Matthew 8

Yesuné beta̧ dowi humu fulu dera̧le whi̧ wisiraletei

(Mak 1:40-44, Luk 5:12-14)

Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ ai du sokore ao̧mó beteretei taaróló, dorowou betalemó, so whi̧ mo feané a̧ sya wou betalepó. A̧ atéró daalemó, dowi humu fuluné tiki dore whi̧ a̧ beterepaae wóló, bukutiri teya̧ró bitu a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, naao fotoko̧né ȩ wisiraai kisipa mutepa, ti mo su̧mó wisiranérapó,” yalepó.

Atéró, Yesuné kale whi̧né tikimó naase mulóló duraalu, “Naao tiki doretei mió ya̧lo wisiraai dapa, mo ti wisi yae,” yalepó. Ai fo deretamo, ama tiki mo turó wisiyalepó. Téró, Yesuné a̧paae duraalu, “Wosae, mió naao tiki ai wisi yalepa, ha̧le mo so whi̧paae i ala yalepó fo momókó yao̧se. Téni ya̧ fóló, Talepaae momaratere whi̧né maaté naao tiki fopeyó̧póló, yó melae. Téró, mo take Moses-né yóló muló betere fo sya furaalu, naao tiki wisirateremó Talepaae melae ere o̧la melae. Atimané ai ala kilituraalu, ita Talené eró beterapó fo yó̧póló dapó,” yalepó.

Beta̧ topo dikitare whi̧né Yesupaae tuȩ́ tiki tirale ala

(Luk 7:1-10)

Atéró, Yesu a̧ Kapeneam be huluamó sókó felemó, 100 Rom diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tare topo whi̧ beta̧ wóló a̧paae duraalu, “Tale-ó, ya̧lo kutó diratere whi̧ beta̧ doasi hepo daalu ama tikikélé mo da̧amu sókó fóló, bemótóró ha̧le fió mulapó. Téruraalu, doasi dele su beterapa naao ȩ tao saaloé?” yalepó.

Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo a̧ wisiraai faalopó,” yalepó.

Ti fo depa, kale topo whi̧né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Tale-ó, ȩ whi̧ wisi bitupakó ya̧ ya̧lo bepaae ape yaalomeipa, imó naao fonémaaté ama kisi bete wisiyae depa, su̧mó wisiyaalopó. Ti noatepa meipó. Ȩkélé ȩ tȩteróló kaae tare whi̧rape betepa, atima ao̧mó beterapó. Atéruraalu, ya̧lokélé mepaae diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tarapó. Ai whi̧rapekó beta̧paae ya̧lo fae depa a̧ fóo, ape depa wóo dua dapó. Ya̧lo kutó diratere whi̧paae i kutó diyae depa, ama ai alatóró dua dapó,” yalepó.

10 Yesuné ai whi̧né dere fo wosóló, haió yóló siratu, a̧ sya wou betere so whi̧paae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape, i whi̧né doasi kisipa tiki tiró betere kaae ere whi̧ Israel hae kwiamó betepa, ya̧lo mo kilinipó. 11 Ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Suka hoterepaae betere so whi̧kélé, suka doropolepaae betere so whi̧kélé, atimané be taaróló o̧la detere tikipaae wóló, atima beteró̧póló tukóló muló betere tikimó o̧la naai betaalopó. Atima atéró touróló, Abraham, Aisak, Jekop-sépitamo hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare tua̧mó bituraalu, ai doasi detere o̧la atima fea beta̧mó nuku betaalopó. 12 Téyaalotei, mepaae so whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó ama naale senaale beteró̧póló yóló mulaletei, diliki tua̧mó beteró̧póló, belapaae ho̧kó deraalopó. Aimó doasi dele su bituraalu, atimatei yale alamópóló dekȩné sukó̧ló wole du betaalo ai ape,” yalepó.

13 Téró, Yesuné kale doasi topo whi̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tiratere alatóró ya̧lo ya̧paae mo eraalopa, fae,” yalepó. Mo ai fo deremotóró kale whi̧né ama kutó diratere whi̧né kisi bete wisi ipakalepó.

Yesuné mepaae so whi̧né kisi wisirótua yale fo

(Mak 1:29-31, Luk 4:38-39)

14 Téró, Yesu a̧ Pitané bepaae sókó felemó, Pitané ama somané hama sere tiki suputere kisiné sinóló mupa kelalepó. 15 Atépa kolóló, kale soné naasemó ama wolaa yó salemó, ama tiki supu du betale kisi bete wisitepa, kale so a̧ turukó holóló, Yesumó o̧la kaae sóró biliralepó.

16 Atéró, be dikiteretamo dowi kepe tepeyóló betó mole so whi̧ mo turó a̧ beterepaae dapesó wua depa, dowi keperape foné sua yalemó, sókó fua yóo, atima so whi̧ feané hepo betekélé mo ti wisitua yóo, yalepó. 17 Ai alata ha̧le inipó. Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané yóló muló betere fo dokonóturaalu yalepó. Ai fo i ape.

