Matthew 24

Take kemetere sukamó yaaire ala

(Mak 13:1-2, Luk 21:5-6)

Téró, Yesu momatere be taaróló fu betepa, ama yó matere whi̧rape a̧tamo hokolaane fóló duraalu, “Momatere be wisinaale ai tȩyóló muló beterapa, kelere?” deté fu betalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai tȩ mole berape diaao̧ kelere? Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai berape fea fisikó furaalu, kapo fake beta̧kókélé me kapotamo olokopa kelaalomeitei, mo fea kolokó fóló mupa kelaalo ai ape,” yalepó.

Atéró, Yesu a̧Olip du sorokó molepaae fóló betepa, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló atimasisi bitu a̧paae woseturaalu, “Da̧ moko̧leyaa yóló betepa, ya̧ walemó kilita sókó fao̧sórópa, folosóró noa alapi eratepa kolóló, da̧né tuȩ́ yaaloé? Keme yaaire be dȩró ya̧ waaire be dȩtamo, da̧né kisipa yó̧póló noa alapi eraaloé?” yalepó.

Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Me whi̧né dia̧ dilikó̧ló kó̧paae a̧lisóró falao̧sóró, mo hotowayóló kaae tawae. Ti noatepae, whi̧rape mo feané dia̧ dilikituraalu ya̧lo doi yóló, ‘Ȩta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopó,’ depa, so whi̧ feané mo nisi yóló sya faalo ai ape. Me tikipaae bóe du beterapó dere fokélé wosóo, mo felekemó bóe du betere alakélé kolóo duraalu, dia̧ tuȩ́ sekȩyóló wiyao̧se. Ti noatepae, ai alarapeta mo yaalopóló tukóló muló betereteiné ha̧sókó feni, mo yaalotei, kemeyaaire be dȩ ti teórapó,” yalepó. “Me hae kwiamó betere be hulua whi̧ró me hae kwiamó betere be hulua whi̧tamo bóe doasi daalo ai ape. Me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ró me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧tamokélé bóe daalo ai ape. Atéturaalu, doasi wote aliró doasi bao dere alatamo hae kwia feapaae wou betaalo ai ape. Ai alarape feata, ti kale sorape naale saai sisó kaae sóró nuku dere kaae dapó.

Téturaalu, dia̧ ȩ sya wóló, ya̧lo ala erótu beteremó, i hae kwia feamó betó mole so whi̧né dia̧ hó̧róló fokosoi ala yóló, mo ti sinó̧póló daalo ai ape. 10 Atétere sukamó, so whi̧ mo fea kisipa tiki tiró betere ala taaróló, me whi̧ hó̧róló atimasisitei bóe daairaalu, eleké deyóló u só dera̧ne, i só dera̧le, du betaalopó. 11 Atétu betepa, mepaae whi̧rape mo fea Kótóné ama mo ko̧ló whi̧ ao̧yóló wóló, so whi̧ dilikó̧ló kó̧paae faraalo ai ape. 12 Ti noatepa meipó. I hae kwia feamó betó mole so whi̧né dowi ala mo ti faketé furaalu, so whi̧ feané yaala sókó fóló hȩkesené sukutu betere ala siri buóló, mo ti haepaae derepaalopó. 13 Tépatei, mepaae whi̧ de kisipa tiki tiró betere ala mo ti yó taté fóló, kemene fole sukamó sókó fupa, ti ai whi̧ aluni, Tale Kótóné ama mo tao saalopó. 14 Atéturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, mió wosetere kisi fo wisi i hae kwia feamó betó mole so whi̧paae yó maté koteremó, ita Talenétei eratapóló kisipa yaalopó. Ai ala yale ki̧lipaae, ti mo kemetere be dȩ sókó waalo ia ape.

