Matthew 26

Yesu daairaalu fo dokale ala

(Mak 14:1-2, Luk 22:1-2, Jon 11:45-53)

Atéró, Yesuné ai forape yóló kemetepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la deyóló naaire be dȩ sókó waai be dȩ tamo beta̧ ha̧le moletei diaao̧ ai kisipare ape. Ai be dȩmó kale Whi̧né Naalema mepaae whi̧rapené filipaa ni tómó oleróló dó̧póló, atimané naase tua̧mó mulaalo ai ape,” yalepó.

Téró, kale so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó mepaae whi̧ disirapetamo, momaratere doasi topo whi̧ Kaiapas-né be wisinaalepaae toura̧le walepó. Atima atéró wóló touró bitu, Yesu a̧ tawóló daai kikiti fo dokalepó. Atima atéró fo dokóló mulótu duraalu, “I alata, kale o̧la detere sukamó yaalomeipó. Ti noatepae, so whi̧ feané keletómó ai ala depa doasi foya yao̧sóró, me be dȩmó yaalopó,” yalepó.

Beta̧ soné Yesuné topomó felé kȩlaa wale wel wȩi suniyale fo

(Mak 14:3-9, Jon 12:1-8)

Téró etéyalepó. Yesu a̧ Betani be huluapaae fóló, kale dowi humu fuluné tiki dopa ama wisirale whi̧ Saimon-né bemó o̧la nuku betalepó. Atéró beteremó, so beta̧né doasimoniné duputere felé kȩlaa walewel wȩialabasta kane fakené aleale wutimó belepa tawóló walepó. Téró, kale soné aiwel wȩi wisinaale wuti faayóló Yesu a̧ tiróló firu o̧la nuku betepa, ama topomó suniyalepó.

Atétere ala, ama yó matere whi̧rapené kolóló, dei kisipa muóló duraalu, “Aiwel wȩi wisinaale-a, ho̧ko noatepa besekéróló suniyaleé? I felé kȩlaa walewel wȩi wisinaale, mepaae whi̧tamo dotonóló doasimoni sóró, ha̧le yoleale yóló betó mole so whi̧mó mólua̧sóró mo wisiua̧pó,” yalepó.

10 Atimasisi atéró du betere fo Yesuné tuȩ́yóló, atimapaae duraalu, “Ai soné ama ȩpaae mo koko̧i ala wisinaale eralepa, diaao̧ ama kisipa tiki dorakesé. 11 Kale ha̧le yoleale yóló betó mole so whi̧ta, ti betere doko̧ dia̧tamo betó tawaalotei, ȩta dia̧tamo betó tawaalomei ai ape. 12 Ai soné kale felé kȩlaa walewel wȩi ya̧lo tikimó suniyaleteita ha̧le meipó. Ȩ sukutepa douratere sukamó felé kȩlaa wó̧póló ai dilale ape. 13 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I hae kwiamó betó mole so whi̧paae kale mió i wosetere kisi fo wisi yó maté kuturaalu, i soné ama i yale alakélé yó melaalo ai ape. Téturaalu, i kale soné i ala yalepóló kisipatóró ha̧le yó tawaalopó,” yalepó.

Judas-né Yesu eleké deale fo

(Mak 14:10-11, Luk 22:3-6)

14 Téró, kale yó matepa wosetere 12 whi̧rapekó beta̧ Iskariot be whi̧kó Judas so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rape beterepaae fóló woseturaalu, “Ya̧lo i sekȩ́ diaao̧ naase tua̧paae mulatepa, diaao̧ ȩmó noa o̧lakó melaaloé?” yalepó. Ai fo depa, atimané 30silpamoni dosa̧ayóló a̧mó melalepó. 16 Ai sukamó kaae sóró, Judas-né Yesu a̧ mepaae whi̧né naase tua̧mó mulaaire tu̧ kikitu betalepó.

Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo o̧la nale ala

(Mak 14:12-21, Luk 22:7-14, 22:21-23, Jon 13:21-30)

17 Téró,yist buni fopeibred o deóló nukuatere be dȩ kaae suraalu i ala yalepó. Yesuné ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló woseturaalu, “Kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧la-a, mé bemó da̧né taleróló mularóé?” yalepó.

18 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧ u doasi be huluapaae fóló, ai bemó me whi̧kótamo betepa, a̧paae i fo yae. ‘Kale yó matere whi̧né duraalu, “A̧paae me ala eraai tukóló mulale be dȩ felekemó sókó waai depa, kale bosenóló fele be dȩmó, ya̧lo yó matere whi̧rapetamo naao bemó o̧la deyóló naai dapó,” ’ ene fae,” yalepó. 19 Atétepa, ama yó matere whi̧rape fóló, Yesuné atimapaae yae yale alatóróti yóló, kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧larape taleróló mulalepó.

20 Atéróló, be dikiteretamo Yesu a̧ ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapetamo o̧la nukuatere ni fake tómó tiróló firu o̧la nuku beterepó. 21 Atéró o̧la nuku bitu, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧kó beta̧ whi̧né ȩ mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyaalo ai ape,” yalepó.

22 Ai fo depa, atima kisipa tiki fomaake yóló, dekȩné sukutu duraalu, “Tale-ó, ai ala da̧né mo yaalopóló de?” yóló, atima feané beta̧ kaae fotóró deté felepó.

23 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Aita ȩtamo beta̧mó o̧la nuku betere whi̧nétei mepaae whi̧né ȩ dó̧póló eleké deyaalo ai ape. 24 Ti noatepae, whi̧né Naalemata, kale asȩmó yóló muló betere fo motóróti dokonóturaalu sinaalopó. Téyaalotei, Whi̧né Naalema mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyaaire whi̧ ya̧ beta̧ doasi kwia saaireteimó mo wió yae. Ai whi̧ a̧ hamané dewua̧meisóró, ti mo wisiua̧pó,” yalepó.

25 Tétepa, a̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas-né duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ai ala ya̧lo yaalopóló de?” depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Épó mo naaotóróti yaalo ai ape,” yalepó.

26 Atima atéró o̧la nuku bituraalu, Yesunébred o bula tao sóró Tale Kótópaae mo kée yóló, terekée daalu yóló ama yó matere whi̧rape a̧lirótu duraalu, “Ita, ya̧lo tikipa dia̧ feané sóró nae,” yalepó.

27 Téró, kale dere kaae wȩi belere wuti tao sóró Kótópaae mo kée yóló, atima melóló duraalu, “Dia̧ feané i wȩi nae. 28 Ti i wȩita, so whi̧ mo feané yale dowi ala kwia aluraai, Kótóné dia̧ tao saalopóló tukóló muló betere fo diriróturaalu, sókó farale ya̧lo sameapa dia̧ feané nae. 29 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I nokole képi du wȩi momó kae néni ha̧le bitiré fóló, ya̧lo Ayané tȩteróló kaae tare ao̧mó da̧ fea beta̧mó bitu, kisiwain wȩi naalopó. Ai be dȩ sókó waai teópa, ai wȩi me kaae néni ha̧le bitiré faalopó,” yalepó.

30 Atéró, atima wole fo beta̧ yóló,Olip du sorokó mole tikipaae felepó.

Pitané Yesu a̧ tuȩ́nipóló yale fo

(Mak 14:27-31, Luk 22:31-34, Jon 13:36-38)

31 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Mo mió i dikitamotóró atimané ȩpaae eratere ala kilituraalu, dia̧ fea ȩ taaróló botokó faalopó. Ti noatepae, até yaaire alata, asȩmó i yóló muló betere fo mo dokonóturaalu yaalo ai ape.

