Matthew 20

Kutó diróló dupu serepaae dó faróló yale fo

“Ó hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare alata, etei ala kaaepó. Beta̧ hae tale mo hi̧kati amawain kutó diró̧póló, whi̧rape sóró beteraai dapóló felepó. Atéró, kale kutó talené mepaae whi̧rape sóró atimapaae duraalu, ‘Beta̧ be dȩmó ditere kutómódenarias moni beta̧ melaalopa, ya̧lowain kutó dirane faaloé?’ yóló wosalemó, téyaalopó depa, dini fó̧póló dotonalepó.

Atéró, hi̧ka 9 kilok sukakelemó, kale kutó tale a̧ momó fóló kelalemó, mepaae whi̧rape so whi̧ fea touratere tikimó ha̧le daae mupa kelalepó. Atépa, ama atimapaae duraalu, ‘Diaao̧ ditere kutó su̧tóróti dia̧kélé ya̧lo dupu yaalopa, ya̧lowain kutó dirane fae,’ depa, atima felepó. Atéró, 12 kilok sukakelemókélé, mepaae whi̧rape ha̧le daae mupa kale dere fo kaae yóló dotonóo, kuluka 3kilok-mókélé, atéró dotonóo yalepó. Mo kuluka 5kilok-mó a̧ momó fóló kelalemó, kale dere kaae mepaae whi̧rape ha̧le daae mupa kolóló, duraalu, ‘Dia̧ imó ha̧le noatepa daae mulu de?’ yalepó.

Ai fo depa, atimané duraalu, ‘Me whi̧né da̧ ama kutó diró̧póló sinitepa ha̧le i daae mole ape,’ depa, kale whi̧né duraalu, ‘Dia̧kélé, ya̧lo kutó dirane fae,’ yalepó.

Atéró, be diki deretamo kale kutó talené ama kutó diratere whi̧rape kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ai kutó diratere whi̧rapepaae ape yóló, atimané dupu mótu, nalo ki dini wale whi̧rapemó kaae sóró melaté fóló, folosóró wale whi̧rapepaae kemera̧le fae,’ yalepó.

Téró, kuluka 5kilok-mó kaae sóró kutó diyale whi̧rapekélé feadenariasmoni beta̧tóró matepa sua yalepó. 10 Atérótóró maté fóló kemetepa, kale folosóró hi̧kati kutó dini fele whi̧rape atimanémoni horóló melaalo nisi yalemó, kale nalo wale whi̧ melaledenarias monitóró atima fea beta̧ beta̧ yóló matepa, sua yalepó. 11 Atérómoni sóró kemetepa, kale kutó taletamo dei tuȩ́ muturaalu,monimó dokó dokó dere ala kaae sóró du betalepó. 12 Atima mo hi̧kati kaae sóró kutó dirale whi̧rapené kale kutó talepaae duraalu, ‘Da̧ta, doasi suka suputamokélé, mo depe tukó wei kutó ditu betalepó. Téyaletei, kuluka mo beta̧ sukakelemó kutó dirane wale whi̧rapekélé, da̧ melale su̧tóróti ai melale ape,’ yóló, kale kutó taletamo fo tokó̧tamo du betalepó.

13 Tétepa, ama atimakó whi̧ beta̧paae duraalu, ‘No-ó, ya̧lo naaomoni tukóló menéni, mo donotóróti i matere ape. Take hi̧kati da̧mo fo dokoturaalu, ya̧paaedenarias moni beta̧tóró melaalopó fo ya̧paae inié? 14 Térapa, mió naaomoni sóró fae. Nalo ya̧lo kutó dirane wale whi̧rapekélé, dia̧ melale kaaetóró, atimakélé melaai kisipa mutapó. 15 Ya̧lomoniné me ala enépa, ti ya̧lo mo su̧mó enérapó. Ya̧lo hamokoturaalu me whi̧paae eratere alamó naao ȩtamo noatepa dei kisipa mutu de?’ yalepó.

16 Ai ala du dere kaae, nalo wale whi̧ folosóró fóo, folosóró fele whi̧ ti nalo wóo yaalo ai ape,” yalepó.

Yesuné a̧ suka̧alopóló sore dakoróló momó yale fo

(Mak 10:32-34, Luk 18:31-33)

17 Téró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae holaairaalu, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rape atimasisi fu bitu tu̧ dȩpaae dapesó fóló, atimapaae duraalu, “Mióta da̧ Jerusalem be huluapaae holaai i fole ape. Téteretei, kale whi̧né Naalema mepaae whi̧né eleké deyóló, so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné naase tua̧mó mulale faalopó. Ai whi̧rapenémo a̧tamo fo tokó̧tamo yóló, a̧ só deróló, mo ti sinó̧póló, daairaalu fo dokaalopó. 19 Atéró, ai whi̧rapenémo ti Juda mei, kaae fakené naase tua̧paae mulatepa, atimané a̧ faleyóló doka doka yóo, fokosói ala yóló susupuróo, filipaa ni tómó oleróló dóo yaalo ai ape. Atéró mo ti suka̧alotei, sore be dȩmó ti Talené a̧ momó kepaaróló beteraalo ai ape,” yalepó.

