Mark 13

Mió betere ali kemeteremó yaaire ala

(Mat 24:1-35, Luk 21:5-33)

Téró, atima ai momatere be taaróló fu bitu, ama yó matere whi̧rapekó beta̧né a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, doakale kapo fakené be wisinaale ai tȩnapa kelere?” yalepó.

Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ai tȩ mole doasi be wisinaalerape take fisikó furaalu, mió i ere kaae beta̧ kane fakekélé metamo olekepa kelaalomeipó. Mo featóró kolokó fóló muaalo ai ape,” yalepó.

Atéró, Yesu ai momatere be ópaae tȩne fapa,Olip du sokoremó Pita, Jems, Jon, Andru atimasisi bitu a̧paae woseturaalu, “Naao mió ti bope yale alarape-a metéli yaaloé? Ai yale fo mo dokonaairaalu noa alapi depa, kolóló da̧né kisipa yaaloé?” yalepó.

Ai fo depa Yesuné duraalu, “Mepaae whi̧né kapala fo yóló dia̧ dilikao̧sóró, mo wisiyóló kaae tawae. Mepaae dilikitere whi̧rape wóló, ya̧lo doi yóló duraalu, ‘Ȩta dia̧né wó̧póló kaae tare whi̧ Keriso i ape,’ yóló, so whi̧ fea kó̧paae fó̧póló dilika̧alo ai ape. Bóe mo du betepa kolóló dere foró, me bemó bóe du beterapóló deté kotere fotamo wosóló, diri furu furu duraalu wiyao̧se. Ti ai alarapeta, mo yaalotei kemeyaaire be dȩ sókó waai teórapó. Me hae kwiamó betere whi̧ró me hae kwiamó betere whi̧tamo bóe daalo ai ape. Me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧raperó me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo bóe daalopó. Kae kae hae kwiapaae doakale baotere alaró, o̧la sóku alutere alitamo waalo ai ape. Ai alarapeta, sorapené naale saai sisó kaae sóró nukutere kaae dapó. Ai alarape yóló kemetepa, nalo mo doasi sekȩi ala waalopó.

Ai sekȩi alarapeta ha̧sókó feni, dia̧paae mo eraalopa siki sikiyóló betó muae. Ti noatepae, mepaae mo whi̧rapené dia̧ be kaae tare whi̧rapené fo tokó̧ló só deró̧póló, atima naase tua̧mó mulóo, mepaae whi̧rapené dia̧ fo wosetere bepaae dapesó fóló fokosói ala yóo, yaalopó. Dia̧ ya̧lo ala erateremó, tȩteróló kaae tareGavman doasi topo whi̧raperó atimané sóró beteró betere topo whi̧rapetamoné keletómó sóró daalaalo ai ape. Atétere be dȩmó, Talené dia̧paae erale alarape atimané wosó̧póló, diaao yaaire tȩ amatei mulaalo ai ape. 10 Atéró, kemeyaaire be dȩ sókó waai teópa, folosóró i hae kwia feamó betó mole so whi̧paae mió wosetere fo wisi yó maté kwȩyóló su̧raalopó. 11 Atétepa, mepaae whi̧né dia̧tamo fo tokó̧tamo yaai dapesó fupa, noa fo yaalorópóló whaalia yao̧se. Dia̧né fo yaai kaae seretamo, diaao̧ yaaire fo Talené yó melaalo ai ape. Diaao̧ kisipané yaalomeitei, Kótóné ama Dȩi Kepe Wisiné yae dere fotóró yaalo ai ape.

12 Me whi̧né ama nomatei mené dó̧póló eleké deyóo, me whi̧né ama naaletei me whi̧né dó̧póló eleké deyóo, naale senaalenékélé hama alima ao̧mó betere hó̧róló, mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyóo, yaalopó. 13 Dia̧ ya̧lo ala erótu beteremó, so whi̧ mo feané dia̧tamo dei tuȩ́ muturaalu, dia̧ hó̧róló bóe daalo ai ape. Téyaalotei, mepaae so whi̧ de ȩpaae kisipa tiki tiróló, diriyóló bitiré fóló kemetere kwiamó sókó fupa, ti atétere so whi̧ aluyao̧sóró ya̧lo tao saalopó.

