Mark 3

Téró me sukamó Yesu a̧ fo wosetere bepaae sókó walemó, naase dowi whi̧ beta̧ betepa kelalepó. Kale Sa̧a naai tukóló muló betere sukamótei, naase dowi whi̧ Yesuné wisiratémóló kelaai, mepaae whi̧rapené kele mulóló betó molepó. Aita ha̧le mei, kale tukóló muló betere be dȩmótei whi̧ wisiratepa, a̧ só deraai kisipa mutu yalepó. Tépatei, Yesuné naase dowi whi̧paae duraalu, “So whi̧ feané koló̧pólópa, ya̧ turukó holóló daayae,” yalepó.

Atéró ama atimapaae woseturaalu, “Sa̧a nokole sukamó so whi̧ tao sere ala depa fo mulepé, dowi ala depa fo mule? Whi̧ sukao̧sóró tao sere ala depa fo mulepé, whi̧ dele ala depa fo mule?” yóló wosalemó, atimané a̧paae me fokélé tokó̧ menipó.

Ai whi̧rapené atei kaae dore whi̧paae ko̧letere ala ini, dowa̧ae fu betepa Yesu a̧ doasi sekȩi kisipa mutu, atimatamo fopaae buóló kale whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, ama naase teréȩ faralemó, kale dore naase mo wisiyó felepó. Atéteremó, kale Farisi whi̧raperó Herot-né dere ala sya fu betere whi̧rapetamo belapaae tóȩ fóló daalu, Yesu netéró daaloé? yóló atimasisi kȩlaaróló, fo dokotu betalepó.

Mo turó so whi̧né Yesu sya fele fo

(Luk 6:17-19)

Téró Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo ai be taaróló, wȩi kȩla molepaae fóló beteremó, Kaleli haemó betó mole so whi̧ mo fea a̧ sya wou betalepó. Yesuné ai alarape du beterapó dere fo woseturaalu, mepaae Judia hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, Jerusalem be hulua so whi̧kélé, Idomia hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, Jordan wȩi fóku uté tȩró betó mole so whi̧kélé, Tair be huluaró Saidon be huluatamo felekemó betó mole so whi̧kélé, mo fea Yesu beterepaae wou betalepó. So whi̧ mo dekéró wóló touró betepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “So whi̧ touró betereteiné a̧ daayaaire tȩ munipa, wȩi nuku beleka̧amalekó taleyóló mulae,” yalepó. 10 Ti noatepae, mepaae folosóró hepo dalóló betó mole so whi̧ wisirale ala kolóló, atima mepaae hepo daale so whi̧kélé wisiró̧póló kisipa mutu, Yesuné tikimó wolaa yaai dapóló, araletamo tȩté tȩté wou betalepó. 11 Téró, mepaae dowi keperapené Yesu keletere doko̧ a̧ daale ao̧mó deraapisa fóló fió mulu, fo fakeyóló duraalu, “Ya̧ta, Kótóné Naalemapó,” dua yalepó. 12 Ai fo depa, Yesuné kale dowi keperapepaae duraalu, “Ȩta, Kótóné Naalemapóló, mo so whi̧paae ha̧keamó momókó deté kwȩyao̧se,” yóló doasi fo mulalepó.

12 aposel whi̧rape sóró beterale fo

(Mat 10:1-4, Luk 6:12-16)

13 Téró, Yesu a̧ du sorokó mole ao̧paae horóló bituraalu, ama tuȩ́ mole whi̧rape maaté dosa̧ayóló ape depa, atima a̧ beterepaae walepó. 14 Atéró wóló, a̧tamo fulumuyóló beta̧mó betóo, ama fo wisi yó melaté kwȩyóo, dowi keperape doló ho̧konóo yó̧póló, 12aposel whi̧rape sóró beteralepó. 16 Atima atéró sóró beterale 12 whi̧rapené doi etérópó. Saimon-tei, me doi Yesuné Pita mulalepó. 17 Sebedi naalema tamo Jems-ró noma Jon-tamokélé, Yesuné kisi doi Boanersis mulalepó. Ai doi beteta, Be Sapalaané naalema tamopó. 18 Andru, Filip, Batolomiu, Matyu, Tomas, Alpias naalema Jems, Tadeus, ka̧lo ka̧loi whi̧ Saimon, Iskariot whi̧kó Judas atima atéró whi̧ sóró beteralepó. 19 Kale Iskariot be whi̧kó Judas-ta, Yesu daai eleké deyale whi̧pó.