Jems-ró Jon-tamomó hamané Yesupaae woserale fo

(Mak 10:35-45)

20 Téró, kale Sebediné naalema tamo hamané Yesu beterepaae dapesó walepó. Atéró, wóló kale so a̧ bukutiri tȩane doropóló bitu duraalu, “Ya̧lo i eraasepé yóló ya̧paae wosetere ala wisinaalekó naao eraaloé?” yóló wosalepó.

21 Tétepa, ama a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧mó noa alakó eró̧póló kisipa mute?” depa, kale soné duraalu, “Naao tȩteróló kaae tare be tua̧mó, ya̧lo i naale tamokó me naale naao turu naase dȩmó beteróo, me naale naao fȩ́ naase dȩmó beteróo, yaasepóló dapó” yalepó.

22 Ai fo depa, Yesuné kale whi̧ tamopaae duraalu, “Diaamoné ȩpaae ai wosetere fo beteta, diaamo kisipa inipó. Dowi ala kwia tokó̧ló aluraairaalu, susupu sóró sinaaire ala, diaamonékélé su̧mó senére?” depa, atimaamoné duraalu, “Da̧monékélé su̧mó senérapó,” yalepó.

23 Ai fo depa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo naaire wutimó belere wȩi diaamonékélé su̧mó naalotei, turu naase ó fȩ́ naase dȩmó betaaire alata, ti ya̧lo tȩteróló kaae tanipó. Ai alata, ya̧lo Ayané ama tȩteróló kaae taru, aimó betaaire whi̧ tamokélé, ama mo taketitei tukóló beteró beterapó,” yalepó.

24 Tétepa, kale mepaae yó matepa wosetere naase tamo whi̧rapené ai dere fo woseturaalu, u kale whi̧ró nomatamopaae fopaae yóló dei tuȩ́ mualepó. 25 Atétepa, Yesuné atimapaae toura̧le ape yóló duraalu, “Juda mei, kaae fake tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené mo so whi̧ tȩteróló kaae tawóo, atimané sóró beteró betere whi̧rapenékélé mo so whi̧ tȩteróló kaae taru, i ala erae du beteretei diaao̧ ai kisipare ape. 26 Atétere kaae, dia̧ tua̧mókélé ai ala momókó yao̧se. Aténi, dia̧ tua̧mótamo doasi topo whi̧ betaai kisipa mutepa, ti so whi̧ feané kutó diratere whi̧ beteró̧póló yae. 27 Whi̧ me de doasi doi mole whi̧ betaai kisipa mutepa, ti dia̧né wae sóró kutó diratere whi̧ kaae betae. 28 Kale Whi̧né Naalema waleteita, ama kutó diró̧póló mepaae whi̧rape sóró beteraai wéni, mo whi̧né kutótei ama diróo, so whi̧né betere bete aluyao̧sóró, ama betere bete ha̧le melóló, dupuróló tao sóo yaairaalu, walepó,” yalepó.

Yesuné kele dowi whi̧ tamo wisirale fo

(Mak 10:46-52, Luk 18:35-43)

29 Atéró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo ai Jeriko be hulua taaróló fu betalemó, so whi̧ mo feané atima sya wou betalepó. 30 Atétepa, kale kele dilikire whi̧ tamo tu̧ dȩmó beteremó, Yesu fu beterapó dere fo wosóló, fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema Tale doa whi̧-ó, da̧mo ko̧lené sukuturaalu, tao sae,” yalepó.

31 Ai fo depa, so whi̧ feané kale whi̧tamopaae taalae yóló foné supatei, woseni nisiyóló, mo ti fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema doa Tale-ó, da̧mo ko̧lené sukuturaalu tao sae,” yalepó.

32 Atétepa, Yesu a̧ aimó kei̧yóló daalu, kale whi̧ tamopaae ape yóló, atimaamopaae woseturaalu, “Ya̧lo diaamopaae noa alakó eró̧póló de?” yalepó.

33 Ai fo depa, atimaamoné duraalu, “Tale-ó, naao da̧moné kele wisiraasepóló dapó,” yalepó.

34 Tétepa, Yesuné mo ko̧lené sukuturaalu, atimaamoné kelemó olaa yalepó. Atéró olaa yaletamotóró atimaamoné kele wisitepa, Yesu sya felepó.

Copyright information for `PPO