‘Kalesipsip hupurape kaae tare whi̧ ya̧lo dupa,sipsip hupurape dapo dapo yó faalopó,’ erapó.
32 Téyaalotei, ȩ momó kepaayóló u Kaleli haepaae ȩpi folosóró fimó dia̧ nalo waalopó,” yalepó.

33 Ai fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Ya̧paaetamo mené noa kaae ala eratepa, ti mepaae whi̧rape atima ya̧ taaróló fupa, ya̧lo beta̧ ya̧ mo taaróló faalomeipó,” yalepó.

34 Ti fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Mo mió i dikitamotóró wa̧kakaruk bané hale yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalopó,” yalepó.

35 Ai fo yalemó, Pitané a̧paae duraalu, “Ȩ ya̧tamo beta̧mó sukutepa ti mo wisirapó. Ya̧lo ya̧ tuȩ́nipó fo mo yókélé yaalomeipó,” depa, mepaae ama yó matere whi̧rapenékélé ama dere fo kaaetóró yalepó.

Kelaalo koko̧i tiki Ketsemanimó yale ala

(Mak 14:32-42, Luk 22:39-46)

36 Téró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape fea kelaalo koko̧i tiki Ketsemanipaae fóló, ama atimapaae duraalu, “Ȩ upaae momane fulapa dia̧ imó betae,” yalepó. 37 Atima atéró beteróló, Pita kale Sebediné naalema tamo atima fu bitu, ama hosaa tua̧mó mo doasi dekȩné sukutere ala kaae sóró, sekȩi kisipa muté felepó. 38 Atéró ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo hosaa tua̧mó dekȩné sukuturaalu, ȩ felekemó suka̧ai depa upaae momane fulapa, dia̧ imó ȩ kaae tawóló bitu noke fini, ȩtamo momatu betae,” yalepó.

39 Téró ama yó matere whi̧rape aimó betó mupa taaróló, a̧ sawa tupaae fóló, haemó deraapisa fóló fió mulu momatu duraalu, “Ya̧lo Aya-ó, i sekȩi ala ȩpaae wao̧sóró seséyaaire tu̧ mupa, ti naao sesé yae. Tépatei ya̧lo kisipa mole ala eréni, naao kisipa mole ala beta̧ eró̧póló yae,” yalepó.

40 Téró, a̧ ama yó matere whi̧rape beterepaae momó fesaae wóló kelalemó, atima fea noke foposaa yó molepó. Atépa, ama Pitapaae duraalu, “Sukakele beta̧mó ȩ kaae taruraalu, momatu bitinié? 41 Dia̧ me dowi ala yó̧póló su̧ sere alané só derao̧sóró, hotowayóló kaae taru, momatere ala yó tawae. Kepe betenéta wisi ala eraai mo doasi ketekȩ bupatei, tó tiki fotoko̧ bunipó,” yalepó.

42 Kale yale kaae, a̧ momó fesaae fóló momatu duraalu, “Ya̧lo Aya-ó, ȩpaae i eraaire sekȩi ala wao̧sóró seséyaaire tu̧ mupa, ti seséyae. Seséyaaire tu̧ munipa, ti naao kisipa mole alatóró ȩpaae eró̧póló yae,” yalepó.

43 Atéró, a̧ momó fesaae wouraalu kelalemó, atima fea kale dere kaae, noke foposaa yó molepó. 44 Atima atéró foposaapa taaróló, a̧ momó sore dakoróló fesaae fóló momaturaalu, kale yale moma kaaetóróti momó yalepó.

45 Téró, a̧ momayóló fesaae wóló, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ sa̧a nóló bitu noke foposaa yó mole-a, mió da̧ ha̧le betaaire be dȩ dekéró mupa de? Kale Whi̧né Naalema dowi ala dere whi̧rapené dó̧póló eleké ai deyale ape. 46 Ȩ dó̧póló eleké deyale whi̧ ai walapa, dia̧ turukó horóló da̧ faalopa fiépe,” yalepó.