14 Diaao̧ kelera̧lemó, Kótóné ama kae bemótei, mo kelaalo sonaalei dowi ala du betepa, Talené doi folokoleróló, be mo wópu mulaalopó. Ai ala enénire tikimótei epa kilitu, i asȩre fo dosa̧atere so whi̧ dia̧né mo wisiyóló kisipa muae. Ai ala depa, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ hasi fosópaae botokó fó̧póló yae. 15 Dia̧ siki be kemó betera̧lemó i sekȩi ala wapa kilitu, siki bemó beteretei taaróló, ao̧ró be kemó mole o̧la o̧la sene derepéni taaróló botokó fae. 16 Mepaae whi̧ kutómó daara̧lemó ai ala depa, ama da̧ae mulale bukutere kuti momó sene feni, muló̧póló taaróló botokó fae. 17 Atétere sukamó, mepaae naale ere soraperó naale senaale tare sorapetamo botokó faaire su̧ni bipi ereteiné mo doa ko̧lerapó. 18 Térapa, ai alarape sosóli alimó yao̧sórópa, moma beta̧ du betae. 19 Ti noatepae, Atétere alimó mo doakale dowi sekȩ waalo ai ape. Mo take Kótóné keké nale alimó kaae sóró bitiré wóló, mió i alimókélé atei kaae dowi sekȩi ala mo kolókélé inipó. Téró bitiré fóló, nalopaaekélé atei kaae dowi sekȩi ala momó kae kelaalomeipó. 20 Ai be dȩrape Talené ha̧lekeróló tukóló mulólua̧ meisóró, ti so whi̧ mo beta̧kókélé ha̧sókó fua̧ meipó. Talené ama sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧mó kisipa mutu, be dȩrape ha̧lekeróló tukóló muló beterapó. 21 Ai sukamó whi̧ mené dia̧paae duraalu, ‘Kale sóró beteró betere whi̧ Keriso ai walapa kelae!’ Ó u wóló betere ape depa wosóló, mo dapóló momókó tuȩ́ tiki tirao̧se. 22 Ti noatepae, mepaae Keriso ao̧yóló dilikitu betere whi̧raperó Kótóné ko̧ló whi̧póló kapala fo yó matere whi̧rapetamo waalo ai ape. Atétu, kae kae ala yaairemó eratere doasi alaró kae kae kelemei alarapetamo eróturaalu, Kótóné sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧kélé kó̧paae fenérémóló ka̧ae kolóló su̧ saalopó. 23 Téyaalopa, dia̧ dilikó̧ló kó̧paae falao̧sóró, siki siki yóló bituraalu mo wisiyóló kaae tawae. Ai alarape fea yaai teópatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape.

24 Ai sekȩi alarape wale ki̧lipaae ti i asȩre fo dokonóturaalu, i alarapepi yaalo ai ape.

‘Suka ke aluróló dilikiróo, Wéliékélé dȩ iniyóo, ho̧rerapekélé i haepaae torokó dorowóo, yaalopó.
Téturaalu, Kótóné ama bole fotoko̧nétei ó sa̧ woreróturaalu, sa̧mó ere o̧la o̧lakélé fea wore yaalo ai ape,’ erapó.
26 Atétere sukamó, kale Whi̧né Naalema a̧ ama fotoko̧ró mo kae ere dȩ wisinaaletamo sa̧ko tua̧mó sókó wapa, so whi̧ feané kelaalo ai ape. 27 Atéró wóló daalu, ama sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló, amaensel-rape dotonaalopó. Haeró sa̧ kwiatamo dene fale doko̧ feamó, betóló fale so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló dotonaalopó.

28 Téró fo me i ape. Ni nosepaae dó faróló dere fo diaao̧ wisiyóló tuȩ́ yaasepóló, i dapa wosae. Nose sóku fóló, totoko̧ momó beletepa kilituraalu, kale ba fo ali mió felekemó sókó walapó dua dapó. 29 Ya̧lo i bopeyale alarape eratepa kilituraalu, kale Whi̧né Naalema felekemó waai, tu̧ serekemó daapa dapóló tuȩ́ muae. 30 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i alimó betó mole so whi̧ fea sukuni ha̧le betepatei, i alarape mo eratepa kelaalo ai ape. 31 Ó sa̧ró i haetamo kemeyaalotei, ya̧lo fo beta̧ mo kemekélé ini, ha̧le muótóró tawaalopó.

A̧ waaire be dȩró suka keletamo tuȩ́nipó yale fo

(Mat 24:36-44)

32 Mo whi̧ beta̧nékélé, hepen bemó betereensel-rapekélé, Naalemanékélé, ai be dȩró suka keletamo tuȩ́nitei, i be dȩmó i alarape yaalopóló, Alimané beta̧ tuȩ́rapó. 33 Térapa, a̧ waaire be dȩ dia̧ tuȩ́ inireteiné ali ali yao̧sóró, betere doko̧ siki siki du betae. 34 Kale Whi̧né Naalema waaireteita, i ala dere kaaepó. Beta̧ whi̧ metikipaae faairaalu, ama kutó diratere whi̧rapepaae kutó beta̧ beta̧ yóló doko̧ratapó. Atéró, be tu̧ sókó walemó daayaaire whi̧paaekélé, mo wisiyóló kaae tawae yóló a̧ fulapó.

35 Ti be tale fesaae waaire suka dia̧ tuȩ́nipa, ai be dȩ kaae tawóló betae. Ti noatepae, suka doropolepaae ó dilikitamo ó be dȩyaai bané hale deretamo ó dia̧ noke firepaae ó suka sokoterepaae a̧ hapale sókó walemó, dia̧ ali ali erao̧sóró kele diriyóló betaasepóló dapó. 37 Ya̧lo i dere fota, dia̧paae maaté dumitei, so whi̧ feapaae a̧ mo waalopa, hotowayóló kaae tawae, yóló i dere ape,” yalepó.

Copyright information for `PPO