Mark 8

Yesuné 4000 whi̧ o̧la male fo

(Mat 15:32-39)

Atéró kale yale kaae, mepaae so whi̧ mo dekéró a̧ beterepaae toura̧le wóló betó molepó. Atéró betó mole so whi̧ atima naaire o̧la meipa, ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló duraalu, “I so whi̧ sore sukamó ȩtamo bituraalu, o̧lakélé néni, ha̧le betaleteiné atima ȩ mo doasi ko̧lené sukutapó. Ti atima mepaae so whi̧ta, saletómó waleteiné wote siri ha̧le fó̧póló dotonatepa, tu̧ tua̧mó wotené sisiraae fao̧sóró dapó,” yalepó.

Ti fo depa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Aita mo deretei, so whi̧kélé meitikimó atimané naaire o̧la-a, momó mupa melaaloé?” yalepó.

Ai fo depa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Ti dia̧nébred o bulakó meteró mule?” depa, atimané a̧paae duraalu, “Wȩikeró o bularape beta̧ mulapó,” yalepó.

Tétepa, Yesuné ai betó mole so whi̧ fea hae tikimó betae yóló, kalebred o bularape ama sóró taru, Talepaae mo kée yóló, momayalepó. Atéró momayóló kemetepa, Yesuné kolokó daalu yóló, ama yó matere whi̧rapepaae melae depa, atimanémo, kale so whi̧mó a̧liróló melaté kwȩyalepó. Téró, ama yó matere whi̧rape atimané toróti mole ya beleka̧atikikélé melatepa, Talepaae mo kée yóló, atimapaae duraalu, “I yarapekélé nó̧póló, melaté kwȩyae,” yalepó. Atéró, atima nóló su̧turaalu buki muni feletei, ama yó matere whi̧rapené daseté kwȩyóló, wȩikeró yorape fa̧analepó. Atima ai o̧la nale whi̧rape doko̧ sóró touróturaalu, felekemó 4000-whi̧rapepó. 10 Atéró kemetepa, ai betó mole so whi̧ fó̧póló dotȩyóló, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape atima Dalmanuta hae kwiapaae nukutamo felepó.

11 Atima atéró fóló betepa, mepaae Farisi whi̧rape Yesu beterepaae wóló, a̧paae kae kae wosetere fo du betalepó. Aita, a̧ ka̧ae kolóló su̧ suraalu, naao hepen bemó mole kelemei alakó da̧maletamo kelaai dapa, eranénié? du betalepó. 12 Atéteremó, Yesu a̧ fomo sókó faróló atimapaae duraalu, “Dia̧ mió i alimó betere so whi̧né me kelemei alakó kelaaipa erae du betere-a, noatepa de? Talené dia̧paae kelemei ala me kae eraalo meipóló ya̧lo dia̧paae mo i dere ape,” yalepó. 13 Ai fo du beteró kemetepa, kale so whi̧ betó mupatei taaróló, atima nukutamo wȩi fóku utéró momó tȩ felepó.

Yist-paae dó faróló yale fo

(Mat 16:5-12)

14 Atima atéró furaalu, mepaae o̧la uté tȩró mupatei kȩóróbred o bula beta̧ maaté atima nukumó mupa kelalepó. 15 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rape kisipa mulóló ma duraalu, “Kale Farisi whi̧raperó Herot-tamonébred o tópuratere o̧layist-ta mo doropa, wisiyóló kaae tawae,” yalepó.

16 Ai fo deremó, ama yó matere whi̧rape atimasisitei duraalu, “I dere fota, da̧né kalebred o bularape kȩyó yóló weimó ai dere ape,” yalepó.

17 Atimasisitei atéró kȩlaarótu betere fo Yesuné ama tuȩ́ yóló atimapaae duraalu, “Bred o meipóló, dia̧sisitei noatepa fo tiki kȩlaarótu bitu de? Diaao̧ tuȩ́ tiki hapóluraalu, ai yale alarape dia̧né kilitu bitutei, diaao̧ tuȩ́ni airapó. 18 Diaao̧ kelenékélé mo kolóo, wosȩ́linékélé mo wosóo yaletei, ya̧lo erale alarape diaao̧ kisipani, ai keterélirapó. 19 Ya̧lo aporóbred o bula kolokó daalu yóló 5000-whi̧rape atima nalemó su̧tepa, buki daseté kwȩyóló meteró yorape deyaleé?” depa, atimané duraalu, “12 yorape deyóló fa̧analepó,” yalepó.

20 “Ya̧lo me 4000 whi̧rapemó, wȩikeróbred o bularape kolokó daalu yóló melóló, atima nalemó su̧tepa, buki daseté kwȩyóló meteró yorape deyaleé?” depa, “Wȩikeró yorape fa̧analepó,” yalepó.

21 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ti ai yale alarape fea diaao̧ kolólótei, bete diriyóló tuȩ́ muni airapó,” yalepó.

