Matthew 14

Kale wȩi tópurale whi̧ Jon dale ala

(Mak 6:14-29, Luk 3:19-20, 9:7-9)

Atéyale sukamó, kale Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tare whi̧ Herot-né Yesuné i alarape du beterapó dere fo wosalepó. Ai fo wosóló ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, “Aita, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon kepaayóló biturapó. Atéru, mo kae kae doasi kelemei alarape ai erótu betere ape,” yalepó. Ai fota, ha̧le inipó. Herot-né Yesuné i alarape du beterapó dere fo wosaai bitutei, i ala yalepó. Jon-né Herot-paae duraalu, “Naao no Filip-né so Herodias-tei noatepa tokó̧ló dokaleé?” yale fomótei, kale Herot-né Jondipula beteralepó. Ai fo deremó, kale Herot-né Jondipula beteróló daai yaletei so whi̧ kolóló a̧ wituraalu,dipula bemó ha̧le beteró̧póló taaralepó. Ti noatepae, Jon-ta, Kótóné ama ko̧ló whi̧póló, so whi̧ feané kisiparapó.

Kale doasi topo whi̧ Herot-né ama hamané a̧ deyale be dȩ wapa, doasi o̧la deyóló nuku betalepó. Até du betepa, kale so Herodias-né senaalema wóló, o̧la nuku betere so whi̧rapené keletómó ki̧litu betalepó. Atéró ki̧litu betepa, Herot a̧ mo doa hȩkesené sukutepa kale so seimalepaae duraalu, “Naao ȩpaae noa o̧lakó kematepa, ti naao ai kematere o̧latóróti ya̧lo ya̧mó melaalopóló,” doasi dirii fo yóló mulalepó. Ai fo depa, kale so Herotasiné senaalepaae ya̧ fóló, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo tukóló a̧lae fo ene fae depa, kale senaale a̧ fóló Herot-paae duraalu, “Wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo beta̧ tukóló nuku tómó beleróló a̧lae,” yalepó. Kale doasi topo whi̧ Herot-né ai fo wosetu a̧ mo doasi fomoné suka̧letei, ama o̧la naai wale so whi̧né keletómó i ala mo yaalopó yóló mulale fo tikinépa, ama diki tare whi̧rapepaae Jon-né depa tikae yóló, dotonalepó. Atétepa atima fóló, Jondipula bemó betepa, depa tukóló ama topo nuku mó beleróló sóró walepó. 11 Atéró, kale whi̧né topo du nuku tómó beleróló kale senaalepaae melatepa, ama sóró fóló, hamapaae melalepó. 12 Atétepa, Jon-né ama yó matere whi̧rape wóló, kale sekȩ́né ama tupuló tiki sóró fóló douralepó. Téró atima fóló, Yesupaae i alarape yalepóló ene felepó.

Yesuné 5000 whi̧mó o̧la melale fo

(Mak 6:31-44, Luk 9:10-17, Jon 6:1-13)

13 Atei ala yalepó dere fo Yesuné wosetu, ai so whi̧ betó mole tiki taaróló, ama yó matere whi̧rape atimanale maaté wȩi nuku sóró so whi̧ bitinire tikipaae felepó. Aimó betó muale so whi̧ feané Yesu upaae felepó dere fo wosóló, atima betere doasi be huluarape taaróló, a̧tamo hokolaa yaai dapóló atima hae tu̧mó felepó. 14 Atéró, Yesu a̧ hae tópaae taae fóló kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló betó mupa kolóló, ama hosaa tua̧mó mo doasi ko̧lené sukutepa, atimané hepo beterape wisiralepó.

15 Atéró, be felekemó diki yaaiteretamo, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Da̧ so whi̧kélé bitini ha̧le tua̧ tikimó betepatei be dikiyalepa, felekemó tȩ mole be huluarapepaae atimané naaire o̧lakó dupuyaai fó̧póló, dotonae,” yalepó.

16 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Imó da̧né menanénipa, atima dupune fó̧póló de? Diaao̧tei, atimané naaire o̧la melótumié,” yalepó.