15 Atétepa, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Daniel-né mo taketi asȩmó yóló muló betere foné duraalu, be wópu mulaai, kelaalo mo sonaalei o̧la Talené ama kae tukóló muló betere tikimó daapa kilitu, ai asȩre fo dosa̧atere whi̧ dia̧né wisiyóló kisipa muae. Ai ala kilituraalu, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ du sorokó mole tikipaae botokó fó̧póló yae. 17 Mo beta̧ whi̧kókélé siki be kemó biti até ao̧ró bemó mole o̧lakélé sene derepéni, muló̧póló taaróló, botokó fae. 18 Whi̧ me kutómó daapatamo ai ala depa, ti momó fesaayóló ama bukaaire kuti sene feni, muló̧póló taaróló botokó fae. 19 Atétere sukamó kale naale ere soraperó teó naale tare sorapetamo mo doa ko̧lerapó. 20 Dia̧ botokó faairetei doasi sosóli aliró sa̧a nóló beteró̧póló, tukóló muló betere be dȩtamo tua̧mó erao̧sóró, Talepaae momatu betae. 21 Ti noatepa meipó. Ai waaire doasi sekȩi alata, i hae keké nale alimó kaae sóró wóló, mió i betere alimókélé, take nalo betaaire alimókélé ai kaae sekȩi ala mo kelaalomeipó. 22 Atétere be dȩmó, waaire sekȩi alarapetamo Kótóné ha̧lekeróló tukóló mulólua̧meisóró, ti mo beta̧ whi̧kókélé ha̧sókó fóló bitua̧meipó. Até yao̧sóró, Kótóné sorokó suyóló sóró beteró betere so whi̧mó kisipa mutu, ai be dȩrape ha̧lekeróló tukóló mulaalo ai ape. 23 Atétere sukamó, mepaae whi̧né duraalu, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso i wóló beterapa kelae depa, ó u wóló betere ape depa, mo dere nisiyóló wosóló kisipa tirao̧se. 24 Ti noatepae meipó. Mepaae dilikitere Kerisoró Kótóné ama ko̧ló whi̧póló, kapala fo yó matere whi̧rapetamo waalo ai ape. Atétu, kae kae ala yaairemó eratere doasi alaró kae kae kelemei alarapetamo eróturaalu, Kótóné sorokó suyóló beteró betere so whi̧kélé kó̧paae falaai, ka̧ae kolóló su̧ saalopó. 25 Ai alarape yaai teópatei ya̧lo dia̧paae ai yale ape.

26 Téyaalopa, mepaae whi̧né dia̧paae duraalu, ‘Kale sekȩ́ a̧ whi̧kélé bitinire tikimó wóló i betere ape,’ depa, wosóló mo dapóló kelaai fao̧se. Ó, ‘Be dolomó i betere ape,’ depa, mo dere nisiyóló kisipa tirao̧se. 27 Ti noatepa meipó. Suka hotereró dere epéenétei suka doropolepaaekélé dȩyó fu dere kaae, kale Whi̧né Naalema atéró mo ha̧keamó wapa so whi̧ feané kelaalo ai ape. 28 Dia̧né ó sa̧paae kese honalemótamo, kale ba dukaarape sȩ́ kwȩyóló bopétu betepa kilitu, sinale na ó hupu mupa dapó kisipa muae.

29 Ai sekȩi alarape yale ki̧lipaaetóró

‘Suka kekélé dilikiróló, wéliékélé mo dȩ yaalomeipó.
Ho̧rerapekélé torokó dorowóló,
ó sa̧mó ere o̧la o̧lakélé fea wore yaalo ai ape,’ erapó.
30 Atétere sukamó, kale Whi̧né Naalema mo felekemó waai dapóló kisipa yó̧póló, ó sa̧mó doasi ala eratepa kelaalopó. Atéró ama doasi ere au wisinaaletamo ó sa̧komó ha̧keamó sókó wapa i hae kwiamó betóló fale so whi̧ feané kilitu, doasi moló-u yaalopó. Kale Whi̧né Naalema ó sa̧mó atéró wouraalu, ama bole doasi fotoko̧ró Kótóné ama kae ere ala wisinaaletamo ó sa̧ko dolomó sókó wapa, kelaalo ai ape. 31 Atéturaalu, amaensel-rapené ukulumó wuti mo doasi fakeyóló hale deté kuturaalu, hae kwia dȩ doko̧ feamó ama sorokó suyóló kae beteró betere so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló dotonaalopó.

32 Térapa, mió kale ni nosené dere ala kolóló, wisiyóló kisipa muae. Sóku fóló momó hu̧lu depa kilituraalu, kale ba fo mo felekemó ai sókó wale ape fo dua dapó. 33 Até dere kaae, ai bopeyale alarape dia̧ betere tua̧paae wapa kilituraalu, mióta a̧ mo felekemó waairaalu tu̧ sókó walemó daapa, ai dere ape kisipa muae. 34 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i alimó betó mole so whi̧ fea sukuni ha̧le betó mupatei, ai alarape mo fea yaalo ai ape. 35 Ó sa̧ró i haetamota, mo kemeyaalotei, ya̧lo fo beta̧ kemekélé ini, ha̧le muó tawaalopó,” yalepó.