Betsaida bemó kele dilikire whi̧ wisirale fo

22 Atétu beteró, atima Betsaida bemó sókó walemó, mepaae whi̧rapené beta̧ kele dilikire whi̧ Yesupaae a̧ wolaa yae yaairaalu dapesó walepó. 23 Atéró wapa, ai be hulua taaróló, dȩpaae Yesuné kale kele dilikire whi̧ naasemó tawóló felepó. Atéró fóló, kale whi̧né kelemó fesa̧a apuróló, Yesuné ama tikimó naase mulóló duraalu, “Mió naao kelené me o̧lakó wisiyóló kelete?” yalepó.

24 Ai fo depa, kale sekȩ́né ama kele fisa̧ae faróló duraalu, “Whi̧rape kotereteita, ni kaae tokó̧ló só kotapó,” yalepó.

25 Ti fo depa, kale dere kaae momó Yesuné naasené kale whi̧né kelemó wolaayalemó, ama kele mo ti wisituraalu, o̧la o̧la diriyóló kelalepó. 26 Atéró, Yesuné kale whi̧ a̧ ama bepaae fó̧póló dotonótu duraalu, “Ya̧ doasi be huluapaae feni, mo naao bepaaetóró fae,” yalepó.

Pitané ya̧ta Kerisopó yale fo

(Mat 16:13-20, Luk 9:18-21)

27 Atéró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo ai be taaróló Sesaria-Filipai be hulua bopéróló tȩ mole be huluarape tua̧mó fu bitu atimapaae woseturaalu, “Mo so whi̧né ȩ-a, depó du bitute?” yalepó.

28 Ai fo depa, atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Mepaae so whi̧néta, ya̧ kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-pó. Mepaae so whi̧né duraalu, ya̧ta Elaijapó, mepaae so whi̧né duraalu, ya̧ta, Kótóné ama ko̧ló whi̧pó du beterapó,” yalepó.

29 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Diaao̧ tuȩ́né-a, ȩ depó du bitu de?” depa, Pitané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopó,” yalepó.

30 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩta, Kerisopóló, mepaae so whi̧paae momókó bope yao̧se,” yalepó.

Yesuné a̧ suka̧alopó yale fo

(Mat 16:21-28, Luk 9:22-27)

31 Ai fo yóló, Yesuné a̧paae eraaire ala atimapaae kaae sóró yó mótu duraalu, “Whi̧né Naalema kae kae sekȩi ala mo saalopó. Mepaae whi̧ disirapenékélé, kale mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧rapenékélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapenékélé ȩta Whi̧né Naalema meipóló, mo ti só deraalopó. Atétepa, mepaae whi̧rapené a̧ mo ti daalotei, be dȩ sore kemetepa, ti a̧ momó kepaayóló betaalo ai ape,” yalepó. 32 Yesu a̧paae eraaire ala amatei ha̧kearóló depa, Pitané a̧ tu dȩpaae dapesó fóló, atei fo ekesé yóló, foné salepó.

33 Ti fo depatei, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape beterepaae fetée anóló Pita foné sóró duraalu, “Satan-ó, ya̧ ya̧lo sisópaae fae. Naao ai mole tuȩ́ta, ti Kótóné yaaire alamó kisipa muni, mo whi̧né yaaire ala maaté kisipa mutu ai dere ape,” yalepó.

34 Atéró, ama yó matere whi̧raperó ai betó mole so whi̧ featamopaae a̧ beterepaae ape yóló duraalu, “Dia̧ mepaae so whi̧tamo ȩ sya waai kisipa mutupa, ti naao yaaire ala taaróló, sisópaae mulóló, ya̧ suka̧aire filipaa ni naaotei beleyóló ȩ sya ape. 35 Whi̧ me dené ama betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei wisiyóló kaae tapa, ti atétere whi̧ a̧ ama betere betetamo turó aluyaalo ai ape. Téretei, whi̧ me de ya̧lo ala eróturaalu, i kale fo wisi erótu betere tua̧mó ama betere bete kemeratepa, ti ai whi̧né betere bete aluni, mo ti muó tawaalo ai ape. 36 Mepaae whi̧ de i haemó muó mole wisi wisi o̧la dekéró beta̧paae du betere tua̧mó, ama betere bete mo ti alutepa, ti ai wisirapóló kisipa mute? Mo meipó. 37 Ama betere bete alutepa, momó saairaalu, noa o̧latamo dupu yaaloé? 38 Mió i alimó dowi alaró nópu nokole alatamo du betere tua̧mó me whi̧né duraalu, ‘Ya̧ta, Yesu tuȩ́ru, ama ala erótu betere whi̧é?’ yóló wosetepa a̧ witu halemó, ai whi̧ró ama fotamo a̧ tuȩ́nipó depa, a̧paae i fo yaalo ai ape. Kale Whi̧né Naalema Alimané doasi doi mole dȩ wisinaaleró ama mo kae betereensel-rapetamo wale sukamó folosóró halemó a̧ tuȩ́nipó yale whi̧paae, Whi̧né Naalemanékélé ai whi̧ a̧ tuȩ́nipó yaalo ai ape,” yalepó.

Copyright information for `PPO