Yesu Belsebul-pó yale fo

(Mat 12:24-32, Luk 11:14-23, 12:10)

20 Téró, Yesu a̧ beta̧ be dolopaae wóló beteremó, so whi̧ mo fea momómo tourale tikimó, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo o̧la naaitere tȩkélé munipó. 21 Atétu beterapó, dere fo Yesuné hamaró nomarapetamoné wosetu a̧ keyaa fole whi̧ kaae beterapóló, atima Yesu dape saai wóló betó molepó.

22 Atépa, mepaae Jerusalem be huluamó wale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené duraalu, “Dowi keperapené topo kepe Belsebul Yesu tua̧mó bitu a̧ fotoko̧ratepa, dowi keperape ho̧konótua du beterapó,” yalepó.

23 Ai fo du betepa, Yesuné ai kale so whi̧paae a̧ beterepaae ape yóló atimapaae fo sale forape yóló duraalu, “Satan a̧tamo beta̧ kutó ditere hamoma netéró doló ho̧konaaloé? Ai kaae ala mo enénipó. 24 Beta̧ doasi topo whi̧né tȩteró betere be hulua so whi̧ atimasisitei bóe dupa, atétere be huluarape fotoko̧ buóló betaaloé? Meipó. 25 Beta̧ faketamotei bóe dupa, ti atétere fake fotoko̧ buóló betaaloé? Mo aténénipó. 26 Atétere kaae, Satan-né ama fulumu whi̧rapetamotei bóe dupa, ti a̧tei tua̧mó teketapó. Atéturaalu, fotoko̧ buóló betaaire su̧ni, a̧tei kemeyaalo ai ape. 27 Mepaae whi̧né doasi fotoko̧ bole whi̧ dokóló munéni, ha̧le betepatei ama be fulukóló, o̧la o̧la senénipó. Folosóró kale whi̧ a̧pi mo dirii képiné dokó mulóló, nalo ti ama be fulukóló o̧la o̧la fea su̧mó sóró fenérapó. 28 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kae kae dowi alaró Kótó faletere fotamota, ti Kótóné mo su̧mó tokó̧ló aluraalopó. 29 Téyaalotei, mepaae whi̧né kale Dȩi Kepe Wisi faletepa, atétere so whi̧né dowi ala kwia mo alukélé eraalomeipó. Ai dowi ala kwia, mo ha̧le muó tawaalo ai ape,” yalepó.

30 Ai fota Yesuné ha̧le inipó. Atimané duraalu, “Yesu a̧ tua̧mó dowi keperape tepeyóló bituraalu dapó,” depa, ai fo yalepó.

Yesuné hamaró nomarapetamo

(Mat 12:46-50, Luk 8:19-21)

31 Ai fo du betepa, Yesuné ama hamaró nomarapetamo wóló be belamó daae mulu, Yesupaae belapaae dere ape yae! yóló yó horalepó. 32 Tétepa, a̧ boperóló betó mole so whi̧né a̧paae duraalu, “Naao haeró nonaaorapetamoné ya̧ kȩle wóló belamó ó daae mole ape,” yalepó.

33 Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ti ya̧lo hae ó norape-a, de maaté?” yalepó.

34 Ai fo yóló, a̧ boperóló betó mole so whi̧ kelené doko̧yóló duraalu, “Ya̧lo hae ó norapeta, ti dia̧tóróti i betere ape. 35 Ti noatepae, mepaae so whi̧ de Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepa, ti ya̧lo no ó ne ó haetóróti ai betere ape,” yalepó.

Copyright information for `PPO