Matthew 16

Yesupaae kelemei alakó kelaalopa erae yale fo

(Mak 8:11-13, Luk 12:54-56)

Téró, kale Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamo Yesu beterepaae wóló, a̧ ka̧ae kolóló su̧ saairaalu i fo yalepó. “Kótóné ó hepen bemó mole ala kolóló, ita Talenétei eratapóló sira yaai dere kelemei alakó da̧maletamo kelaaitapa, erótumié?” yalepó.

Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Be kuluka sa̧ko sonaa dere ala kolóló, dóta suka wisi yaalo ai ape dua dapó. Hi̧ka be suka sokoteretamokélé sa̧ko dilikiyóló sonaatepa, diaao̧ i fo dua dapó. Mió doasi hali waai dapó, dua dapó. Sa̧né dere ala bete diaao̧ wisiyóló kolóló kisipa irutei, mió i alimó me ala yaairemó dere alarape dia̧né kolóló kisipa enénipó. Dia̧ mió i alimó, dowi ala du betere so whi̧ró nópu nuku betere so whi̧tamonétei Kótó mo beterapóló kisipa muó̧póló, mo doa yaai dere kelemei alakó eratepa, kelenée yóló ketekȩ butu beteretei, kelemei ala me kae eraalomeipó. Jonapaae erale ala kaae beta̧ eratepa, diaao̧ kelaalo ai ape,” yalepó. Atéró, ai whi̧rape atima betó mupatei Yesu a̧ felepó.

Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné yó mótu betere ala

(Mak 8:14-21)

Atima nukutamo ai wȩi kȩla tȩ fóló, kelalemó ama yó matere whi̧rapenébred o sini, kȩyó yóló weipakalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamonébred o tópuratere o̧layist-né dia̧ dorao̧sórópa, mo hotowayóló kaae tawae,” yalepó.

Yesuné ai fo depa, atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Ti ama ai dere fota, da̧nébred o sóró anipa du dapó,” yalepó.

Atimasisi atéró kȩlaarótu betepa, Yesuné kisipa yóló, atimapaae duraalu, “Dia̧ tómó maaté kisipa tiró betere whi̧rape-ó, dia̧sisitei noatepa fo kȩlaaróló,bred o sóró anipó du bitu de? Diaao̧ Ya̧lo yale alarape kolóló, wisiyóló kisipa muni airapó. Kale 5000 whi̧rapemó aporóbred o bula terekeyóló melaletei-a, dia̧né kisipa keteraleé? Kale buki muni felebred o diaao̧ beta̧paae yóló, metéró yorape fa̧analeé? 10 Ó kale wȩikeróbred o bularape terekeyóló, 4000 whi̧rapemó melatepa, nóló buki muni feletei diaao̧ beta̧paae yóló, meteró yorape fa̧anóló mulaleé? 11 Ya̧lo take yale fota,bred omó kisipa muóló iniyaletei, diaao̧ wosóló kisipa munié? Ti ai yale fota, kale Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamonéyist-né dia̧ dorao̧sóró, kisipa mutu yalepó.” 12 Téró, atimané ai dere fo wosóló, ama yale fota, kalebred o tópuó̧póló bulatere o̧layist-mó initei, Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné yó matere foné da̧ atima dorao̧sóró, hotowaró kaae tawae yóló irapóló kisipa salepó.

Pitané Yesupaae ya̧ta mo Keriso ai ape yale fo

(Mak 8:27-30, Luk 9:18-21)

13 Atéró, Yesu Filipainé tȩale be Sesaria Filipai doi mole hae kwiamó sókó fóló, ama yó matere whi̧rapepaae woseturaalu, “Mo so whi̧né kale Whi̧né Naalema-a, depó du bitu de?” yalepó.

14 Ai fo depa atimané a̧paae duraalu, “Mepaae so whi̧néta, ya̧ kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon-pó du beterapó. Mepaae so whi̧némo, ti Elaijapó du beterapó. Mepaae so whi̧némo, Jeremaiapó du beterapó. Tétepa, mepaae so whi̧né duraalu, Kótóné ama beta̧ ko̧ló whi̧kó duyalepó, du beterapó,” yalepó.