“Da̧né momaare tikiró kisi betetamo fea ama tikimó sóró tokó̧ló aluraai walepó,” erapó.

Yesu a̧ so whi̧né sya kotopa yale fo

(Mak 1:32-34, Luk 4:40-41)

18 Atéró kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae a̧ bopera̧le wapa, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧ wȩi kȩla tȩyóló uté tȩró faalopa fiépe,” yalepó. 19 Atétepa, Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧ beta̧ a̧ beterepaae wóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ mopaae fupa, ti ȩkélé ya̧ sya waalopó,” yalepó.

20 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Kale hao̧naraperó barapetamota, atima fitere tiki ai ere ape. Téretei, kale whi̧né Naalema a̧ beta̧ ama topo beleróló fitere tiki meipó,” yalepó.

21 Ti fo depa, ama yó matere whi̧ beta̧né duraalu, “Tale-ó, folosóró ya̧lo ayapi doura̧le faaipa, naao ȩpaae fae fo enére?” yalepó.

22 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Sinale whi̧rapeta, ti sinale whi̧rapenétóró douró̧pólópa, ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.

Yesuné doasi besȩ́ tikiró wȩi asyatamo béraletei

(Mak 4:36-41, Luk 8:22-25)

23 Atéró, a̧ kale wȩi nukupaae biti̧ hotopa, ama yó matere whi̧rapekélé a̧tamo beta̧ nukupaae biti̧ holalepó. 24 Atéró, atima wȩi tua̧mó fu betalemó, mo doakale hali tikiró besȩ́ tikitamo kilitainé hapale sókó walapó duraalu, wȩi asya wóló atima betere nuku dolopaae wȩi bosenée horóló, kale nuku buó deraai depatei, Yesu a̧ noke ha̧le fió molepó. 25 Yesu atéró fipa, ama yó matere whi̧rapené a̧ turukuróló duraalu, “Tale-ó, da̧ felekemó wȩiné aluraai dapa, naao da̧ tao sae,” yalepó.

26 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ noatepa wi du bitu de? Diaao̧ kisipa tiki tiró betere ala tómó ai ererapó,” yalepó. Tétepa, a̧ turukó holóló, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamopaae tikae yóló foné salepó. Atéyalemó, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamo tukóló ama ere kaae mo dono felepó.

27 Atétepa, kale whi̧rape atimasisitei duraalu, “Haió! i whi̧ta, noa kaae whi̧rópó. Kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamonékélé mo whi̧né dere kaae, ama dere fo mo beta̧tóró wosóló, erótua dapó,” yalepó.

Kepe tepeyóló betere whi̧ tamo wisirale fo

(Mak 5:1-17, Luk 8:26-37)

28 Atéró, Yesu a̧ uté tȩró tȩ fóló Kadarin hae kwiamó sókó felepó. Aimó dowi kepe tepeyóló betere whi̧ tamo whi̧ dourótua dere tikimó biti, a̧tamo hokolaa yaai dapóló walepó. Ai whi̧ tamo dowi kepené sesemeratepa doasi fopaae butu, sereke fisikó̧ sóró whi̧ daai du betepa, so whi̧ fea wituraalu ai tu̧mó fua inipó. 29 Até du betere whi̧ tamoné fo fakeyóló duraalu, “Kótóné Naalema-ó, naao da̧mopaae noa alakó eraai waleé? Tukóló mulale suka teópatei, ya̧ ipaae da̧mo susupuraai waleé?” yalepó.

30 Téró, mepaae hupurape mo ha̧le o̧la kae mo umó kimimó daae molepó. 31 Kale dowi keperape atima witepa Yesupaae kema duraalu, “Naaotamo da̧ dóló ho̧konaai depata, ti u hupurapené depe tua̧paae dotonaasepe,” yalepó.

32 Atéró, ama kale keperapepaae duraalu, “Dia̧ whi̧ tua̧mó beteretei taaróló sókó fae,” depa, atima kale whi̧né depe tua̧mó betaletei taaróló, hupurape tiki tua̧paae tepeyóló biti̧ fupa, kale hupurape fea botokó furaalu, kula dolomó derepeletikimó, wȩiné soroko̧ fóló kale hupurape sisiraae felepó. 33 Atétepa, ai hupu kaae tare whi̧rape atima ai ala kilitu, mo hapale doasi be huluapaae fóló, i kale whi̧ tamopaae erale alaró mepaae eratepa kelale alatamo so whi̧ feapaae yalepó. 34 Atétepa, ai be huluamó betó mole so whi̧ fea Yesu kelaai dapóló walepó. Atéró walemó Yesu betepa kilitu, atimané a̧paae ya̧ i hae kwia taaróló fae, yóló sȩtu betalepó.

Copyright information for `PPO