Yesu a̧ tawale fo

(Mak 14:43-50, Luk 22:47-53, Jon 18:3:12)

47 Yesuné ai fo du betepatei, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapekó Judas sókó walepó. A̧ta, kale momatere be tȩteróló kaae tare whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné dotonale whi̧rapetamo walepó. Atima atéró wouraalu, nópuluró bóe dele sepaketamo tao diliki yóló walepó. 48 Téró, Yesu mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyale whi̧né a̧tamo wale whi̧rapetamo fo dokóló duraalu, “Ya̧lotamo ko̧ló tukó nukupa, ti a̧tóró hi̧tipa, tawae,” ipakalepó. 49 Atéró, kale Judas a̧ folosóró Yesu daalepaae sókówóló duraalu, “Yó matere whi̧, ko̧leó,” yóló, apuóló ko̧ló tukó nalepó.

50 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “No-ó, naao yaairaalu, wale ala téti yae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧rape atima hapale sókó woutóró Yesu botokó̧ sóró tawalepó. 51 Atétepa, Yesuné ama fulumu whi̧rapekó whi̧ beta̧né bóe dele sepake sókó sóró, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né kutó diratere whi̧né wosȩ́li sa̧ae deralepó.

52 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao ai sepake bulatere be dolomó momó bulae. Ti noatepae, mepaae whi̧ denétamo sepakené whi̧ dupa, ti ai sepakenétei a̧ mo ti dóló sukunaalo ai ape. 53 Naao kisipané-a, ya̧lo Ayapaae 72,000ensel-rapené ȩ tao sene wó̧póló dotonae depa, ama dotonaalomeipóló de? 54 Ya̧lotamo ai ala depa, ti kale asȩmó yaalopóló muló betere fo netéró dokonaaloé?” yalepó.

55 Atéyale sukamó, Yesuné ai so whi̧paae duraalu, “Diaao̧ kisipané ȩta,Gavman whi̧rapetamo bóe dóló atimané tȩteróló kaae tare ala fasó saai, whi̧rape fea a̧lisóró fole whi̧ beteparaalu, ȩ tawóló daai sepakeraperó nópulurapetamo tao diliki yóló wou de? Betere doko̧ fea dia̧né momatere be tipiné bopéró daaló betere tikimó ȩ fo yó mótu betepa, diaao̧ ȩ tanipó. 56 Ténitei ai yale alarape feata, ti Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené asȩmó yóló muló betere fo motóró dokonóturaalu dapó,” yalepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧ taaróló, atima fea botokó felepó.

Juda fakené Yesu só deraai fo tokó̧tamo yale fo

(Mak 14:53-65, Luk 22:54-55, 22:63-71, Jon 18:13-14, 18:19-24)

57 Atétepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ Kaiapas-né bemó touróló betó mupa, Yesu tawale whi̧rapené a̧ dapesó felepó. Aimó kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo touróló betó molepó. 58 Téyaletei, Pita a̧ Yesu fi tikimó nalo taaeta deté furaalu, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né be bopéró betere tipi tua̧paae doropóló, aimó betó mole diki tare whi̧rapetamo bituraalu, Yesupaae noa alakó eratéró kelaai, kaae tawóló beterepó.

59 Atéró, so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó fo tokó̧tamo yóló taleratere whi̧rapetamoné kapala so whi̧ dilikó̧ló Yesu sukó̧póló, só deróló daaire bete kikitu betalepó.

60 Atéró, atimané a̧ só deraai dapóló kapala fo yaletei, ai foné a̧ só deraaire su̧nipa, nalo whi̧ tamo wóló duraalu, “Ai sekȩ́néta, ‘Kótóné ai momatere be fisikóló sore be dȩmó ama momó tȩyaalopó,’ depa da̧moné wosalepó,” yalepó.