15 Ti fo depa ama atimapaae woseturaalu, “Ti aita atimané mutere kisipapa, diaao̧ kisipané ȩ-a, depó du bitu de?” yalepó.

16 Ai fo depa Saimon Pitané duraalu, “Ya̧ta, mo ha̧le betótóró tare Kótóné Naalema so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso ai ape,” yalepó.

17 Tétepa Yesuné a̧paae duraalu, “Jonané naalema Saimon-ó, ya̧ beta̧ Kótóné wisiró betereteiné mo hai̧né sinitu betere whi̧ ai ape. Ti noatepae, naao ai yale fota, mo whi̧né ya̧paae yó menitei, ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané yó matepa dapó. 18 Térapa, ya̧lo ya̧paae i dere ape. Ya̧ta Pitapó. I doasi kapo fake tómó be tȩtu dere kaae, ya̧lo so whi̧ doasi fake firaalo ai ape. Atéró tȩyóló betepa, sukutere alané bole fotoko̧né bóe daalotei, ya̧lo tȩtu betere be fisikóló mo doraalomeipó. 19 Téyaalomeitei, ó hepen bemó tȩteróló kaae tare tua̧paae faaire be tu̧ tuki̧yaairekirape ya̧lo ya̧ melaalo ai ape. Diaao̧ i haemó dowi ala deretei dokóló mulatepa, ti Kótóné hepen bemókélé dokóló muló beterapó. I haemó diaao̧ teraayóló ha̧keamó mulatepa, ti Kótóné ó hepen bemókélé, teraayóló ha̧keamó muló beterapó,” yalepó. 20 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae dirii fo yóló mulótu duraalu, “Ȩta, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere whi̧ Kerisopó fo mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.

Yesu Kerisoné a̧ suka̧alopóló yale fo

(Mak 8:31-9:1, Luk 9:22-27)

21 Mo ai be dȩmó kaae sóró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ȩ Jerusalem be huluamó fóló betepa, kale whi̧ disiraperó mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapenékélé, Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧rapenékélé ȩpaae kae kae susupui ala eróló, ȩ mo ti sukó̧póló daalopó. Atéró sukó̧ló sore be dȩ kemetepa, ȩ momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.

22 Ti fo depa, Pitané a̧ tu̧ dȩpaae dapesó fóló duraalu, “Tale-ó, mené ya̧paae atei kaae ala mo yaalomeipó,” yalepó.

23 Ai fo depa Yesuné Pitapaae duraalu, “Satan-ó, ya̧ taae fae! Ȩ faai dere tu̧ wisi naao ai dere alané sesé dapó. Naao ai dere alata, Kótóné kisipa mole ala mei, mo whi̧né kisipa mole ala ai dere ape,” yalepó.

24 Téró Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Whi̧ me detamo ȩ sya waai kisipa mutepata, ti ama yaai kisipa mole ala taaróló, a̧ dóló oloraaire filipaa ni, amatei beleyóló wó̧póló yae. 25 Ti noatepa meipó. Mepaae whi̧ dené ama kisipané a̧ betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei hotowayóló kaae tapata, ti ai whi̧né ama betere bete aluyaalo ai ape. Téyaalotei, mepaae whi̧ dené ya̧lo erae dere ala sya fóló eróturaalu, ama betere bete me o̧la meipóló a̧ sinitepata, ti atétere whi̧né ama betere bete aluni, mo ti betó tawaalopó. 26 I haemó yó mole wisi wisi o̧la fea whi̧ beta̧né amatórótipóló tawóló betera̧lemó, ai whi̧né ama betere bete alutepa, ti me noa o̧latamo dupu yóló ama betere bete momó saaloé? Ama betere bete mo ti aluyaalo ai ape. 27 Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema ama Alimané ere au wisinaaletamo amaensel-rapetamo wouraalu, so whi̧ doko̧ feané yale alarape su̧mótóróti dupu melaalopó. 28 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ i betó mole whi̧rape mepaae sukuni ha̧le betepatei, kale Whi̧né Naalema ama tȩteróló kaae tare alatamo wapa, kelaalo ai ape,” yalepó.

Copyright information for `PPO