȩkesené sukutere alakélé ha̧le tómó erapó,” yalepó.

48 Téró, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao yale dowi alamó saaire kwia ha̧le kemeró beterapó,” yalepó.

49 Ai fo depa, a̧tamo beta̧mó o̧la nuku betere whi̧rape atimasisitei, fo kȩlaaróló duraalu, “I whi̧ta, Tale kaae bitu, dowi alamó saaire kwia ama ha̧le kemeraalopóló dérópó,” yalepó.

50 Tétepa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao kisipa tiki tiró betere alané ya̧ tao sóró wisiralepa, naao hosaa muni deyóló mo dua fae,” yalepó.

Copyright information for `PPO