17 Ti fo depa, ama yó matere whi̧ beta̧né duraalu, “Da̧né imó moleteita,bred o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló beta̧ i mole ape,” depa, ama duraalu, “Ai o̧larape ȩpaae sóró ape,” yalepó. 19 Atéró, ama so whi̧ feapaae ai ne tómó betae yóló atima fea betó mupa, ama kalebred o bula aporó sóo, ya tamo sóo yóló taruraalu, hepen-paae kese horóló Tale Kótópaae mo kée yóló, terekéeraalu yalepó. Atéró ama yó matere whi̧rapepaae melatepa, atimamo so whi̧mó melaté kwȩalepó. 20 Atéró, so whi̧ mo fea nóló su̧tepa, buki muni feletei kale yó matere whi̧rapené beta̧paae yóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó. 21 Atéró, ai kale o̧la nale so whi̧rapeta, soraperó naale senaaletamo dosa̧ani, whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000 whi̧rapepó.

Yesu wȩi tómó daaté fele fo

(Mak 6:45-52, Jon 6:16-21)

22 Atéró Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ȩta, i betó mole so whi̧ atimané be séle sélepaae fó̧póló dotonóló walapa, wȩi tȩ utéró betaai dia̧pi ai nukutamo fae,” yalepó. 23 Téró, so whi̧ fea fó̧póló dotonóló ki̧lipaae Yesu a̧ ama wotoró du sokore ao̧mó momayaairaalu holalepó. A̧ aimó wotoró betepatei, be dikiyalepó. 24 Aimó betepatei, kale wȩi nuku wȩi kulu tua̧mó ha̧le fu betepa doasi wȩi asyaró besȩ́ tikitamo atima faaire tikiró waleteiné, kale nuku hapale feni, dua wóputé fu betalepó.

25 Felekemó be dȩyó holaai deretamo, Yesu ama yó matere whi̧rape beterepaae waairaalu, wȩi tómó daaté wou betalepó. 26 A̧ atéró daaté wou betepa atimané a̧ kolóló, mo doasi witu diri furu furu yóló duraalu, “Kepe ai wale ape,” yalepó.

27 Atéteretamo Yesuné atimapaae duraalu, “Ita ȩpa dia̧ wini, hosaa diriyóló mo dua betae,” yalepó.

28 Tétepa Pitané Yesupaae duraalu, “Tale-ó ya̧pata, ti ȩkélé ya̧tamo hokolaa yaai wȩi tómó daaté waaitapa, ape yae,” depa ama duraalu “Ape,” yalepó.

29 Ti fo depa, Pita wȩi nuku taaróló wȩi tópaae taae doropóló, Yesu walepaae daaté felepó. 30 Téyaletei, doakale besȩ́ tiki wale kolóló wituraalu, wȩi dolopaae buó deyaai depa ama fo fakeyóló duraalu, “Tale-ó, wȩiné ȩ felekemó aluraai dapa, tao sae,” yalepó.

31 Atéteretamotóró, Yesuné ama naasemó taosu duraalu, “Naao kisipa tiki mo ti tiró bitini airapó. Noatepa kisipa tiki tamo dekaaporóló mualeé?” yalepó.

32 Atéró, atimaamo wȩi nukupaae biti̧ holalemó, kale besȩ́ tiki tikalepó. 33 Tétepa, kale ai nuku tua̧mó betó mole whi̧rape Yesu ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi hale sóró horótu duraalu, “Ya̧ta so whi̧ fea tȩteróló kaae tare Tale Kótóné Naalematóró mo hi̧tipó,” yalepó.

34 Atéró, atima ai wȩi da̧ala tȩyóló, Kenesaret hae utéró sókó felepó. 35 Ai be huluamó betó mole so whi̧né a̧ kolóló ita, kale Yesu airapó yóló kisipa mutu ai hae kwiamó betó mole be hulua so whi̧paae Yesu wóló i betere ape, yó faralepó. Atétepa, kale kisi daae mole so whi̧rape atimané a̧ beterepaae dapesó wua yalepó. 36 Atéró wóló betó mulu, whi̧rapené a̧paae woseturaalu, i kisi daae mole so whi̧né naao kuti salemómaaté wolaa yó̧póló yae yalemó, téyae depa a̧ wolaatua yale so whi̧né kisi beterape fea wisitua yalepó.

Copyright information for `PPO