Whi̧né Naalema waaire be dȩró suka keletamo mené tuȩ́nipó

(Mak 13:32-37, Luk 17:26-30, 17:34-36)

36 “Até yaaire be dȩró sukakeletamota, mo whi̧ beta̧nékélé, hepen bemó betó moleensel-rapekélé, ama Naalemanékélé mo tuȩ́nitei, Alimané ama beta̧ tuȩ́rapó. 37 Kale whi̧ Noa betale alimó yale ala kisipa muae. Kale Whi̧né Naalema woukélé, mo ai ala kaaetóró yaalo ai ape. 38 Ti noatepae, atéyale sukamó kale wȩi doasi a̧laai teópa, atima mo wisiyóló bitu, o̧laró wȩitamo nóló, whi̧ so dokotere alakélé, so whi̧tamo dokotere alakélé deté fu beteró, Noasépi nuku tua̧paae biti̧ holale sukamó sókó walepó. 39 Atima betere tua̧paae ai ala sókó waairetei kisipani, ha̧le mo ko̧leaa yóló bitiré wóló, wȩi doasi anóló, so whi̧ fea aluralepó. Kale Whi̧né Naalema wale sukamókélé, atétu yale kaaetóró yaalo ai ape. 40 Whi̧ tamo kutómó daayaalotei, me whi̧ dapesó furaalu, me whi̧ daaló̧póló taaróló faalopó. 41 So tamowhit o derakó̧ló detu betaalotei, me so dapesó furaalu, me so betepa taaróló faalopó.

42 Ti noatepa meipó. Dia̧ tȩteróló kaae tare Tale waaire suka, dia̧ kisipanipa, mo hotowayóló kaae tawae. 43 I alarapeta mo yaalopa, i dere fo bete wisiyóló wosóló kisipa muae. Beta̧ be talené dilikitamo etei kaae sukakelemó o̧lémi nokole whi̧né ama be fulukene waalopóló, kisipa muóló bitua̧sóró, ti ama be fulukóló o̧la o̧la sóró fó̧póló, a̧ noke fió muni, siki siki yóló bitua̧pó. 44 Térapa, dia̧kélé donoróló mo siki siki yóló betae. Ti noatepa meipó. Kale Whi̧né Naalema waalomei nisiyóló, kisipa keteróló betere sukamó, a̧ sókó waalo ai ape.

45 Ti i dere fo wosóló, dia̧kó me whi̧ etei kaae kekemeyóló kutó diratere whi̧ beterémóló, diaao̧tei ka̧ae kelae. Beta̧ be tale a̧ mepaae uké faairaalu, ama dere fo sya fóló, mo eró tare fosó fosó yóló kekemere whi̧paae mepaae kutó diratere so whi̧ naao tȩteróló kaae taru, o̧lakélé mo wisiyóló melae yóló a̧ fulapó. 46 Ai kale kutó tale doasi topo whi̧ a̧ momó fesaae wouraalu kelera̧lemó, a̧ faai bituraalu diyae yale kutórape fea ama su̧mó dipa, ti ai kutó diratere whi̧ a̧ mo hai̧né sinaalo ai ape. 47 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale be talené ama o̧la o̧la mo fea ai sekȩ́paae naao mo hotowayóló kaae tawae yóló, ama naase tua̧mó mulaalopó. 48 Tépatei, ai kutó diratere whi̧tamo dowi tuȩ́ mole whi̧ betepa, ti i ala dere kaaepó. Kale kutó diratere whi̧né kisipané ama doasi hapale waalomei nisiyóló, a̧tamo kutó ditere whi̧rapetei fokosói ala yóo, topo dotere wȩi nokole whi̧rapetamo fulumu yóló ho̧ko bitu, o̧laró wȩitamo mo dekéró nóo du betaalopó. Téturaalu, ama doasi waalomei nisiyóló moko̧leyaaró betere tua̧mó, kale whi̧ sókó wapa kilita sókó faalopó. 51 Atéró, kale whi̧ ama doasiné fokosoi ala yóló, ama tiki mo turukée fi kale tó tikiné wisire nisiyóló siki̧li du betere whi̧rapetamo beta̧mó beteraalopó. Tétepa, aimó doasi susupu sóró kaketu bitu naao téyae yóló, atima sereke fisikó̧ sóró doasi wole du betaalopó,” yalepó.

Copyright information for `PPO