62 Tétepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ turukó holóló Yesupaae duraalu, “Ai whi̧rapené ya̧ só deratere fo dapa, naao atimapaae fo mekó tokó̧ menitere-a, noatepa de?” yalepó. 63 Téyaletei, Yesu fo tekeni ha̧le daalepó. Atépa, kale momatere be kaae tare topo whi̧né a̧paae duraalu, “Mo titóró betó tare Kótóné keletómó ya̧lo ya̧paae mo dirii fo i dere ape. Ya̧ta mo so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kótóné Naalema Kerisopata, ti mió da̧paaetóró yó a̧lae,” depa Yesuné duraalu, “Ȩ́pó. Naao mo dono ai dere ape.

64 Téretei, ya̧lo dia̧ feapaae i dere ape. Take nalo waaire be dȩmó, kale Whi̧né Naalema mo doasi fotoko̧ bole Kótóné turu naasemó betepa kolóo, ó hepen be taaróló sa̧ko dolomó sókó wapa kolóo, yaalo ai ape,” yalepó.

65 Ai fo depa, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né ama deró betere kuti bisa̧ayóló duraalu, “Kótó faleyóló doka doka ai du betere ape. Ti ama ha̧sókó fole ala depa kelalepó yaaire meipapakó keka̧aloé? Ti Kótó faleyóló doka doka dere fota, amatei depa dia̧ feané ai wosale ape. 66 Térapa, diaao̧ noa kisipa mute?” depa, atimané duraalu, “A̧ sinaaitere fo amatei ai dapa sinó̧póló yae,” yalepó.

67 Téró, atimané ama kele dolomó fesa̧a apuróló, naase duné dóo, mepaae whi̧né a̧ okolope deké sóo yóló duraalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso-ó, ya̧ Kótóné ama ko̧ló whi̧pata, ti ya̧ dale whi̧ da̧paae yó a̧lae,” yalepó.

Pitané Yesu a̧ tuȩ́nipó yale fo

(Mak 14:66-72, Luk 22:56-62, Jon 18:15-18, 18:25-27)

69 Atéró Pita, ai be bopéró daaló betere tipi bolaa dolomó betepa, kale kutó diratere so seimale beta̧ a̧ beterepaae wóló duraalu, “Ya̧kélé u Kaleli whi̧kó Yesutamo beta̧mó kwȩale whi̧ ai ape,” yalepó.

70 Ti fo depa, so whi̧ feané keletómó Pitané kale so seimalepaae duraalu, “Naao ai dere fota, noa fo yóló déró ȩ kisipanipó,” yalepó.

71 Atéró, kale whi̧ a̧ ai be bolaare dopóku tu̧ serekepaae sókó durupupa, me so seimalené a̧ kolóló ai betó mole so whi̧ feapaae duraalu, “I whi̧ a̧kélé, Nasaret whi̧kó Yesutamo beta̧mó kutu betale whi̧ ai ape,” yalepó.

72 Ti fo depa, Pitané kale dere fo kaae Talené keletómó dirii malo yóló duraalu, “Naao ai bopetere whi̧ta ȩ tuȩ́nipó,” yalepó.

73 Atéró sawa betale ki̧lipaae, aimó daae mole mepaae whi̧rape Pita beterepaae wóló duraalu, “Ya̧ta atimatamo kutu betale whi̧ mo hi̧ti ai ape. Ti noatepae, naao dere fo nakomené ya̧ mo hi̧tipóló ha̧keamó yó matapó,” yalepó.

74 Ai fo depa Pitané duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai whi̧ ȩ mo tuȩ́nipó. Ya̧lo kapala fo depata, ti Talené ȩ mo doasi kwia meló̧pólópó,” yalepó. Ai fo deretamotóró wa̧kakaruk bané hale yalepó.

75 Tétepa, Pitané Yesuné a̧paae kalekakaruk bané hale yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalopó yale fo kisipa muni walepó. Atétepa, Pita a̧ belapaae sókó doropóló bituraalu, mo doasi dekȩné sini wole du betalepó.

Copyright information for `PPO